1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

143* segítő családtagot számlált Össze és 69.701 kivételével a többi valamennyi, tehát 96-8°/

0 a mezőgazdaság körébe tartozott. Ha nemek szerint vizsgáljuk a segítő családtagokat, azt látjuk, hogy az 1,051.947 számú férfi kisegítő családtagból 1,019.880, vagyis 96'9°/o jut a mezőgazdaságra, míg a nőknél a mezőgazdaságban 1,112.531-et tesz a kisegítő családtagok száma, a mi 96'7°/

0-nak felel meg. Ez adatok azonban alig mondhatók megbizhaTokSák. Még ha a férfiaknál vannak is bizonyos objektiv ismérvek annak megállapítására, hogy gyermek vagy fiatal korban levő családtagok tényleg aktive résztvesznek-e a termelésben, bár itt is ily egyéneknél gyakran igen kérdéses annak elbírálása, hogy az illető kereső-e avagy eltartott, addig a női családtagoknál a gazdasági és háztartási teendők sehol annyira össze nem folynak, mint a mezőgazdasági népességnél. A legszigorúbb és legkimerítőbb utasítások mellett is egyes esetekben igen nehéz eldönteni, hogy az illető nő a gazdaságban kisegítőnek vagy csak a háztartásban foglalkozónak, tehát csak eltartottnak vétessék-e. A számlálás alá eső egyének, valamint a számlálóbiztosok szubjektív felfogása határoz erre nézve legtöbb esetben. Ép ez okoknál fogva az őstermelésnél az eltartottakra vonatkozó adatokat nagy körültekintéssel kell elbírálni, valamint, mivel szinte lehetetlen két népszámlálás alkalmával teljesen egyöntetű eljárást biztosítani, igen óvatosan kell eljárni az adatok összehasonlításánál. Ha a két utolsó népszámlálás erre vonatkozó adatait az egyes nemek megkülönböztetésével összevetjük, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó kereső népességből volt a segítő családtagok száma : Közjogi alkatrész Férfi S 0 gss Nő •D a « gss Közjogi alkatrész 1890 j 1900 S 0 gss 1890 1900 •D a « gss Magyarország 654.91oj 764.071 16-7 440.838 715.362 62-8 Horvát-Szlavonországok 245.233j 255.809 4-3 278.336 397.169 42-7 Magyarbirodalom 900.1431 1,019.880 13-3 719.174 1,112.531 54-7 A női segítő családtagoknál az emelkedést részben talán annak lehet tulajdonítani, hogy a kisbirtokos osztálynak mind szélesebb rétegeiben vannak a női családtagok is a megélhetés érdekében a gazdasági munkában való közreműködésre utalva, de még inkább, — a mint már erre többször utaltunk — az óriási növekedést valószínűleg az egyéneknek a két népszámlálás alkalmával nem egészen egyöntetű módon történt felvétele és besorozása okozza. A segítő családtagokról a 142*-ik oldalon levő kis kimutatás révén meg kell még jegyeznünk azt az érdekes tényt, hogy Horvát-Szlavonországokban számuk több mint kétszer akkora, mint az önálló birtokosoké és bérlőké, a mi a házközösségi szervezet következménye, a mely intézmény a nőnek a termelésben való erősebb részvételét kívánja. Csak így érthető, hogy míg az anyaországban a női segítő családtagok száma közel 50 ezerrel kevesebb, mint a férfiaké, a társországokban ellenben az utolsó népszámlálás alkalmával 143.020-szal több női, mint férfi segítő családtag íratott össze. Az 1900. évi népszámlálás a földmíveléssel foglalkozó önálló egyéneket, valamint a segédszemélyzetet a birtok nagysága és részben annak jogczíme szerint is részletezi. Ez adatok akkor volnának igen tanulságosak, ha egy előző népszámlálás hasonló eredményeivel szembe volnának állíthatók, mert így nyernénk határozott tájékozást azokról a gazdasági és társadalmi tényekről stb., a melyek földmívelési népünk viszonyainak alakulására a lefolyt évtized alatt lényegesebb hatást gyakoroltak. Erről azonban, minthogy az 1890. évi népszámlálás hasonló részletezésre nem terjedt ki, le kell mondanunk. Mielőtt azonban mélyebben hatolnánk a részletekbe, szükséges, hogy a földmívelő népesség számáról a foglalkozási viszony szerint való megoszlásáról, az önállóknál a mellékfoglalkozásra is kiterjeszkedve, általánosságban tájékozást szerezzünk. Az ez irányú részletes adatokat e kötet 61. számú táblája tartalmazza, melynek alapján közöljük a következő összeállítást : Közjogi alkatrész, országrész Ebből főfoglalkozásképen mellékfoglalkozásképen foglalkozott IBldm íveléssel s'c : ® : N N cn en a Su <3 ® N N en ® A földmíveléssel főfoglalkozásképen foglalkozó népességből önálló birtokos, haszonbérlő és részes földmíves tisztviselő segítő családtag gazdasági cseléd községi és köz birtokossági pásztor s egyéb gazd. cseléd mezőgazdasági napszámos volt a S'C «33 ® M N œ œ <3 ® N N en & fl S'G <3 ® § S fl a'S -î3 ® N N ai en M EN Duna bal partja Duna jobb partja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és ker.... Magyarország összes Horv .-Szlavonországok Magyarbirodalom össz. 804.588 1,220.462 888.634 615.325 930.721 849.040 1,242.201 1.572 592.811 73-7 912.861 74-s 654.65t: 73-7 454.936! 73"o 685.751 73 657.073: 7T< 935.377 75's 828i 52 211.777 26-3 307.601! 25-s 233.980

1 26-3 160.389 26-1 244.970: 26"; 191.967Í 22-e 306.824; 24 744 47"8 6,552.543 1,221.674 7,774.217 4,894.291! 74-7 l,090.88l' 89 5,985.172ji)77'o 1,658.252 130.793 1,789.045 185.829 31-s 269.307! 29-5 192.544 29-4 147.180 32-4 207.363 30-2 199.401' 30-s 328.993; 35-2 309| 37-3 25-s 10' 23-0 1,530.926 317.844 1,848.770 31-s 30-9 1.519 0-3 2.020, 0-2 1.548; 0-2 1.228 0' 1.619 0-2 924: 0*2 860j O-i ~ I ~ 0-2 0-1 189.161 31-s 296.453 32-s 138.3171 21-1 134.279

1 29-s 154.609; 22-e 225.2751 34-s 338.296 36-1 189 22-s 62.271 10'B 110.391 12-1 71.121 ! 10-9 43.448 9s 68.585 lO'o 47.561; 7-2 54.148) 5-8 19 2-s 4.893 0-8 10.329 1 3.934! 0' 5.909 1-3 5.178; 0-8 4.140 0-6 2.975 0-8 149.138 224.361 247.190 122.892 248.397 179.772 210.105 311 9.718 565 1,476.579 652.832 10.283 0-s2,129.411 30 59-s 35« 457.544 9-s 44.375 4-1 501.919 8-4 ») Ez adatok nem egyeznek a 141*-ik lapon a mezőgazdaság é3 kertészettel foglalkozó egyénekre közölt speciálisán az állattenyésztés körében keresettel biró egyének figyelmen kivül hagyattak. 37.358 0-8 1.428' O-i 38.786| 0-6 adatokkal 1,382.166 73.837 1,456.003 mert itt 25-s 24 37-8 27-0 36-£ 27-d 22-c 37-6 6-s 24-a a