A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

I. Általános jelentés - 6. A népesség anyanyelve

5* nem is jut kifejezésre ; az özvegyek arányának csökkenése azonban már ismét közegészségügyi viszonyaink javulására vet világot. A magyar birodalom közjogi alkatrészei szerinti részletezés ez arányok némi módosulását mutatja, mint az alábbi táblázatból kitűnik : Polgári népesség Összes (polgári és katonai) népesség Közjogi alkatrész nőtlen, hajadon házas özvegy törv. elvált nőtlen, hajadon házas özvegy törv. elvált nőtlen, hajadon házas • özvegy törv. elvált nőtlen, hajadon liázas özvegy 3 > > 1900-ban 1M IM 1890ben • ff S * Íj Él A e 1900-ban abszolút számokban »/o-okban*) ab-^olut számokban u/o-okban i 2 1 3 4 5 6 i 8 9 10 h 12 13 14 15 16 H 18 19 1 20 1 s< 8,916.347 6,751.501 1,037.146 16.580 52-5 53-3 40-9 40-4 6-4 6-2 0-1 0-1 9,022.862 6,761.393 1,037.385 16.615 53-6 40-1 6-2 0-1 8,916.347 6,751.501 16.580 52-5 53-3 40-9 40-4 6-4 6-2 1,037.385 16.615 53-6 40-1 6-2 0-1 Horvát-Szlavonorsz. 1,279.015 980.483 139.410 1.858 53-5 53-3 40-7 40-8 5-7 5-8 o-l 0-1 1,291.732 983.255 139.458 1.859 53-4 40-7 5-8 0-1 Összesen.... 10,195.362 7,731.984 1,176.556 18.438 52-6 53-3 40-9 40-4 6-3 6-2 o-l o-l 10,314.594 7,744.648 1,176.843 18.474 53-6 40-2 6-1 o-l *) Az 1890. évi százalék-számoknál a 100-ból hiányzó rész az ismeretlen családi állapotuakra esik. A magyar birodalomról emiitett arányok az anyaország viszonyait juttatják kifejezésre ; Horvát-Szlavonországokban a nőtlenek és hajadonok arányának némi csökkenése mellett éppen a házasoknak és özvegyeknek kissé növekvő arányával találkozunk. HorvátSzlavonországokban különben az özvegyek másodszori házasságra lépése sokkal gyakoribb, mint az anyaországban, s ezért az özvegyi állapotban élők száma aránylag kisebb is. Törvényhatóságaink közül (1. a 30.* és 31.* lapon közölt táblát) a vármegyékben az országos átlagnál többnyire magasabb arányúnak találjuk a házasok számát, s viszont alacsonyabbnak a nőtlenek és hajadonokét, továbbá az özvegyekét. A városokban, a hol a megélhetés küzdelmei a házasuló kedvnek nagyobb akadályát képezik, megfordítva, a nőtlenek és hajadonok száma nagyobb, s a házasoké kisebb, mint az országos átlagban ; nagyobb azonfelül az özvegyek aránya is, a kik a városoktól remélnek több kereseti alkalmat. Baranya vármegyében a házassági kötelékben élők az összes polgári népességnek 49'5 százalékát képezik, Honiban 47'3 százalékát ; a városok közül Sopronban csak 31Kassán 32-8, Budapesten 33'7 a házasságban élők százalékos aránya. A productiv — s egyúttal házasságképes — életkorúak alacsonyabb aránya magyarázza meg, hogy a Tisza jobbpartján él a népesség legkisebb része házassági kötelékben ; legmagasabb a házasok aránya a Tisza-Maros szögén. 6. A népesség anyanyelve. A magyar népszámlálás ezúttal is az anyanyelvet tudakolta, különös gondot fordítva rá, hogy a bevallás, minden befolyásolástól menten, szigorúan megfeleljen a valóságnak. A magyar korona országainak összes, polgári és katonai népességéből az 1900. évi népszámlálás alkalmával 8,742.301 vallotta magát magyar anyanyelvűnek ; legtöbben vannak azután az oláh anyanyelvűek, 2,799.479-en, majd a németek 2,135.181-en, a tótok 2,019.641-en, a horvátok 1,678.569-en, a szerbek 1,052.180-an, a ruthének 429.447-en, mig egyéb anyanyelvű a népszámlálás alkalmával 397.761 találtatott. 1890. óta határozott térfoglalást csak a magyar anyanyelvűeknél látunk, a kiknek részesedése a magyar birodalom népességében 42'8 százalékról 45'Aszázalékra emelkedett. A németek 1890-ben az ország népességének 12*2 százalékát tették, ma 11*1 százalékát; a tótok aránya ll'O százalékról 10"5-re esett, az oláhok 14'9-ről 14'5-re. A horvátok és szerbek számarányának változása nem ád egészen világos képet, mert 1890-ben a horvátok és szerbek közé számíttatott a sokácz, bunyevácz és illir néven emiitett több nyelvtöredék, a melyeknek képviselői most az egyéb anyanyelvűek rovatába kerültek. 1890-ről a katonai népességnek anyanyelv szerinti megoszlását közjogi és területi részletezés szerint nem ismervén, az alábbiakban a két népszámlálás eredményeinek összehasonlításánál csak a polgári népesség adataira szorítkozhatunk. A népességnek anyanyelv szerinti megoszlását — közjogi alkatrészek szerint — a következő táblázat teszi szemlélhetővé : Közjogi alkatrész Polgárinépesség Összes (polgári és katonai) népesség Közjogi alkatrész magyar j német S A "o ruthén horvát szerb egyéb magyar német oláh ruthén horvát szerb egyéb Közjogi alkatrész 1900 -b an, abszolút számokban i 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 ! 8 9 10 11 ! 12 13 1 14 1 15 16 n Magyarország Horvát-Szlavonorsz... Összesen.... 8,588.834 90.180 1,980.423 134.000 1,991.402 17.342 2,784.726 539 423.159 4.666 188.552 1478.825 434.641 610.909 329.837 64.305 8,651.520 90.781 1,999.060 136.121 2,002.165 17.476 2,798.559 920 424.774 4.673 191.432 1487.137 437.737 614.443 333.008 64.753 Magyarország Horvát-Szlavonorsz... Összesen.... 8,679.014 2,114.423 2,008.744 2,785.265 427.825 1667.377 1045.550 394.142 8,742.301 2,135.181 2,019.641 2,799.479 429.447 1678.569 1052.180 397.761