A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)

I. Általános jelentés

SI* A kő- vagy téglaalapra vályogból vagy sárból épitett gazdasági épületeknél is nagy ellentéteket látunk az egyes országrészek között. Ezek aránya a Duna mindkét partján meg­haladja a 20%-ot, Erdélyben ellenben csak l*9s, Horvát-Szlavon- országokban pedig 1’65%-ot tesz. Az anyaországban a Tiszától keletre általában sokkal kevesebb ily építésű gazdasági épület van, mint attól nyugatra. A maximumot az ország két leg­nyugatibb része képezi, a Duna-Tisza köze pedig az országos átlag körül mozog. Ismét kiemelve a végleteket képviselő vár­megyéket — városok nélkül —, azt látjuk, hogy a kő- vagy téglaalappal, vályogból vagy sárból épült gazdasági épületek Baranyában az összes gazdasági épületeknek 54*33%-át, Fejér­ben 41*96%, Mosonban 37-85, Esztergomban 37*19, Nógrádban 36-62, Nyitrában 34*og, Komáromban 33*81, Hontban 30-o7°/o-át képezik, ellenben a következő megyékben Árva, Máramaros, Besztercze-Naszód, Csik, Fogaras, Háromszék, Kolozs, Maros- Torda, Szolnok-Doboka,Torda-Aranyos és Udvarhely megyében s a 8 horvát-szlavon megye közül 5-ben az egy százalékot sem érte el. A vályog- és sárfal a gazdasági épületeknél is főleg az Alföld speczialitása; a Duna-Tisza közén 71*85, a Maros-Tisza szögében 40*09, a Tisza bal partján pedig 34*83%-át teszik az összes gazdasági épületeknek, mig ellenben Erdélyben csupán 2'74%-kal szerepelnek. A gazdasági épületeknek több mint felét a sár- és vályogépületek a következő megyékben alkotják; Győrben (55*57%), Tolnában (63-76), Bácsban (70-9e), Csongrád- ban (86*30), Hevesben (52*4o), Jász-N.-K.-Szolnokban (86*n), Pestben (73-54), Biharban (82*68), Hajdúban (77*oo), Gsanádban (66-20), Torontálban (69*07°/o); ellenben a Duna bal partján 3 megyében, a Tisza jobb- és bal partján 1—1 megyében, Erdély­ben 5 megyében, Horvát-Szlavonországban pedig 4 megyében l°/o-ra sem rúgnak. A fából vagy fával vegyesen más anyagból épült gazda­sági épületek a 8 országrész közül 4-ben erős abszolút, 2-ben erős relativ többséget képeznek, csak a Duna jobb partján és a Duna-Tisza közén vonulnak háttérbe. Legnagyobb arányban Erdélyben és Horvát-Szlavonországban szerepelnek, az előbbiben 85*57, az utóbbiban 82’*29%-kal. Igen sok megyében a fából készült gazdasági épületek oly erős túlnyomósággal bírnak, hogy a 90°/o-ot is meghaladják. Említettük fentebb, hogy aHiorvát-szlavonországi gazdasági épületek közt aránylag jóval több a szilárd tető, mint az anya­országiaknál. Van azonban az anyaországban két országrész, mely még kedvezőbb arányt mutat; mig ugyanis Horvát- Szlavonországokban a gazdasági épületeknek 18*52%-a cserép- födelű, a Tisza-Maros szögében 22*si%-a, a Duna jobb partján pedig 20io0/o-a. Aránylag még elég jól áll — a mennyiben a birodalom átlaga körül mozog — cseréptetők dolgában a Duna- Tisza köze és Erdély, ellenben a Tisza két partján oly kedve­zőtlen képet látunk, hogy a jobb parti megyékben csak 5*70, a bal parti megyékben pedig csak 4*93%-a van cseréppel fedve a gazdasági épületeknek. A deszka- vagy zsindelytető Horvát-Szlavonországban, noha ott a fából épült gazdasági épületek oly erős túlnyomósággal bír­nak, valamivel kisebb arányban szerepel, mint az anyaországban, ott 17-80°/o-kal, mig a Dráván innen 22‘34%-kal, sőt az anya­országban a 7 országrész között csak kettő van, a Duna-Tisza köze és a Duna jobbpartja, mely alatta marad Horvát-Szlavon- ország arányszámainak. Legkevesebb zsindelyes gazdasági épület a Duna jobb partján van csak 5*90%, legtöbb ellenben a Duna bal partján 34-69°/o. Említésre méltó, hogy Erdélyben, hol legtöbb gazdasági épület van fából építve, deszkával vagy zsindelylyel csak 30-35°/o-a van fedve. III. Auch bei den mit einem Fundament aus Stein oder Ziegeln versehenen Wirtschaftsgebäuden aus Koth oder Lehm können grosse Gegensätze wahrgenommen werden. Das Verhältniss der­selben übertrifft an beiden Ufern der Donau die 20°/o, in Sie­benbürgen beträgt die Verhältnisszahl nur 1*98, in Kroatien- Slavonien aber l*65°/o; überhaupt