1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
149* Közjogi alkatrész, országrész A mezőgazdasági munkások száma Ezek közül lakóházzal birt Hány mezőgazdasági munkásra és pedig hány Közjogi alkatrész, országrész A mezőgazdasági munkások száma Ezek közül lakóházzal birt keresőre keresőre és \ eltartottra Közjogi alkatrész, országrész A mezőgazdasági munkások száma szám keresőre keresőre és \ eltartottra Közjogi alkatrész, országrész A mezőgazdasági munkások száma szám esett egy saját lakóház Duna bal partja 149.727 37.206 24-s 4-o 7-9 Duna jobb partja 225.101 54.797 24-3 4-1 8-4 Duna-Tisza köze 248.397 74.051 29-8 3-4 8-3 Tisza jobb partja 123.094 37.793 30i 3-3 6-3 Tisza bal partja 248.616 75.340 30-a 13-3 7-7 Tisza-Maros szöge 180.321 56.909 31-6 13-2 7-2 Királyhágóntúl 210.264 63.906 30-4 13-8 6-2 Fiume 324 49 15i 6'e 13-2 Magyarország összesen... Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom össz.... 1,385.844 73.837 1,459.681 400.051 10.502 410.553 28-s 14 a 28-1 3-6 7-0 3-6 7-5 12-0 7-7 Megjegyezzük, hogy az itt közölt adatok, melyek a népszámlálási munkának Il-ik kötete alapján állíttattak össze, eltérnek a népesség föld- és házbirtok viszonyát tárgyaló IX. kötetben foglalt hasonló adatoktól (2. sz. tábla 2—49. oldal), a melyek nagyobb számát adják a saját házzal bíró mezőgazdasági munkásoknak. A különbség onnan származik, hogy e táblázatban csak a saját házzal biró kereső egyének vannak feltüntetve, míg a IX-ik kötetben az oly eltartottak is figyelembe vétettek, a kiknek házuk, vagy házrészük van. Áttérve a táblázat adataira, azt látjuk, hogy az anyaországban tehát több mint 400.000 olyan munkást, vagyis az összes munkások 28'4 százalékát mutathatjuk ki, a ki saját lakóházzal bír, a társországokban ellenben csak 10.502-őt, ami 14 ,2°/ 0-nak felel meg. Vagyis a szorosan vett Magyarországon a mezőgazdasági munkásosztályhoz tartozó minden 7—8 egyénre (keresőre és eltartottra együtt) s minden 3—4 keresőre, Horvát-Szlavonországokban ellenben minden 13 a munkásosztályhoz tartozó összes egyénre, illetőleg 7 keresőre esett egy saját lakóház. Feltéve, hogy egy nagy mezőgazdasági munkáscsalád, — a magánosan élő s elég tekintélyes számú özvegy és a fiatal munkásokat is figyelembe véve, — átlagosan négy tagból áll, ez esetben az anyaországban legalább is minden második, a társországokban pedig minden 3—4-ik családnak van saját lakóháza. Ez adatokból az is nyilvánvaló, hogy Horvát-Szlavonországokban, ugyan, amint láttuk, a mezőgazdasági munkásnép az önállókhoz képest sokkal kisebb arányban szerepel, mint Magyarországon, de ott a munkások inkább mondhatók teljesen vagyontalan, tisztán kétkezi munkakeresetre utalt elemnek, mint az anyaországban. Említésre méltó, hogy jövőben a mezőgazdasági munkások lakásügyeit illetőleg még sokkal nagyobb arányú javulás várható, a mennyiben az 1907. évben a törvényhozás külön törvényt hozott a gazdasági munkásházaknak állami támogatás mellett való építéséről. (1907. évi XVI. t.-czikk) Az állam azoknak a munkásoknak és itt mezőgazdasági munkásokról van szó, kiknek úgy kereseti viszonyai, mint fejletlen hitele állandó akadályát képezik annak, hogy külső segély nélkül, önerejükből képesek legyenek lakáskérdésük legégetőbb bajait orvosolni, maga siet a saját gazdasági erejével támogatására. A földmivelésügyi minister ugyanis minden oly esetben, ha valamely törvényhatóság vagy község munkásházak létesítése czéljából gazdasági munkásoknak ingatlant ad el, vagy az építéshez kölcsönt nyújt, vagy kész munkásházakat ad el, vagy ad bérbe, az államkincstár költségére díjtalanul elkészíttetheti a szükséges felméréseket, felosztási vázlatokat, terveket, a szerződések és egyéb okmányok terveit. Továbbá, s ez a lényeges, az államkincstár terhére évenkint összesen 300.000 koronáig a törvényhatóság, vagy községek irányában a munkások helyett, ezek javára kötelezettséget vállal a vételár, illetőleg a kölcsön után járó évi tőke- és kamattörlesztési részletek meghatározott hányadának legfeljebb 100, vagy a bérösszeg meghatározott hányadának legfeljebb 30 éven át való megfizetésére. Megjegyezzük azonban, hogy az állam már 1901 óta foglalkozik munkásházak építésével s ez új törvény csak a segélynyújtás módját változtatja meg gyökeresen. Az idézett törvény hozataláig az állam ugyanis tőke-, míg ezóta kamatsegélyt nyújt. A kettő között társadalompolitikai szempontból lényeges a különbség. így, ha a megállapított 300.000 koronát veszszük alapul, tőkesegély mellett legfeljebb 600, míg kamatsegély lyel közel 15.000 munkásházat lehet évente felépíteni. Végül, bár ez idő szerint a munkásházak építésének ügye a legtöbb helyen még az előkészítés stádiumában van, hogy mégis némi képet nyerjünk eme nagy szocziális akcziónak eddigi eredményeiről is, közlünk egy pár adatot. Alig van vármegye, hol a munkásházak építése sürgősebb volna mint Békés és Csongrád vármegyékben. S ez idő szerint az actio megkezdése óta, tehát igen rövid időn belül már Békés községben 44, Békéscsabán mintegy 20, Orosházán 25 munkásház épült fel. Avagy Csongrád vármegyében Szentesen 112, Csongrádon 62 s Hódmezővásárhelyt 46 munkásház készült el. E néhány számadat elég hű prespektiváját nyújtja e nagy horderejű kérdés jövő alakulásának. Annak megvilágítására, hogy nem oly sötét a mezőgazdasági munkások helyzete, szolgálnak azok az adatok is, melyek ez osztálynak birtokviszonyait tüntetik fel. Részben a 148. lapon már idéztük ez adatokat, a következőkben pedig mintegy kiegészítésül a mezőgazdasági munkások által a tulajdonul bírt birtok s részes művelésbe vett földbirtokra vonatkozó adatokat mutatjuk be. Ez adatok szerint volt : Közjogi alkatrész A tulajdon földbirtokkal biró A bérbe A részes mívelésbe Közjogi alkatrész A tulajdon földbirtokkal biró vett földbirtokon gazdálkodó Közjogi alkatrész mezőgazdasági munkások száma Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom 191.571 3.853 196.424 33.985 711 34.606 76.045 312 70.357 >11.
