1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
146* területéből haszonbérben volt területet és a mívelés alatt álló összterülethez való arányát mutatja be : , & . Ebből Országrész. A g^dasâgok esett a haszonbéres V.»,,', összes területe É?a7dasà £okra közjogi alkatrész kat. holdakban . ® f\ S,? g R kat. hold °/o Duna bal partja 4,414.253 327.534 7-« Duna jobb partja 6,802.011 996.238 14-64 Duna-Tisza köze 5,361.805 585.800 lO'cs Tisza jobb partja 4,153.834 445.088 10-79 Tisza bal partja 5,814.055 656.499 11-» Tisza-Maros szöge 4,159.773 193.619 4-65 Királyhágóntúl 6,149.715 234.870 3'sa Fiume -város és ker 1.837 65 3-w Magyarország 36,857.283 3,439.713 9'83 Horvát-Szlavonországok... 4,662.995 138.604 2'w Magyarbirodalom 41,520.278 3,578.317 8'es Ez adatok összhangzók a haszonbérlőkre vonatkozó arányszámokkal. Egyedül a Duna jobb partja az, a mely kivételt képez. Itt a legnagyobb tulaj donkép a haszonbérben kapott földterület, mégis a bérlők aránya alacsonyabb (0*23°/ 0), mint pl. a Duna-Tisza közén, avagy a Tisza két partján, a minek egyszerű magyarázata az, hogy a Duna jobb partján különösen uralkodó az igen nagy birtoktesteknek bérlése. Gazdasági, de szocziálpolitikai szempontból is érdekkel biró és sajátszerű gazdálkodási rendszer a részes gazdaság, a hol a földet tényleg mívelő nem állandó bért kap, hanem a föld terményeiben osztozik a földbirtokossal. E gazdálkodási rendszer részint ott talál alkalmazást, hol a mívelés nagyobb gondot igényel, mint a melyet napszámostól várhatni, pl. szőlő-, dohány-, komló-, dinnye-, gyümölcstermelésnél, részint ott érvényesül jobban, a hol a tulajdonosnak a termelésre nem áll elég tőke és munkamennyiség rendelkezésre, vagy pedig a birtokosok foglalkozásuknál (hivatalnokok, mesteremberek) vagy egyéb viszonyaiknál fogva ők maguk nem gazdálkodhatnak. A részes földmívesek maguk leginkább a kisbirtokos, kisbirtokos-napszámosokból, mezőgazdasági napszámosokból kerülnek ki s így érthető, hogy míg a földmívelést főfoglalkozáskép folytató egyéneknek az anyaországban csak 1*97, a társországokban 0*27, addig a mellékfoglalkozásoknak 16'72, illetve 11-450/o-át teszik. Legtöbb különben a részes földmíves a Tisza balpartján és a Duna-Tisza közén, legkevesebb ellenben a Duna bal partján. A mezőgazdasági segédszemélyzetre vonatkozó adatokat már érintettük, a következőkben azonban részletesebben fogjuk vizsgálni, hogy az önálló birtokosokhoz és bérlőkhöz viszonyítva, valamint birtokoskategóriák szerint minő változásokat észlelhetni a segédszemélyzet alakulásában. Előbb azonban rámutatunk a mezőgazdasági népesség abszolút nagysága és különböző elemei, valamint a mezőgazdasági terület közötti szoros összefüggésre, a mi leginkább az átlagos birtoknagyságban jut kifejezésre. Ez adatokat teljes részletességgel e kötet 64. sz. táblája tartalmazza, melyek közül kiemeljük a mezőgazdaságilag mívelt földbirtoknak (szántóföld, kert és szőlő) átlagos nagyságát közjogi alkatrészek és országrészek szerint, mely hektárokban kifejezve volt : 1890- 19001890- 1900ben Duna bal partja ... 7-s Duna jobb partja. 8-s Duna-Tisza köze . 10's Tisza jobb partja. 8'o Tisza bal partja... 8-o Tisza-Maros szöge 7-s ban ben ban Tt Királyhágón túl... 4-7 5-o 90 Fiume 1"7 l'a 11-» Magyarország 7-6 8-« 8-0 Horvát-Szlavon91 országok 5*o 4'« 9'a Magyarbirodalom. 7-s 7-« Az önálló birtokosok fogyása az anyaországban, növekedése a társországokban ez adatokban is kifejezésre jut. Az egyes törvényhatóságok közötti eltéréseket mellőzve csak arra a különbségre utalunk, hogy a városokban általában véve kisebb az átlagos birtoknagyság, mint a vármegyékben, bár ez alól számos igen feltűnő kivétel is van. így, pár példát említve, Kassán 49-5, míg Abauj-Torna vármegyében csak 10*8, Debreczenben 24-8, Hajdú vármegyében ellenben csak 9'7, vagy Baján 19'9, míg Bács-Bodrog vármegyében csak 13*9 hektár stb. az átlagos birtoknagyság. Ezek után a mezőgazdasági segédszemélyzetnek az önálló birtokosokhoz és bérlőkhöz való arányát téve tanulmány tárgyává (66. sz. tábla) a következő eredményekre jutunk : Közjogi alkatrész, országrész 100 önálló birtokosra és bérlőre esett Közjogi alkatrész, országrész tisztviselő kisegítő csaladtag gazdasági cseléd munkás segédszemélyzet összesen Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 16 éven együtt 1890 1900 Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 alul felül együtt 1890 1900 Duna bal partja Duna jobb partja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és ker oooooooo oooooooo 78-0 84-» 63-4 71-« 57-6 71-9 54's 86-e 101-« 109-s 71-6 91-s 74-5 112-6 102-e 60*a 37-2 45-4 39-8 39-1 37-e 22-1 16-5 41-4 36-7 45-4 39-s 34'o 35-s 26-9 17-6 13-1 69-B 82-1 104-9 87-9 89-2 61-1 51-6 128-9 6-s 6-8 9-2 8-2 10-9 6-2 4-4 11-i 73-8 76-« 118-s 75-s 108-7 83-7 59'3 92-1 80-4 83-6 127-5 83-5 119 a 89-a 63-7 103-2 184-s 213-1 208'a 198-1 185-1 155-6 122-6 257-s 219-6 239-« 239-7 209-6 230-8 229-1 184-9 177-4 Magyarország összesen 0-6 0-6 67-9 96-2 32-s 32-s 75-3 7-2 83-0 90-9 176-4 219-8 Horvát-Szlavonország össz. 0-2 0-8 181-0 205-2 18-7 14-4 19-2 1-6 21-6 23-9 219-1 243-0 Magyarbirodalom összesen... 0-5 0-6 85-1 114-8 30-e 29-s 66-s 6-9 72-í 78-t 182-» 223-8 A gazdasági segédszemélyzetnek általánosság- j lebbi okait már a népesség társadalmi tagozódását ban nagy emelkedését észlelhetni, a minek köze- I tárgyaló 2-ik fejezetben ecseteltük s ez adatok csak
