1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
131* Közjogi alkatrész A tulajdonképeni értelmiséghez tartozó népesség Az őstermel éshez A bányászat-, iparés forgalomhoz Az egyéb foglalkozásokhoz Az értelmiséghez tartozó népesség összesen Közjogi alkatrész A tulajdonképeni értelmiséghez tartozó népesség Az őstermel tartozó értelmiség Az értelmiséghez tartozó népesség összesen Közjogi alkatrész kereső eltartott együtt kereső eltar- \ tott együtt kereső eltartott együtt kereső eltartott együtt kereső eltartott együtt Magvarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom 144.249 14.530 158.779 231.679 20.785 252.464 375.928 35.315 411.243 12.559 999 13.558 28.462 1.924 30.386 41.021 2.923 43.944 64.162 3.905 68.067 93.142 6.292 99.434 157.304 10.197 167.501 8.312 1.120 9.432 7.491 981 8.472 15.803 2.101 17.904 229.282 20.554 249.836 360.774 29.982 390.756 590.056 50.536 640.592 Ugyanezek az adatok, de itt már az eltartottakat és keresőket összefoglalva az összes népességhez viszonyítva következőkép alakultak : Az összes értelmiség az anyaországban a teljes népességnek 3*5, a társországokban 2*1, az egész Magyarbirodalomban 3'3°/ 0-át tette. Az egyes csoportokat véve a közjogi alkatrészek közt jelentékenyebb különbség a tulajdonképpeni értelmiségnél és a bányászat, iparforgalom körében alkalmazott értelmiségnél mutatkozik. Előbbinek aránya a szorosan vett Magyarországon 2*2, Horvát-Szlavonországokban 1*5, míg az utóbbinál az arányszámok 0*9 és 0*4. Az őstermeléshez tartozó értelmiség a Dráván innen 0*2, a Dráván túl 0*i°/ 0-át tette a népességnek ; az egyéb foglalkozásokban található értelmiségnél pedig nincsen eltérés, O*i°/ 0-ot tevén mindenütt az arány. Áttérve az ez osztályhoz tartozó tisztán aktiv népességre, az ezekre vonatkozó adatokat összehasonlítva 1890-nel, az alábbi táblázatban közöljük : Közjogi alkatrész Az értelmiség körébe tartozó kereső egyének közül Értelmiség mindössze Közjogi alkatrész a tulajdonképeni értelmiséghez tartozott az őstermelésnél a bányászat-, ipar- és forgalomnál egyéb foglalkozások körében a <3 N m a kereső népesség °/»-ában a •<3 N » a kereső népesség °/ 0-ában Közjogi alkatrész a tulajdonképeni értelmiséghez tartozott volt foglalkoztatva a <3 N m a kereső népesség °/»-ában a •<3 N » a kereső népesség °/ 0-ában Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1990 Magyarország 117.083 144.249 11.839 12.559 38.845 64.162 7.076 8.312 174.843 2*8 229.282 3*í Horvát-Szlavonországok ... 11.580 14.530 894 999 2.643 3.905 1.114 1.120 16.231 1*5 20.554 1-6 Magyarbirodalom 128.663 158.779 12.733 13.558 41.488 68.067 8.190 9.432 191.074 2-6 249.836 3*o Az értelmiségi osztály tehát a lefolyt évtized alatt ugy abszolút számban, mint relatíve is erősen megnövekedett. Az anyaországban a szaporodás 54.439 főnyi, a mi 31*i°/ 0-nak felel meg, a társországokban pedig 4.323-mal több az értelmiség körébe tartozó egyén találtatott mint 1890-ben, a növekedés tehát 26*6°/ 0. A következőkben országrészenként és törvényhatóságonként vizsgáljuk az értelmiségi osztályt (adatokat az 54. számú táblában találhatni meg teljes részletezéssel) és pedig szembeállítva az ez irányú adatokat a kizárólag csak a tulaj donképeni értelmiségre vagyis a közszolgálat és szabad foglalkozásokra vonatkozó adatokkal, a melyeket az 55. számú táblában lelhetni meg. A következő összeállítás szerint : A kereső népesség °/o-ában volt Közjogi alkatrész, országrész az összes értelmiség a tulajdonképeni értelmiség Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 1890 1900 Duna bal partja 2-s 2-8 1-7 1-8 Duna jobb partja 2-s 2-s 1*6 1-7 Duna-Tisza köze 4*4 5*8 2-s 3-1 Tisza jobb partja 2-8 3-0 1-8 2-0 Tisza bal partja 2-4 2-6 1-7 1-8 Tisza-Maros szöge 2-a 2-5 1-6 1-6 Királyhágóntúl 2-s 2-a 1*8 1-7 Fiume város és kerülete ... 10-8 11-T 4-« 4*8 Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom 2-8 1-8 2-6 3*a 1« 3-0 1» l-l 1*7 2-0 l-i 1-8 A mint ez adatokból láthatni, a két csoport a földrajzi alakulást illetőleg hasonló irányzatot mutat. Első helyen mindenütt a Duna-Tisza köze áll, csakhogy az összes értelmiséget véve, jobban kiemelkedik, a mennyiben 2*7°/ 0-kal múlja felül az országos átlagot, mely 3*2°/o, míg a többi országrészek ennek mind alatta maradnak. A legszűkebb értelemben vett értelmiségnél is a Duna-Tisza köze az egyedüli, a hol az arányszám az országos átlagon felül van, csakhogy itt akár ezt, akkár a többi országrészek arányait véve, a különbségek nem oly nagyok. Mint érdekes tényt említjük meg a fenti táblázat adatai nyomán hazánk északi részének fölényét az értelmiségi osztály számarányára nézve a délvidéki részek fölött. Hasonlók a viszonyok az egyes törvényhatóságok tekintetében is. Általában lehet mondani, hogy a mely törvényhatóságokban az összértelmiség aránya magasabb, ott a tulaj donképeni értelmiség is számottevőbben van képviselve. Hogy csak egynéhány példát említsünk a vármegyei törvényhatóságok közül legnagyobb arányszámmal található összértelmiség Brassó, Esztergom Borsod, Szepes, Szeben, Heves vármegyékben s a tulaj donképeni értelmiség is, Borsodot kivéve, szintén e vármegyei törvényhatóságokban fordul elő legmagasabb aránynyal. Avagy a legkisebb összértelmiséggel bíró vármegyék közé tartoznak Árva, Csík, Maros-Torda, Baranya, Arad, Krassó-Szörény stb. megyék s tényleg a tulaj donképeni értelmiség is itt 10**