1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
89* csak az arányszámokat közöljük a városok kétféle kategóriája szerint : Anyanyelv A törvényhatósági jogú A rendezett tanácsú Anyanyelv városok népességében volt 0 Anyanyelv 1880 1890 1900 1880 1890 1900 Magyar 57-e 62-0 69-4 62-a 65-b 69-1 Német 22-a 18-s 14-0 14-1 12-6 10-8 Tót 4's 4's 3-1 9-4 8*i 6-9 Oláh 1-6 1-5 1-8 5-9 5-9 5-7 Ruthén O'o O-o O-o 0-8 0-8 0-2 Horvát "k 3-9 3-s ï r 3-5 3-6 Szerb > 10*8 6-9 3-0 > 0 6 2-9 2-8 Egyéb 3-1 3-s 5-4 1-4 1-8 1-0 A törvényhatósági jogú városokban a magyarság többsége igen erős, mert vele szemben csak a rohamosan fogyó németség jöhet számba, a többi nemzetiség aránya az 5°/ 0-ot sem éri el. A rendezett tanácsú városokban már kissé alacsonyabb a magyarság aránya s itt a németen kivül a tót és az oláh is jelentékenyebb arányban fordul elő. E mellett a magyarság fejlődése a törvényhatósági jogú városokban szinte rohamos, míg a rendezett tanácsú városokban jóval mérsékeltebb, habár ott is elég kedvezőnek mondható. A városokban a magyaron kivül egyetlen nemzetiség aránya sem emelkedik, nem szólva az »egyeb «-ékről, kiknek arányát Szabadka és Zombor bunyeváczainak és sokáczainak áttétele szöktette fel. összefoglalva a városok mindkét kategóriáját és szembeállítva a vidékkel, a következő arányszámokat kapjuk : Anyanyelv A városok A vidék Anyanyelv polgári népességében % Anyanyelv 1880 1890 1900 1880 1890 1900 Magyar 59-s 63 b 69-3 38-1 39-1 40-c Német 18-4 15-9 12-7 11-B IIb 10-7 Tót 6-9 6-0 4*7 12-8 11-9 11-7 Oláh 3-8 3-4 3-1 17-4 17-« 16-9 Ruthén 0-3 0-3 O-i 2-8 2-6 2-6 Horvát \. 3-7 3*7 j> 16-X 9-» 9-8 Szerb > 8-8 4*8 2-9 j> 16-X 6-3 6-0 Egyéb 2-8 2-b 3 b 1-B 1-7 1-7 Itt már igen nagy különbség mutatkozik az arányszámok alakulása között. A városok népességében a magyarság hasonlíthatatlanul nagyobb erővel tör előre, mint a vidéken, a hol a magyarság aránya 20 év alatt csak 2'5-del emelkedett. De éppen az a körülmény, hogy a magyarság a nagy erőelvonás daczára a községek népességében is, még pedig fokozódó mértékben tért foglal, bizonyítja a magyarosodásnak az ország egész területére kiterjedő intenzivitását. A fenti arányszámok az egész Magyarbirodalomra vonatkoznak, ha az anyaországot külön tekintjük, az arányszámok természetesen sokkal kedvezőbben alakulnak. Itt már a városi népességnek 73'i°/ 0-a magyar s a vidéki népességben is erős a magyarság relativ többsége : 46-6°/ 0. Országrészenkint vizsgálva a magyarság arányának alakulását külön a városokban és külön a vidéken, az adatok következőleg alakulnak : A magyarság arányszáma Országrész a városokban a vidéken 1880 j 1890 1900 1880 1890 1900 Duna bal partja 28-6 33-9 41-0 25-9 27-0 28-0 Duna jobb partja ... 77-1 79-9 83 *B 66-7 67-b 68-7 Duna-Tisza köze 74-7 77-6 83-4 68-4 70-1 72-4 Tisza jobb partja ... 46-4 51-9 62« 42-b 44'o 47-9 Tisza bal partja 86-3 90-3 93-0 53-9 54-« 55-s Tisza-Maros szöge ... 33-8 36-8 43-8 13-0 14-« 16-8 Királyhágóntúl 47-e 50-6 55-6 28-4 28-s 30-0 Fiume 1-8 3-s 7-4 — — — Magyarország 63-2 67-0 73-1 43-5 44*9 46-6 Horvát-Szlav onor sz... 3-s 4*o 5-4 2-1 3-1 3-« Magyarbirodalom 59-s 63-s 69-s 38-1 39-1 40-e A magyarság térfoglalása minden országrészben úgy a városokban, mint a vidéken mutatkozik, a városokban azonban mindenütt jóval gyorsabb a magyarság előnyomulása. Különösen a felvidéki két országrészben magyarosodnak rohamosan városaink. A Királyhágóntúl városaiban is elég jól áll a magyarság és a magyarosodás ügye ; míg a magyarság aránya 20 év alatt 47'6°/ 0-ról 55'B-re ment előre, a németek 24-4°/ 0-ról 19'3-re, az oláhok 24-40/ 0-ról 23'6-re fejlődtek vissza. HorvátSzlavonországokban a magyarság úgy látszik újabban szintén inkább a városokba tódul ; városokban ugyanis jóval erősebben fejlődött, mint a vidéken, holott az előző évtizedben a vidéken nyomult inkább előre. Az egyes városok adataira nem akarunk részletesen kiterjeszkedni, a 26. sz. tábla amúgy is minden oldalról megvilágítja az egyes városok nemzetiségeinek fejlődését és arányát. Megemlítjük mégis, hogy a 149 város között csak 8 város akadt, melynek népességében 1880-tól 1900-ig a magyarság némileg tért vesztett. E városok a következők : Karezag 99-7 0/ 0-ról 99'8 0/ 0-ra Kiskunhalas 99*6 » 98-« » Szilágysomlyó 83"i » 7To » Makó 98*» » 98-T » Vizakna 31-9 » 31o » Torda 76'i » 73'o » Kaproncza 2's » 2-e » Károly vár os l*s » l'a » Karezag, Kiskunhalas és Makó vesztesége szót sem érdemel, mert e tiszta magyar városokban már néhány idegen család bevándorlása is megváltoztatja az arányszámokat, szintúgy nincs jelentősége a horvátországi két városban a különben is elenyésző számú magyarság csökkenésének. Fokozott figyelmet érdemel azonban Szilágysomlyó, Vízakna és Torda, hol