kommen im Mutterlande von der Theiss gegen Osten viel weniger derartige Wirtschafts­gebäude vor, als westlich von der Theiss. Das Maximum reprä- sentiren die beiden am meisten westlich gelegenen Landestheile, das Donau-Theiss-Becken aber steht um den Landesdurchschnitt. Neuerdings die Gegensätze darstellenden Comitate — ohne Städte — hervorgehoben, sehen wir, dass die Koth- oder Lehm- Gebäude mit einem Fundament aus Stein oder Ziegeln in den Comitaten Baranya 54'33°/o, Fejér 41*96, Mosqn 37*85, Esztergom 37*19, Nógrád 36*62, Nyitra 34*96, Komárom 33*si, Hont 30o7°/o der gesammten Wirtschaftsgebäude bildeten; in den nach­folgenden Comitaten Árva, Máramaros, Besztercze-Naszód, Csik, Fogaras, Háromszék, Kolozs, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos und Udvarhely, ferner von den 8 Comitaten Kroatien-Slavoniens in 5 erreichten diese Gebäude nicht ein­mal l°/o. Das Gemäuer aus Koth oder Lehm bildet auch bei den Wirtschaftsgebäuden hauptsächlich die Specialität des Alföld; im Donau-Theiss-Becken betragen dieselben 71*85, im Theiss- Maros-Becken 40*09, am linken Theissufer 34*S3°/o der sämmt- lichen Wirtschaftsgebäude, in Siebenbürgen hingegen sind diese Gebäude nur mit 2*74°/o vertreten. Die Gebäude aus Koth oder Lehm betragen mehr als die Hälfte sämmtlicher Wirt­schaftsgebäude in folgenden Comitaten: Győr (55*B7°/o), Tolna (63*76°/o), Bács (70*96°/o), Csongrád (86*30%), Heves (52*40%), Jász-Nagy-Kun-Szolnok (86*11%), Pest (73*54%), Bihar (82*68%), Hajdú (77*oo%), Csanád (66*20%), Torontál (69*07%) ; während diese Gebäude in 3 Comitaten des linken Donauufers, in je einem Gomitat der beiden Ufer der Theiss, in 5 Comitaten Sieben­bürgens und in 4 Comitaten Kroatien-Slavoniens nicht einmal 1% erreichen. Die aus Holz oder aus mit Holz gemengten Material errichteten Gebäude bilden von den 8 Landestheilen in 4 die absolute, in 2 die starke relative Mehrheit, nur am rechten Donauufer und im Donau-Theiss-Becken werden dieselben in den Hintergrund verdrängt. In grösstem Maasse kommen die­selben in Siebenbürgen und in Kroatien-Slavonien vor, mit 85*57, beziehungsweise mit 82*29%. In zahlreichen Comitaten besitzen die aus Holz erbauten Wirtschaftsgebäude ein so grosses Uebergewicht, dass dieselben sogar mehr als 90% betragen. Es wurde früher erwähnt, dass unter den Wirtschafts- Gebäuden Kroatien-Slavoniens die Bedachung aus festen Mate­rial bedeutend stärker vertreten ist, als im Mutterlande; zwei Landestheile des Mutterlandes zeigen aber ein noch günstigeres Verhältniss; während nämlich in den adnexen Ländern 18*52% der Wirtschaftsgebäude mit Ziegeln gedeckt sind, ist das im Theiss-Maros-Becken bei 22*81%, am rechten Donauufer aber bei 20*13% der Wirtschaftsgebäude der Fall. Hinsichtlich der Bedachung aus Ziegeln befinden sich verhältnismässig noch in ziemlich günstiger Lage: das Donau-Theiss-Becken und Siebenbürgen, indem diese beiden Landestheile um den Landes- Durchschnitt stehen; an den beiden Ufern der Theiss entrollt sich aber uns ein derartig ungünstiges Bild, dass in den Comitaten des rechten Ufers nur 5*70, in jenen des linken Ufers nur 4*93% der Wirtschaftsgebäude mit Ziegeln ge­deckt sind. Die Bedachung aus Schindeln oder Brettern ist in Kroatien- Slavonien, trotzdem dort die aus Holz erbauten Wirt­schaftsgebäude ein starkes Uebergewicht aufweisen, in etwas geringerem Maasse vertreten, als im Mutterland und beträgt jenseits der Drau 17*80%, diesseits der Drau aber 22*34%; im Mutterlande kommen sogar unter den 7 Landestheilen nur 2 vor, das Donau-Theiss-Becken und das rechte Donauufer, welche mit ihrer Verhältnisszahl unter jener Kroatien-Slavoniens bleiben. Die wenigsten Wirtschaftsgebäude mit Schindeldach können am rechten Donauufer angetroffen werden, 5*90%, die meisten aber am linken Donauufer, 34*69%. Erwähnenswerth ist noch, dass in Siebenbürgen, wo der grösste Theil der Wirtschaftsgebäude aus Holz erbaut ist, nur 30*35% derselben mit Schindeln oder Brettern gedeckt sind. 11*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom