A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 4. Ipar

magasabb növekedést látunk mint az anyaországban, a többi ipari főcsoportok népessége nem gyarapodott oly erősen, mint Magyarországon. Az egyes ipari főcsopotoknak törvényhatóságonkinti alakulását tekintve s csakis olyan törvényhatóságokat emlitve, a melyekben az illető főcsoportok figyelmet érdemlő számban vannak képviselve : A vasipar legerősebben fejlődött Hunyad vármegyében (929-ről 2415-re, vagyis 231-3 °/o-kal), továbbá Borsod vármegyében (122'i°/o), Gömör és Kis-Hontban (90'8

0/o), Szepesben (84-9°/o), Krassó-Szörényben (83-4°/O), Budapest székesfővárosban (7660-ról 13.337-re, vagyis 74-i°/o-kaI), Nógrádban (59'9°/o) s Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegyében (51 '3 °/o). A gép- és hajógyártás körében százalékos arányban legerősebb volt a szaporodás Győr tj. városban, a hol az 1890-ben kimutatott 113-as létszám 1255-re, tehát több, mint 10-szeresre emelkedett. Ezenkívül különösen említésre méltók még — a mennyiben a gépgyártásban legalább 1000 egyént foglalkoztatnak — Arad tjv. 694-5 °/o-os, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 135-7 °/O-OS, Budapest székes főváros 77"5 °/o-os (13.104-ről 23.260-ra), Krassó-Szörény 63°/o-os és Vas vármegye 56'i °/o-os emelkedéssel. A kő-, föld- és agyagipar létszáma — szintén csak a legalább ezer egyénnel szereplő törvényhatóságokra szorítkozva — legerősebben növekedett Bács-Bodrog vármegyében (166-5 °/o), Krassó-Szörényben (149'c °/o), Nógrádban (123-2°/o), Gömör- és Kis-Hontban (116'3°/o), Trencsénben (103* í ®/o), továbbá Pest-Pis-Solt-Kiskun vármegyében (54-8 °/o) és Baranyában (52-6 °/o). A faipar körében foglalkozók száma különösen Besztercze-Naszód (311'6°/o), Hunyad (139"o°/o), Pozsega (83-8°/o), Trencsén (73'o°/o), Gömör és KisHont (72-i °/o), Jász-Nagykun-Szolnok (62-i °/o), Máramaros (55*i °/o), Szepes (54*7 °/o), Zágráb (52-2°/o) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun (51*3 °/o) vármegyékben emelkedett. A bőr-, sörte-, szőr- és tolliparban foglalkozók a legtöbb törvényhatóság területén megfogytak, számot tevő emelkedést olyan törvényhatóságokban, a hol a bőripar legalább 500 egyént foglalkoztat, Pozsony tjv. (61'9°/o-os emelkedéssel), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (57*9 °/o), továbbá Debreczen tjv. (49-4 °/o) és Budapest székes főváros (37'8°/o) mutat. A fonó- és szövőiparral foglalkozók száma szintén igen sok törvényhatóságban megcsökkent, az ezzel szemben egyes törvényhatóságokban tapasztalható jelentékeny emelkedés többnyire az állami iparfejlesztési actió eredménye. Különösen említésre méltó a szaporodás Liptóvárm egy ében, a hol 1890-ben csak 62 egyén foglalkozott a fonó- és szövőiparban, 1900-ban ellenben 1107-en (1685°/o-os emelkedés), továbbá Trencsén vármegye (142-6 °/o), Szeged tjv. (118-o°/o), Szeben vármegye (114-1 °/o), Budapest székes főváros (58-6<)/o) és Sopron vármegye' (57'2°/o), mind olyan törvényhatóságok, a melyekben a fonóés szövőipar legalább 500 egyénnel volt képviselve. A ruházati ipar körében — csak az 1000-nél több ily iparossal biró törvényhatóságokat véve figyelembe — 30°/o-osnál nagyobb emelkedést a következő törvényhatóságok mutatnak: Zágráb tjv. (47

m o/o

), Szabadka tjv. (45-5 °/o), Budapest székes főváros (45-4 °/o), Besztercze-Naszód vm. (44-7 °/o), Hódmező-Vásárhely tjv. (32-i o/o), Arad vm. (31-8 o/

0), Hunyad vm. (31-s<>/o) és Újvidék tjv. (31*4 °/o). A papirosipar terén — a °/o-os szaporodás mellett az ipar tényleges létszámát is tekintetbe véve — első helyen Liptó vármegyét említhetjük, a hol 10 év előtt csak 11 egyént mutatott ki a népszámlálás a papirosiparban, most pedig 452-őt, a mi 4000°/o-os emelkedésnek, felel meg; ezenkívül jelentékeny volt még a papirosiparban foglalkozó egyének számának növekedése Budapest székes fővárosban (223-3 °/o), Gömör és Kis-Hont vármegyében (102-1 °/o) és Szeben vármegyében (95*4 °/o). Az élelmezési és élvezeti iparral foglalkozó egyének száma az 1000-nél több ily iparossal biró törvényhatóságok közül a következőkben növekedett legalább 30°/o-kal, úgymint: Bereg vm. (73-7°/o), Heves vm. (62-80/0),Debreczen tjv. (49-ßO/o), Kolozsvár tjv. (47'3°/o), Zágráb tjv. (45-o°/o), Budapest székesfőváros (41 -i°/o), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (40'5

0/o), Jász-NagykunSzolnok vármegye (37-e°/o), Vas vármegye (36'8°/o), Háromszék vm. (35-3°/o), Zemplén vm. (34-8°/o)> Szeged tjv. (34'o°/o), Pozsony vm. (33'8°/o), Szepes vm. (32-i°/o) és Veszprém vm. (3l*2°/o). A vegyészeti ipar körében legalább 50°/o-os emelkedést mutatnak, a mennyiben egyúttal legalább 500 egyént foglalkoztatnak: Máramaros vármegye (138-2°/o), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (130-4

H/o), Verőcze vm. (109-2°/O), Budapest székes főváros (103-6°/o) és Pozsony tjv. (54'5°/O). Az építőipar — az 1000-nél több ily iparost számláló törvényatóságok közül — 50°/o-nál erősebben szaporodott a következő törvényhatóságokban: Trencsén vm. (148-9

0/O), Verőcze vm. (117-7°/o), Csongrád vm. (107*7°/O), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. (97-2°/o), Bács-Bodrog vm. (94-4°/o), Békés vm. (75'6°/o), Borsod vm. (68*7°/O), Temes vm. (55'5°/o), Vas vm. (55'o°/o), Kolozsvár tjv. (53"4°/o), Bihar vm. (50'4°/o) és Sopron vármegye (50'2°/o). A sokszorosító- és műipar az ezeni parágban legalább 200 egyént foglalkoztató törvényhatóságok között legerősebben fejlődött Pest vármegyében (266-s°/o) és Szegeden (192-ö°/o-kal), továbbá Budapesten (83-6°/o), Zágráb thjogú városban (80'»

0/o), Temesvárott (43'5°/o), Pozsony (42-9%) és Arad (37-9°/o) tj. városokban. A szállodás-, vendéglős- és kávésipar körében — az 1000-nél több ily foglalkozású egyént számláló