A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
11* mert a kő- vagy téglafalban a tűzvész nem szokott számba- vehető kárt okozni, ellenben a sár- vagy vályogfal az oltás alkalmával tetemes sérüléseket szenved, a fából készüli falazat mellett pedig az épület nagyon könnyen egész porig ég le. A falazat anyaga azonban épen a mi Alföldünk vizáradásoknak kitett fekvésénél fogva, ebből a szempontból is kiváló fontossággal bir s épen azért a tiszta kő- vagy tégla- és a tiszta vályog- vagy sárépületek mellett egy közbeeső építési mód is külön tudakoltatok, t. i., ha az épület alapját kő vagy tégla alkotja, de bizonyos magasságon túl a falazat vályogból vagy sárból van felrakva. A mint a közölt kérdőívből látható, az 1890. évi nép- számlálás alkalmával foganatosított épület-összeirás a korábbiakhoz képest roppant haladást képvisel; de egyátalán nem mondható, hogy mindazoknak az igényeknek, melyeket egy kimerítő épület-statisztika fogalmához fűzünk, megfelelt volna. Az épületek jellege, vagyis az épületeknek tulaj dónjog- czím szerinti részletezése nem hagy fenn kívánni valót, minthogy itt közvetlenül meg kellett jelölni, hogy az épület magán, egyházi, iskolai, községi, stb. tulajdont képez-e, a feldolgozás pedig e kimerítő részletezés szerint történt. Az épületeknek használatuk czélja szerinti megnevezése azonban már kevésbé megfelelő. Hibája, hogy a gazdasági épületeknek számtalan s egymástól egészen eltérő jellegű faja csak gyűjtőnév alatt összefoglalva tudakoltatott; nem kellő kárpótlás azért, hogy a gazdasági épületek három csoportban mutattattak ki, bár kétségkívül tűzrendészed szempontból határozott érdekkel bir, hogy mennyi a különálló gazdasági épület, mennyi van összeépítve a lakóházzal vagy cselédlakkal, de külön tető alatt s mennyi összeépítve közös tető alatt. A gyárak és mindennemű ipari épületek együvé foglalása szintén nem egészen helyes, jobb lett volna a sorokat, a két első kivételével, üresen hagyni s az ügynökökre bízni, hogy az épületeket használatuk czélja szerint, közvetlen nevükön nevezzék meg; igy némi munka- többlet árán, jóval becsesebb adatokhoz jutottunk volna. A tetőzet és falazat megnevezése, kivált minthogy igy egymással és az épületek czéljával kombinálva fordul elő, ha nem is oly részletes, mint a porosz épület-statisztika, viszonyaink és a kitűzött gyakorlati czél szempontjából egészen megfelelő; de feltünhetik, hogy azokat a kérdéseket, melyek a közegészségügy szempontjából fontosak (pl. a laképületek magassága, a lakóhelyiségek térfogata, az ablakok száma és nagysága, stb.), fölvételünk egészen mellőzte. Nem szabad azonban feledni, hogy az épület-statisztikai felvétel csak a nagy nép- számlálás mellékművelete gyanánt eszközöltetett s túlságig menő részletességgel nem lehetett magának a főmíveletnek sikerét koczkáztatni. De különben is teljesen kimerítő épület-statisztikát csak képzett szakközegek közreműködésétől várhatunk, a népszámlálási ügynökök — egy, számba sem jöhető töredék kivételével — erre egyátalán nem bírtak qualifikátióval. Ily adatgyűjtés nem is oly könnyű, mint első pillanatra látszik. Egészségügyi szempontból — hogy egy, példát vegyünk — legfontosabb, hogy a lakóház szobáiba elég levegő és világosság jut-e? ismernünk kellene tehát az ablakok számát és nagyságát, mert külön-külön sem a szám, sem a nagyság nem nyújt elég tájékoztatást; de még ez sem elég, mert az ablakokat, arányba kellene állítanunk a megvilágítandó helyiség térfogatával, sőt még a térfogat sem egészen irányadó, mert a helyiség mélysége szintén számottevő tényező, nem is említve a külső körülményeket. Stroh und Rohr. Die Unterscheidung des Baumaterials aus diesem Gesichtspunkte ist ebenfalls sehr wichtig, weil an der Stein- oder Ziegel-Mauer das Feuer keinen beträchtlichen Schaden zu verursachen pflegt, während der Kothziegel- oder Lehm-Bau bei den Löschungsarbeiten namhaften Schaden erleidet, die Gebäude aus Holz aber sehr leicht ganz zur Asche werden. Das Material der Gemäuer ist aber eben zufolge der den Ueberschwemmungen ausgesetzten Lage des Alföld auch aus diesem Standpunkte von besonderer Wichtigkeit; eben