1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

151* Ugyancsak arra nézve is vannak adataink, hogy az erdészet-, vadászat- és szénégetéssel foglalkozó kereső népesség minő alakulásokat árul el az erdőterülettel egybevetve (65. sz. tábla). Ez adatok alapján, — amelyek különben egyáltalán valamely messzebb menő következtetésre nem alkalmasak, — megállapítható, hogy az anyaországban ugyanoly területre (100 hektár) közel 4-szer annyi (5's) erdészettel s az ezzel rendszerint kapcsolatos vadászat- és szénégetéssel foglalkozó kereső egyén jutott, mint a társországokban (1*9). Az egyes országrészek közül a Tisza bal(9'i) és a Duna balpartja (7*o) a maximumot, míg a Királyhágóntúl (3-ö) és a Duna jobbpartja (6'ö) a minimumot képviselik. Végül van egy táblázat (a 63. számú), mely az őstermeléssel foglalkozó női népességet mutatja be 1890-ben és 1900-ban a foglalkozási viszony feltüntetésével. Ez adatok további ismertetésére, mivel azok részint a 2-ik, részint e fejezetben a szükséghez képest kellő megvitatást nyertek, nem terjeszkedünk ki. E táblázatnak is csak az a célja, hogy az őstermeléssel foglalkozókra vonatkozó adatokat összefoglalja és így a szóban forgó kérdésről teljes és összefüggő képet nyerjünk. 6. Bányászat, ipar és forgalom. A jelenkor gazdaság — társadalmi életének főjellemvonása az ipari jelleg. Az ipar nemcsak mint önálló termelési ág bír igen nagy fontossággal, hanem nincs a termelésnek része, nincs foglalkozás, a melyen az ipar hatása észre nem volna vehető. Jól tudjuk, hogy az őstermelés napról-napra enged külterjes voltából és mindinkább belterjesebbé válik, az az indusztrializálódik ; a kereskedelemben, forgalomban az iparhoz hasonlóan a nagy vállalatok viszik az elsőrendű szerepet, sőt azt is lehet mondani, hogy az állami és társadalmi élet egyéb részeiben is, mint a különböző közigazgatásban, kulturális életben stb. szintén észlelhető az ipari jelleg, a mi egyrészt a mind erősebbé váló czentralizáczióban, másrészt a különböző feladatok speczializácziójában és ezek részére külön-külön szervek megteremtésében jut érvényre. Nem egyéb ez, mint a munkamegosztás és munkaegyesítés elveinek, a melyek leginkább az ipari termelés sajátos tulajdonságai, a társadalom összes alakulásaira való átvitele. Az ipari termelésnek a mai gazdasági és társadalmi életben megnyilvánuló kiváló jelentőségét különben mi sem igazolja jobban, mint épen az egyes nemzeteknek minél hatalmasabb iparra való törekvése. Ha a saját viszonyainkat tekintjük, akkor is azt tapasztaljuk, hogy mióta hazánk önrendelkezését visszanyerte, czél a gazdasági termelésnek az őstermelésben kifejezésre jutó egyoldalúságát megszüntetni és a termelési ágak közt szükséges összhangzás megzavarása nélkül kellő iparnak megteremtése. Helyes alapokon nyugvó iparfejlesztési politikának első feladata azonban az összes életviszonyok kellő ismerete. De különben már egy fejlett iparral biró államban is a legkülönbözőbb gazdasági és szocziális érdekek, mint kereskedelmi szerződések megkötése, egyes iparágak védelme, munkástörvényhozás stb. megkívánják, hogy e hatalmas termelési ágról a legkimerítőbb adatok álljanak rendelkezésre, mennyivel inkább kívánatos mindez ott, a hol az ipar még csak fejlődésben van, sőt ennek is csak kezdő időpontját éli, a hol az adatok alapján nemcsak a közgazdasági és társadalmi élet egy hatalmas részének számbavételét és szemlélhetővé tételét kívánjuk elérni, avagy támpontok szerzését a kapcsolatban levő kérdések megoldására, hanem a főczél tulaj donképen az, hogy ép ez alapon tájékozódva állam és társadalom a leg helyesebben tudják meghatározni azt a tevékenységüket, a melynek segélyével majd ipart akarnak teremteni. Bármily fontos érdekek is fűződnek az ily irányú adatokhoz, mégis egyedül talán az Északamerikai Egyesült-Államokat lehet megemlíteni, a hol az iparstatisztika majdnem megközelíti a teljességet. Ennek oka egyrészt az, hogy ez állam népe a tíz évenként ismétlődő czenzusok révén annyira hozzászokott a statisztikai adatszolgáltatáshoz, hogy azt mindenki ép oly polgári kötelességnek tartja, mint az államnak tartozó bármely más szolgáltatást, másrészt megmagyarázza az az eltérő felfogás, a mely az Óceánon túl lakó közönséget az üzleti viszonyok tekintetében jellemzi, a mennyiben távolról sem oly féltékenyek az üzleti titkokra s így lehetővé válik oly adatoknak is a tudokolása, mint a vállalatokba fektetett tőke, az üzemköltségek nagysága stb., a melyeket különben más alapon, mint egyéni bevallással, megállapítani nem lehet. Az európai államokban ép a közönségnek félelme az üzleti titkok feltárásától, valamint attól, hogy az üzleti viszonyokat közelebbről érintő adatok esetleg az ezen adatokat szolgáltatók hátrányára, főképpen nagyobb adó kivetésére is felhasználtatnak, képezte mindenkor egyik legnagyobb akadályát az iparstatisztikai adatgyűjtéseknek s okozta azt, hogy az ipa .statisztikának egyik legfontosabb s az ipar helyzetének megitélhetésére legalkalmasabb ágazata, a termelési statisztika a legújabb időkig oly kevés sikerrel volt mívelhető. Viszont azonban az iparstatisztika tárgyának sokoldalúságából származnak azok a nehézségek, a melyekkel ily felvételek végrehajtása körül találkozunk. Egységes eljárásra e tekintetben szintén csak az Északamerikai Egyesült-Államok hivatkozhatnak, a hol az egész kérdés a népszámlálással kapcsolatban talál megoldást. Az iparstatisztikának a népszámlálással való összeköttetése mellett szól különösen a költségek tetemes részének megtakarítása s részben a teljesség biztosítása is. Kétséges azonban, hogy ily sokirányú adatnak tudakolása nem veszélyezteti-e a demográfiái adatok pontosságát, sőt túlságos nagygyá tévén a statisztikai megvizsgálás tárgyát képező anyagot, rendszerint a számlálólapok felületes kitöltését eredményezi, miáltal az egész adatgyűjtés nemcsak igen sokat veszít megbízhatóságából, hanem az így nyert adatok nem egyszer a helyzet való feltárása helyett könnyen