A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)
II. Táblás kimutatások - 2. A községek lélekszáma a legutóbbi négy népszámlálás szerint - I. Magyarország
498 Duna bal partja. 8. Pozsony Vármegye. Folyó szám Járás, község Jelenlevő polgári népesség Folyó szám Járás, község 1869 1880 1890 1900 Folyó szám Járás, község végén i 2 3 4 8 6 16 Láb 1.300 1.431 1.552 1.739 17 Laksáxujfalu 1.570 1.588 1.585 1.479 18 Lozornó 1.677 1.663 1.741 1.829 19 Magyarfalu 1.001 1.865 1.776 2.370 20 3.245 3.755 4.211 5.048 21 Miklóstelek 347 371 363 318 22 Nagyié várd 2.684 2.808 2.977 2.977 23 Pernek 1.078 1.115 1.119 1.107 24 Rohrbach 1.411 1.316 1.352 1.326 25 Székelyfalu 1.360 1.257 1.373 1.428 26 Széleskút 1.216 1.316 1.270 1.261 27 Szentistván 1.817 1.643 1.845 1.798 28 Szentjános 1.856 1.898 2.014 2.030 29 Závod 1.492 1.630 1.759 1.896 Összesen 43.992 46.136 48.563 50.426 5. Nagyszombati járás. 1 Ábrahám 846 1.019 1.077 1.240 2 Alsócsöpöny 383 304 328 398 3 Alsódiós 1.010 999 1.045 1.198 4 Alsódombó 507 498 566 600 5 Alsókorom pa 1.117 1.155 1.230 1.481 6 Alsólócz 498 501 543 645 7 Apaj 498 520 491 504 8 Bélaház 785 828 868 1.015 9 Bikszárd 942 965 986 1.008 10 Binócz 480 497 544 574 11 Bogdány 533 552 648 748 12 Bohunicz 457 431 413 468 13 CziíTer 1.223 1.519 1.628 1.717 14 Dejte l) 1.130 1.052 1.117 1.251 15 Farkas hida 679 717 811 872 16 Fehéregyház 234 304 401 469 17 Felsőcsöpöny 247 245 249 318 18 Felsődiós 1.213 1.229 1.480 1.605 19 Felsődomhó 298 318 338 398 20 Felsőkorooipa 510 486 549 682 21 Felsőlócz 308 336 389 397 22 Fenyves 290 337 350 398 23 Gerencsér 1.096 1.264 1.317 1.510 24 Geszt 322 391 413 453 25 Gocznód 138 164 183 196 26 Halmos 357 392 461 521 27 Harangfalva 350 371 422 483 28 Hosszúfalu 446 513 571 598 29 Istvánfalu 315 330 359 407 30 Istvánlak 331 371 363 426 31 Jánostelek 443 420 443 511 32 Jászlócz 509 528 509 537 33 Kátlócz 743 730 828 936 34 Keresztúr 760 877 943 1.078 35 Kisbresztovány 311 365 417 538 36 Kosolna 548 469 503 552 37 Középcsöpöny 283 313 305 365 38 Losoncz 467 463 531 687 39 M aj tény 957 1.005 1.173 1.340 40 Modorfalva 894 1.048 1.336 1.512 41 Nádas 1.394 1.281 1.279 1.451 42 Nagybresztovány 503 575 628 656 43 Nagysúr 724 761 850 872 44 Nah ács 461 434 448 487 45 Nemessúr 252 297 252 256 46 Oltó völgy 1.050 1.006 1.019 1.159 47 Pagyerócz 287 295 267 266 Járás, község Jelenlevő polgári népesség Járás, község 1869 1880 1890 1900 Járás, község v é é n 2 3 4 S 6 Páld 421 474 533 511 Pudmericz 1.172 1.381 1.467 1.625 Pusztapát 284 276 304 336 Rózsavölgy 689 754 822 954 348 356 424 493 1.146 1.211 1.235 1.636 Szárazpatak 857 933L 955 1.122 4.316 5.000 5.227 5.090 Szilincs 765 860 1.032 1.265 Szomolány 1.218 1.215 1.320 1.410 Tótujfalu 371 435 476 497 Valtasúr 472 518 534 539 383 399 391 486 795 925 1.013 1.149 722 790 870 989 Összesen 42.088 45.062 48.480 53.885 6. Pozsonyi járás. Besztercze 1.863 1.946 2.110 2.194 348 363 388 400 1.488 1.507 1.539 1.800 1.669 1.655 1.867 1.980 Dévényujíalu 1.514 1.711 2.118 2.560 Dunaují'alu 298 328 319 345 328 324 337 349 665 759 868 994 276 348 347 414 582 645 752 836 Horvátgurab 772 861 973 1.100 614 625 712 798 Jánosháza 135 152 155 189 Királyfa 889 1.042 976 946 Lamacs 796 864 948 1.148 718 819 904 1.803 Magasfalu 1.928 2.057 2.367 2.603 Magyarbél 1.185 1.085 1.058 1.127 Máriavölgy 732 647 756 809 923 893 874 908 175 173 180 197 Papkörmösd 274 323 330 338 356 441 473 540 Pénteksúr 172 183 159 171 Pozsonyborostyánkő . 696 727 784 902 Récse 2.408 2.558 2.848 3.843 Sáp 311 356 326 322 Stoml'a 3.182 3.079 3.271 3.320 1.215 1.286 1.544 1.769 Torony 148 183 161 154 1.812 2.091 2.392 2.589 205 193 221 233 Összesen 7. Szempczi járás. Boldogfa Csataj Czajia Dubova tartozott. — 2) Szered-l 28.677 1 30.224 570 638 361 381 746 846 1.725 1.719 379 329 1.282' 1.221 034 595 935 947 462 528 271 325 jváros megszűnt ki 33.057\ 37.681 048 742 385 398 897 978 1.788 1 1.809 344 1 378 1.281 1.322 666 772 1.034 1.189 535 628 351 414 )zséggel együtt, mely ') 1869-ben és 1880-ban a község egy része még Nyitra megyéhez 1869-ben és 1'880-ban még Nyitra megyéhez tartozott. \