deshalb wurde neben den Bauarten Stein- oder Ziegel-Gebäude und Kothziegel- oder Lehm-Gebäude auch die zwischen diesen beiden stehende Bauart besonders erforscht, nämlich wenn das Fundament des Gebäudes Stein oder Ziegel bilden, über eine gewisse Höhe aber die Mauer aus Kothziegel oder Lehm gezogen wird. Wie aus dem mitgetheilten Fragebogen ersichtlich, bedeutet die bei Gelegenheit der Volkszählung des Jahres 1890 durchgeführte Aufnahme der Gebäude, den früheren Aufnahmen gegenüber einen ausserordentlichen Fortschritt; es kann jedoch durchaus nicht behauptet werden, dass diese Aufnahme all’ den Ansprüchen, welche an den Begriff einer ausführlichen Gebäude- Statistik gestellt werden können, entsprochen hätte. Die Detaillirung der Gebäude nach deren Charakter oder nach dem Rechtstitel des Eigenthums lässt nichts zu wünschen übrig, nachdem diesbezüglich unmittelbar unzugeben war, ob das Gebäude das Eigenthum eines Privaten, einer Kirche, Schule, Gemeinde, u. s. w. bildet, die Bearbeitung aber geschah nach dieser ausführlichen Detaillirung. Die Angabe der Gebäude nach deren Bestimmung ist schon eine minder entsprechende. Ein Fehler dieser Angaben ist, dass die zahlreichen und von einander ganz verschiedenen Sorten der Wirtschafts-Gebäude unter einem Collectivnamen zusammengefasst, zur Aufnahme gelangten: keine gehörige Entschädigung ist hiefür, dass die wirtschaftlichen Gebäude in drei Gruppen ausgewiesen wurden, obwohl es aus brandpolizeilichen Gesichtspunkte entschieden vom Interesse ist, wie viele alleinstehende Wirtschafts-Gebäude vorhanden sind, wie viele mit Wohn- oder Gesindehäusern nicht unter einem Dache zusammengebaut sind und wie viele unter gemeinsamen Dach. Die zusammengefasste Nachweisung der Fabriken und allerlei industrieller Gebäude ist ebenfalls nicht ganz entsprechend, es wäre richtiger gewesen, die Zeilen im Aufnahms-Formular mit Ausnahme der zwei ersteren leer zu lassen und die Zählungs-Agenten damit zu betrauen, dass sie die Gebäude nach den Gebrauchs-Zwecke unter deren unmittelbaren Benennung eintragen; auf diese Weise hätten wir um den Preis einer geringeren Mehrarbeit bedeutend werthvollero Daten erhalten. Die Nachweisung der Dächer und der Mäuer ist, besonders weil dieselbe mit einander und mit der Bestimmung der Gebäude combinirt erscheint, wenn auch nicht eine so detaillirte, wie in der preussischen Gebäude-Statistik, aus dem Gesichtspunkte unserer Verhältnisse und des festgesetzten praktischen Zieles immerhin eine vollkommen entsprechende; es kann jedoch auffallen, dass diejenigen Fragepunkte, welche aus hygienischem Gesichtspunkte wichtig sind (z. B. die Höhe der Wohngebäude, der Rauminhalt der Wohnungs-Räumlichkeiten, die Anzahl und Grösse der Fenster), die Aufnahme gänzlich unbeachtet liess. Es darf jedoch nicht ausser Acht gelassen werden, dass die zu einer Gebäude-Statistik dienende Aufnahme nur als eine Neben- Operation der Volkszählung durchgeführt wurde und man durfte mit einer bis ans Uebermass reichenden Detaillirung den Erfolg der eigentlichen Haupt-Operation nicht gefährden. Uebrigens kann aber eine vollkommen ausführliche Gebäude-Statistik nur von der Mitwirkung von Fachorganen erhofft werden, die Volkszählungs-Agenten besassen hiezu — mit Ausnahme eines geringen Bruchtheiles — durchaus keine Qualification. Eine derartige Datensammlung ist nicht einmal so leicht, wie dies für den ersten Augenblick scheip1. Aus dem Gesichtspunkte des Sanitätswesens — um ein Bekkel anzuführen — ist von grosser Wichtigkeit, ob die Zimmer der Wohnhäuser genügende Luft haben und hinlänglich licht sind ; e3 wäre mithin nothwendig, die Anzahl und die Grösse der Fenster zu kennen, denn gesondert nachgewiesen bietet weder die Anzahl, noch die Grösse genügende Orienti- rung; aber selbst dies genügt nicht, indem ein Verhältniss aufzustellen wäre zwischen den Fenstern und den Rauminhalt der zu beleuchtenden Localität, ja es ist sogar nicht einmal der Rauminhalt vollkommen massgebend, weil die Tiefe der Localität ebenfalls einen in Betracht zu nehmenden Factor bildet, der äusseren Umstände nicht einmal Erwähnung gethan. 2**
