A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 4. A népesség foglalkozása részletesen (1905)

Előszó

IV e kötetnek még hátra levő nyomdai munkálatait egyelőre felfüggeszteni. E helyett vétetett soron kivül munkába a IV. és VI. kötet és az V. kötet is, a mely utóbbi már szintén nyomás alatt van s valószínűleg szintén még a III. kötet előtt fogni eg jel enni. A VII —IX. kötetek kézirata is — a Horvát-Szlavonországokra vonatkozó táblázatok kivételével, a melyek még összeállítás alatt vannak — nyomdakészen áll. Remélhető tehát, hogy most már e kötetek is aránylag rövid időközökben követni fogják egymást. A X. kötetnek megszerkesztése azonban, a mely a foglalkozási és az azzal rokon ház- és földbirtoki adatokat tartalmazó IV—IX. kötetek anyagának főeredményeit szerves összefoglalásban s tudományos fejtegetés kíséretében fogja tartalmazni, természetesen csak a IV—IX. kötetek megjelenése után veheti kezdetét. E végeredményeket összefoglaló kötethez — ép úgy, mint a demográfiái combinatiókat tartalmazó III. kötet bevezető részéhez — az adatokat népszerűen megvilágító grafikonok is készülnek. A foglalkozási adatok végeredményeinek és tanulságainak egy külön kötetben való összefoglalása azért látszott czélszerűnek, mivel a táblázatos anyagnak hat kötetben való közlése mellett különben elkerülhetetlen ismétléseket csak így lehet elkerülni, a tudományos fejtegetés pedig a hat kötet adatainak egymással való összefüggésénél fogva így sokkal behatóbb és tanulságosabb leend. Végül az a szempont is irányadó volt, hogy abban az esetben, ha az egyes kötetekhez külön-külön adnók a szokásos bevezető jelentéseket, ez által az egyes köteteknek már amúgy is megkésett közlése még további késedelmet szenvedett volna. Ez szolgáljon magyarázatáúl, hogy a jelen IV. kötet a szokásos bevezető jelentés nélkül lát napvilágot s a táblázatokon kivül csak a foglalkozások rendszeres és betűrendes névjegyzékét tartalmazza, a mi nélkül a táblázatokban foglalt adatok tulaj donképen nem is volnának helyesen megérthetők. E kötet az 1890. évi magyar népszámlálás megfelelő adataival szemben azt a lényeges haladást tünteti fel, hogy az összes foglalkozási fő- és alcsoportoknál nemcsak a főfoglalkozást, hanem a mellékfoglalkozást is kimutatja s nemcsak a keresőket, hanem azok eltartottjait is foglalkozási alcsoportok szerint teljes részletezéssel közli. Ezúttal tehát már tiszta képet nyerünk arról, hogy hazánkban az egyes foglalkozásokat hányan űzik fő- és hányan mellékfoglalkozásképen s hogy a keresőkön kivül még hányan élnek az illető foglalkozásnak terhére, holott az 1890. évi népszámlálási közleményünkből sem a mellékfoglalkozásokról, sem az eltartottakról ilyen tiszta képet nyerni nem lehetett. A többi kötetek is — az 1890 évi népszámlálással szemben—jelentékeny bővülésről, az adatok nagyobb részletességéről és az adatok összeállításában sok új szempontról fognak számot adni. Egyébiránt már a további kötetek czímének és tartalmának fenti rövid' felsorolása számos újításra rámutat az 1890. évi magyar népszámlálással, sőt részben más országok népszámlálási munkálataival szemben is. Ez az úttörés, a mely népszámlálásunk nem egy helyén ész-