1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

HO* mint 4/

6-e a magyarságból kerül ki, jelentékenyebb aránynyal szerepelnek még a tótok (8*6°/

0) és a németek (5'4°/

0). Az ágostai hitvallású evangelikus lelkészek és segédlelkészek három nemzetiséghez tartoznak, a nélkül hogy valamelyik abszolút többséggel birna. A gör. keleti valláshoz tartozó lelkészek és segédlelkészek közül, kiknek száma 2.221, csak 10 (0'4°/o) vallotta magát magyarnak, 85*4°/

0 az oláh és 14-0°/

0 a szerb. Ez adatokból érthető az oláh lelkészek és segédlelkészek már jelzett nagy aránya, a mit növel még az a körülmény, hogy a görög katholikus papok közt is 69-4°/

0-kal van képviselve az oláh elem. A gör. katholikus felekezeteknél azonban a magyarság részesedése is számottevő és pedig 22

,s°/

0, míg a ruthének aránya 7'4°/

0. A gör. keleti felekezetűek teljesen, a gör. kath. felekezetűek részben nemzetiségi alapon nyugvó egyházi szervezete, melynek folytán az egyház ráerőszakolja papjaira a liturgikus nyelv állandó használatát s szinte kötelezi őket, hogy a gör. keletieknél az oláh vagy szerb, a gör. katholikusoknál az oláh nemzetiséghez tartozóknak tekintsék magukat, megmagyarázza azt a sajnálatos jelenséget, a mely teljes erővel főként az oláhság körében érvényesül, hogy az e vallásokhoz tartozó egyének kevés fogékonyságot tanúsítanak a magyar kiütura iránt. így tehát már maguknál a papoknál a vallásfelekezet, melyet a legtöbb esetben a nemzetiséggel azonosítanak, a legnagyobb gátja a megmagyarosodásnak s nem csoda, ha ezt az elvet azután teljes erővel iparkodnak a rájuk bizott hívek körében is érvényre juttatni. A gör. keleti és gör. kath. papnövendékeknek nevelése — a hazafias ruthének kivételével — már intranzigens nemzetiségi elvek alapján történik, a mit legerősebben bizonyít az a tény, hogy a gör. kath. és gör. keleti oláh papnevelő intézetek soha egyetlen egy magyar anyanyelvű növendékről sem tudnak, pedig úgy a gör. keleti, de még inkább az oláh gör. kath. püspökségek egyházi főhatósága alatt nagy számmal él magyarság, a melynek köréből is bizonyára kerülnek ki papnövendékek. Mindenesetre elsőrendű nemzeti érdek volna gondoskodni arról, hogy az e felekezetekhez tartozó s szép számmal levő magyarság részére magyar papok magyar szóval hirdessék az igét, mert különben egy erősebb nemzetiségi áramlat, a mint erre, sajnos, van is már példa, a vallás örve alatt könnyen elnemzetleniesedést idézhet elő. !•• Érdemes azt is kutatni, hogy felekezetenként az idegen anyanyelvű lelkészek mint birják az állam nyelvét. Legrosszabbak a viszonyok a gör. keletieknél, a mely felekezethez tartozó lelkészek és segédlelkészeknek csak 74'5°/

0-a tud magyarul. Különösen két országrész, a melyek a gör. keleti oláhoknak főfészkét képezik, emelkedik ki erősen a magyarul nem tudók erős arányával : a Királyhágóntúl, a hol közel egy harmada, 3ri°/

0-a és a Tisza-Maros szöge, a hol 26'2°/

0-a a szóbanforgó lelkészeknek nem beszél magyarul. Az ágostai hitv. evangelikus idegen ajkú lelkészek sem ismerik kielégítő arányban az állam nyelvét. Csak 76-4°/

0-uk magyarul tudó. Ez a feltűnően alacsony arányszám tisztán a királyhágóntúli szász papságnak tudható be. Ez országrészben ugyanis 390 ág. ev. lelkész közt mindössze 23 magyar anyanyelvű találtatott s a 367 németajkú lelkész és segédlelkész közül csak 233 vagyis 63'5°j

0 akad, a ki beszél magyarul. A gör. kath. felekezetnél sokkal kedvezőbb viszonyokra találunk. 90

,3°/

0-a a más nyelvű lelkészeknek és segédlelkészeknek magyarul tudó. Legkedvezőtlenebbek ez állapotok a Királyhágóntúl, a hol a gör. katholikusok majdnem kizárólag az oláhságból kerülnek ki, s a hol a nem magyar anyanyelvű lelkészeknek csak 85'7°/

0-a tud magyarul. Hátra volnának még a törvényhatóságoként részletezett adatok, a melyek részletesebb ismertetését itt nem adjuk s csak azért vettük fel a táblás részbe is, hogy mindazt, a mit az eddigiekben nagyobb általánosságban előadtunk, részleteiben, vagyis kisebb területek szerint tagoltan is igazoljuk. A mi a néptanítókat illeti, adataink már jóval kedvezőbb viszonyokról számolnak be mint a milyeneket a lelkészeknél tapasztaltunk. A néptanítók nyelvi viszonyai a két utolsó népszámlálás alkalmával ugyanis a következők voltak : Száz néptanító között volt szám szerint °/o-ban 1890 1900 1890 1900 Magyar 14.638 19.307 62-i 73"

6 Német 2.809 1.729 12"o 6's Tót 1.615 954 6-s 3-e Oláh 3.049 3.196 13'o 12"a •Ruthén 446 221 l'o 0's Horvát 115 77 0-s 0's Szerb 563 640 2M 2"Í Egyéb 147 127 0"e 0"b Összesen 23.382 26.251 lôœô ÍÖÖ

7o A magyarság térfoglalása a lefolyt tiz év alatt majdnem 10 százalék. Megnövekedett az oláh, de még inkább a szerb tanítók száma. Az iskolák jellege szerint a tanítók és tanítónők anyanyelv szerint a következőkép oszlottak meg 1900-ban : Nem A nem magyar Magyar magyar anyanyelvűek Az iskolák jellege , •• , közül magyarul J » anyanyelvűek beszélt százalékokban Állami 92-0 8-0 93-s Községi 80-4 19-6 87'B Róm. katholikus 85'e 14-i 90-s Gör. katholikus 28'a 71's 94'a Református 99"b 0*5 lOO'o Ágostai hitv. ev 50"a 49'B 89-X Gör. keleü 0-s 99-s 91-i Izraelita 87-a 12"7 71'a Egyéb jellegű 84'3 15-7 85-9 Az állami és községi iskoláknál alkalmazott tanítószemélyzetet nem említve, a melynek java része magyar anyanyelvű, a különböző felekezeti iskoláknál ugyanolyan viszonyokra akadunk az anyanyelvi megoszlást illetőleg, mint a lelkészeknél és segédlelkészeknél, azzal az eltéréssel, hogy a magyarság helyzete valamivel kedvezőbb. Ugyancsak a magyar nyelv ismerete is általánosabb a néptanítók közt.