A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)

I. Általános jelentés

42* Megjegyezzük, hogy e kimutatásban a községi és törvény- hatósági tulajdont összefoglaltak, minthogy a városok nemcsak törvényhatóságok, hanem egyúttal községek is. Az egyházi tulajdont képező iskolai épületek aránya leg­alacsonyabbra száll le a Duna bal partján, itt csak 65*os0/o-ot tesz, mig mellette a községi tulajdont képező iskolai épületek 26*49°/o-ra rúgnak. A községi tulajdon közel annyi a Duna- Tisza közén is s tekintélyes a Tisza-Maros szögében és a Duna jobb partján. A Tisza két partján azonban s még inkább Erdély­ben igen csekély a községek részesülése. A községi iskolák legnagyobb arányát városokban látjuk. Verseczen az összes iskolai épületeknek 77*7s°/o-a, Kecskeméten 55’88, Pécsett 54-55, Szegeden 43-75, Pozsonyban 42-86, Újvidéken szintén 42'S6, Szabadkán 38"7i, Debreczenben 38-io9/o-a községi épület. De általános szabályt a községi iskolák nagy száma a városokban még sem képez, az iskolai épületeknek Temesvárott csak 4‘35°/o-a, Kassán csak 4‘54, Zomborban csak 5"55, Pancso- ván csak 7*14, Baján csak 8‘33°/o-a községi, Kolozsvárott és Maros-Vásárhelytt pedig adataink szerint községi tulajdont képező iskolai épület egyátalán nincs is. Ezzel ellentétben egyes vármegyei törvényhatóságokban is igen magas a községi tulaj- dönt képező iskolai épületek számaránya, igy pl. iVrva megyé­ben 50-go°/o, Csongrádban 46'43, Mosonban 38-20, Liptóban 34-78, Barsban 30*94, Háromszékben 30-28, Pozsony megyében 29‘7s, Bácsban 29 37, Torontóiban 29-35, Nyitrában 28-97, Győr megyében 27-55, Zalában 27-48, Esztergomban 27*40, Trencsénben 27'27°/o, nem említve azokat a vármegyéket, melyekben az iskolai épületeknek egy negyed része sem volt községi. A kórházak és gyógijintézetek közül a legtöbb, községi ; ha a községi és törvényhatósági jelleget összefoglaljuk, az anya­országban 46, a társországokban 38 százalék ezekre esik. Máso­dik helyen állnak az anyaországban a magán kórházak, Horvát- Szlavonországokban ellenben az állami és katonai kórházak, melyek aránya még a községiekét is meghaladja, holott az anyaországban az állami és katonai kórházaknál az egyháziak is nagyobb számmal fordulnak elő. Az egyes országrészek közül négyben képezik a községiek és törvényhatóságiak az összes kórházaknak és gyógyintézeteknek több mint felét, a Tisza- Maros szögében (56-c6°/o-ot), a Tisza bal partján (52-64), a Duna jobb partján (51-62) és a Duna-Tisza közén (50*27°/o-ot); a Tisza jobb partján ellenben csak 25‘7i°/o-ot, itt a magán és egyházi kórházak bírnak túlnyomósággal, mindkettő 28*59%-kal szerepelvén. Az egyházi tulajdont képező kórházak és gyógy­intézetek még a Tisza bal partján is nagy arányban fordulnak elő 25°/o-kal, a magán kórházak pedig a Duna jobb partján, a Duna-Tisza közén és Erdélyben. A Tisza-Maros szögében viszont a községiek után a magántársulati kórházak aránya magas (21"67°//o), a melyek a többi országrészekben csak P07 és 7-79°/o közt váltakoznak. Az épület tulajdonosát tekintve a fürdők közt is igen nagy eltérést látunk. Túlnyomóan magán tulajdonban vannak ugyan (az anyaországban 60*74, a társországokban 58*53°/o-uk); de a fenmaradó rész nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a többi tulajdonosok között. A magyar anyaországban a községi és törvényhatósági tulajdonra 14"4i°./o, az egyházira 13-i9n/o, az államira és katonaira pedig csak 9*20% esik. Ilorvát-Szlavon- országokban ellenben megfordítva az állami és katonaira 29-27°/o, az egyházira 7-32 s a községire csak 7-32°/o. Legtöbb a magán tulajdont képező fürdő a Duna-Tisza közén (70’59°/o), legkeve­sebb a Tisza bal partján (45°/o), az egyházi tulajdont képező ellenben az utóbbi országrészekben a legtöbb (35 ’/o) s a Duna­Zu bemerken ist, dass in diesem Ausweise die Gemeinde- und Municipal-Eigenthum bildenden Gebäude zusammengefasst wurden, nachdem die Städte nicht nur Municipien, sondern gleich­zeitig auch Gemeinden sind. Das Verhältniss der Schulgebäude, welche kirchliches Eigenthum bilden, sinkt auf das niederste Niveau am linken Donauufer herab und beträgt hier nur 65*05%, neben diesen betragen die Gemeinde-Eigenthum bildenden Schulgebäude 26*49 °/o. Das Gemeinde-Eigenthum ist fast ein ähnliches im Donau-Theiss-Becken und ein ebenfalls ansehnliches im Theiss-Maros-Becken, sowie am rechten Di.nauufer. An den beiden Ufern der Theiss und noch viel mehr in Siebenbürgen ist aber die Theilnahme der Gemeinden ein äusserst geringe. Die Gemeinde-Schulen sind im grössten Maasse in den Städten vertreten. Es bilden Gemeinde-Eigenthum in den Städten: Versecz 77*78, Kecskemét 55*88, Pécs 54*55, Szeged 43*75, Pozsony und Újvidék 42*86, Szabadka 38-7i, Debreczen 38*io% der sämmtlichen Schulgebäude. Die grosse Anzahl der Gemeinde-Schulen in den Städten bildet jedoch keine allgemeine Regel, in den Städten Temesvár bilden nur 4*35 ° -o, Kassa nur 4*54, Zombor nur 5*55, Pancsova nur 7*14, Baja nur 8*33 °/o der Schul­gebäude Gemeinde-Eigenthum; in den Städten Kolozsvár und Maros-Vásárhely kommen nach unseren Angaben Gemeinde- Eigenthum bildende Schulgebäude überhaupt nicht vor. Im Gegen­sätze hiemit ist auch in einzelnen Comitats-Municipien das ziifermässige Verhältniss der Schulgebäude, welche Gemeinde- Eigenthum bilden, ein sehr hohes, so betragen dieselben z. B. in den Comitaten: Árva 50-eo °/o, Csongíád 46*43, Moson 38*20, Liptó 34*7s, Bars 30*94, Háromszék 30*28, Pozsony 29-78, Bács 29*37, Torontói 29*35, Nyitra 28*97, Győr 27*55, Zala 27*48, Esz­tergom 27*40, Trencsén 27*27%; diejenigen Comitate ganz un­erwähnt gelassen, in welchem nicht einmal V4 Theil der Schul­gebäude Gemeinde-Eigenthum war. Von den Spitälern und Heilanstalten bilden die meisten ein Gemeinde-Eigenthum ; wird der Gemeinde- und Municipal-Cha- rakter zusammen gefasst, so entfallen im Mutterlande 46, in den anderen Ländern 38% auf dieselben. Den zweiten Platz nehmen im Mutterlande die Privat-Spitäler ein, in Kroatien-Slavonien hingegen die staatlichen und militär-ärarischen Spitäler; das Verhältniss derselben übertrifft dort auch jenes der Gemeinde- Spitäler, im Mutterlande sind aber auch die confessionellen Spitäler mit einer grösseren Anzahl vertreten, als die staatlichen und militär-ärarischen. Unter sämmtlichen Landestheilen bilden in 4 die Gemeinde- und Municipal-Spitäler mehr als die Hälfte sämmtlicher Spitäler und Heilanstalten, namentlich im Theiss- Maros-Becken (56*66 %), am linken Theissufer (52*64 %), am rechten Donauufer (51-62%) und im Donau-Theiss-Becken (50*27 %); am rechten Theissufer aber nur 25*71 %, hier sind die Privat- und confessionellen Spitäler mit einer Verhältnisszahl von je 28*57 % im Uebergewichte. Confessionelles Eigenthum bildende Spitäler und Heilanstalten können in grosser Anzahl — mit 25% — noch am linken Theissufer angetroffen werden, Privat-Spitäler aber am rechten Donauufer, im Donau-Theiss- Becken und in Siebenbürgen. Im Theiss-Maros-Becken ist hin­gegen nach den Gemeinde-Spitälern das Verhältnis der privat­gesellschaftlichen Spitäler ein hohes (21*87%), dieselben sind in den übrigen Landestheilen nur mit I 07—7*79% vertreten. Den Eigenthümer der Gebäude betrachtet, sind auch bei den Badeanstalten sehr grosse Unterschiede bemerkbar. Die­selben bilden zwar in überwiegendem Tlieile Privat-Eigenthum (im Mutterlande 60*74, in den adnexen Ländern 58*53 %); der übrige Theil derselben vertheilt sich aber sehr ungleich unter den anderen Eigenthümern. Im Mutterlande entfallen auf Gemeinde- und Municipal-Eigenthum 14*41 %, auf kirchliches Eigenthum 13*19% und auf staatliches und militär-ärarisches Eigenthum nur 9*23%. In Kroatien-Slavonien gestaltet sich das Verhältniss ganz entgegengesetzt, dort entfallen auf staatliches und militär­ärarisches Eigenthum 29*27 %, auf kirchliches Eigenthum 7*32 % und auf Gemeinde-Eigenthum nur 7*32 %. Die meisten in Privat- Eigenthum befindlichen Badeanstalten kommen im Donau- Theiss-Becken vor (70*59%), die wenigsten am linken Theiss­ufer (45%), die kirchliches Eigenthum bildenden hingegen mit der grössten Verhältnisszahl (35%) in letzteren Lar».’ III

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom