A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 4. Ipar

18* Az általános szabály, a mely e kis táblából le­olvasható, s a melyet a törvényhatóságok szerinti adatok (1. a 46*—47.* lapon) még inkább megerősíte­nek : a segédszemélyzet számának jelentékeny emel­kedése az önállók számának csökkenésével vagy stagnálásával szemben. Ennek a végeredménye az, hogy a míg 1890-ben az egész Magyarbirodalomban 100 önállóra 129, 1900-ban már 182 segédszemély esett, 1890-ben még 39 olyan vármegyei és 1 olyan városi törvényhatóságunk volt, a hol 100 önálló iparosra 100-nál kevesebb segédszemély esett, 1900-ban már csak 8 ilyen vármegyét említhetünk, ezek Ugocsa (81), Hajdú (87), Torontál (90), Szilágy (94), Belovár­Kőrös (95), Bihar (96), Baranya (99) és Szabolcs (99), ellenben 2 olyan vármegyei és 9 városi törvényhatóságot sorolhatunk fel, ahol 100 önálló iparosra 300-nál is több ipari segédszemélyzet esett, úgymint: Zólyom vm. (472), Liptó vm. (324), Selmecz- és Bélabánya tjv. (524), Fiume (473), Budapest (422), Zágráb (396), Kassa tjv. (381), Pozsony tjv. (370), Győr tjv. (369), Arad tjv. (339) és Kolozsvár tjv. (306). Csökkenést ez arány­számban a Magyarbirodalom 101 vármegyei és városi törvényhatósága közül csak 5-nél tapasztalunk, Sopron, Nagy-Várad és Pancsova tjvárosoknál, továbbá Sze­rem és Modrus-Fiume vármegyéknél. Ez utóbbi vár­megyében az arányszám csökkenése egészen abnormis volt, a mennyiben 324-ről 183-ra szállott le, a mit részint az e vármegyéből folyamatban levő igen jelentékeny mérvű kivándorlás idézett elő, részint az a körülmény magyaráz meg, hogy a vármegyében lakó nagyszámú napszám szerint dolgozó kőművesek­nek túlnyomó része, a kik 1890-ben még mint kőmüvesmunkások vétettek számba, az ipari viszo­nyok változása vagy esetleg a két népszámlálásnál követett eltérő felfogás következtében, az 1900. évi népszámlálás alkalmával főfoglalkozás szerint nap­számosok gyanánt s csak mellékfoglalkozásra nézve kőműveseknek mutattattak ki; ennek folytán a kő­művesek száma Modrus-Fiume vármegyében — a mint ez egy későbbi táblázatunkból (1. az 57.* lapon) kiderül — 2406-ról 23l-re apadt. Az önállók és segédszemélyek számának egy­mással való összehasonlításánál még jellemzőbbek lesznek az adatok, ha az önállók számában a fér­fiakat és nőket külön veszszük tekintetbe. Az önálló női iparosok száma ugyanis — főképen a mosó­nők számának már említett rendkívüli megnőve • kedése következtében — az egész Magyarbiroda­lomban 46.993 ról 68.610-re emelkedett, az önálló férfiiparosok száma ellenben nemcsak a segédsze­mélyzet számához viszonyítva, de abszolút számban is megcsökkent, 326.952-ről 313.054-re szállva le. Hogy az ipar terén az önállóságnak térvesztése milyen általános, annak legszembeötlőbb bizonyítéka, hogy az iparral foglalkozó népesség összes számának jelen­tékeny emelkedése ellenére, és daczára annak, hogy a népszámlálást közvetlenül megelőző években be­állott üzleti pangás következtében sok alkalmazását veszített jobb módú ipari munkás iparigazolványt váltott és önálló iparüzletet kezdett, a Magyarbiroda­lom 71 vármegyei törvényhatósága között csak 14-ben s a 30 tj. város közül is csak 14-ben emelkedett némileg az önálló férfiiparosok abszolút száma, az összes többi törvényhatóságokban ellenben számuk mindenütt megcsökkent, rendszerint több százzal, sőt némely vármegyékben néhány ezerrel is. Táblázatunk az ipari segédszemélyzet számát az alkalmazás minősége szerint tovább is részletezi, kimutatván, hogy az 1900. évi népszámlálás alkal­mával a 695.562-re rúgó ipari segédszemélyből 18.011 volt tisztviselő, 38.568 segitő családtag, 15.922 mű­vezető és előmunkás (altiszt és gépész), 452.822 segéd, szakmunkás és napszámos, 116.809 tanoncz és 53.430 szolga. Ez adatoknak az 1890. évi ada­tokkal való összehasonlítása az ipari csoportosításnak különbözősége folytán csak az 1890. évi adatoknak jelentékenyebb munkába kerülő újabb csoportositása alapján lehetséges, ez összehasonlítást tehát a tulaj ­donképeni foglalkozási kötet részére tartjuk fenn. Ugyancsak csupán az 1900. évi adatok ismerteté­sére szorítkozunk ezúttal a tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatoknak nagyság-kategóriák szerinti meg­oszlása tekintetében is. Az erre vonatkozó országos eredményeket a következő kimutatás foglalja magában : | Folyó szám Közjogi alkatrész Az iparvál­lalatok összes száma Ebből | Folyó szám Közjogi alkatrész Az iparvál­lalatok összes száma segéd nélküli volt 1 2 3­5 6—10 11—20 20-nál több | Folyó szám Közjogi alkatrész Az iparvál­lalatok összes száma segéd nélküli volt segéddel dolgozott | Folyó szám Közjogi alkatrész Az iparvál­lalatok összes száma szám O/o szám o/o szám O/o szám o/o szám 0/0 szam O/o szám o/o lti ; 17 1 2 4 !i fi 7 8 9 <0 11 (2 u <4 Iii szám o/o lti ; 17 1 2 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Összesen... 426.090 43.469 271.642 29.383 63-8 67-6 80.023 7.978 18-8 18-3 35.481 3.117 8-3 7-2 27.866 2.150 6-5 4-9 6.562 463 l-l 2.467 166 0-6 0-4 2.049 0-5 212 0-5 1 2 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Összesen... 463.559 301.025 64-2 88.001 18-7 38.598 8-2 30.016 6-4 7.025 1-5 2.633 0-5 2.261 0-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom