A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Törvényhatóság Az összes mezőgazdasági népességből esik 100 férfira esik nő 100 önállóra (családfő, birtokos, földmíves és bérlő) esik családtag és egyéb segédszemélyzet a még fennálló házközösségek tagjaira a titokban feloszl ott liázközössé- gekliez tartozókra : s 3 <73 «1 |p ü c3 -3 a még fennálló házközösségekben élő a titokban feloszl ott házközőssé- gekliez tartozó . 8 zs 5=3 a SS az összes a még fenná lló házközösségekben élő a titokban feloszl ott házközőssé- gekhez tartozó a házközösségi köt elékbe egyáltalában nem tartozó az összes s zázalékban mezőgazdasági népességnél mezőgazdasági népességnél elovár-Kőrös várm. . 9-19 11-68 79-13 64 58 57 58 249 144 184 183 ika-Krbava » . . 29‘93 66"14 3-93 54 48 91 51 201 156 987 177 íodrus-Fiume » . . 25*48 40-12 34-40 64 60 132 80 234 183 293 227 ozsega » 38-33 . 17-78 43-89 61 50 55 56 236 158 237 219 zerém » . . 32-44 7-10 60-46 65 59 66 65 230 170 292 259 arasd » . . 7-96 44*65 47-39 72 53 60 58 449 157 223 198 erőcze » . . 17-63 9' 65 72-72 72 47 61 61 492 164 304 306 Eszék, sz. k. v. . . 0*08 — 99-92 — — 43 43 — — 312 312 együtt. 17-38 9-51 73-11 72 47 60 61 492 164 304 306 ágráb várm...................... 2 8‘ 33 ál-40 50*27 69 50 60 58 327 161 240 218 Zágráb, sz. k. v. . . — — 100’ oo — — 76 76 — — 366 366 együtt . 28-06 41-02 30-92 69 50 61 58 327 161 243 219 Íorv.-Szlavonorsz. ossz. 23-58 29-41 47-01 64 52 64 60 267 161 244 219 Ezen táblázat adataiból mindenekelőtt kiemeljük, hogy a közösségi intézmény Lika-Krbava vármegyében bir a leg- ánosabb alappal. Itt a házközösségbe egyáltalában nem farkra csak mintegy 4°/o esik. Azonban a házközösségeknek omlása is itt ölt legnagyobb mérveket, a mennyiben az es mezőgazdasági népességnek közel 2/3-a a titokban fel- ott házközösségekhez tartozókra esik s a még most is tényleg álló házközösségek tagjai az összes mezőgazdasági népesek nem egészen 30°/o-át képviselik. A még fennálló ház- »sségekben élők arányát tekintve, némely vármegyék, nevesen Pozsega és Szerém felül is múlják Lika-Krbava vár- yét, Zágráb megye pedig majdnem eléri, jóllehet ezen vár- vűkben a házközösség sohasem volt olyannyira általános, . Lika-Krbavában, legalább abból a körülményből, hogy vármegyékben a házközösséghez egyáltalában nem tarto- a igen jelentékeny °/o-ok (60-46, 43*89, illetőleg 30-27°/o) esnek, lehet következtetni. Ugyanily alapon, a házközösségi kötelékbe Italában nem tartozóknak magas °/o-ából arra lehet követetni, hogy a házközösség Belovár-Kőrös és Verőcze várfékben volt legkisebb mértékben elterjedve. Jelenleg azon- — csupán a még fennálló házközösségeket tekintve — Isd vármegyében találjuk a legkisebb arányt, nem egészen ot. Varasd vármegye különben a házközösségekre nézve igen kés viszonyokat mutat, a mennyiben daczára a még fennálló .'.özösségek alacsony arányszámának, ugyanott a titokban felüt házközösségekre közel 45°/o esik, úgy látszik tehát, hogy jttérés az új állapotokra ezen vármegyében a legrohamosabb. A nők arányát véve szemügyre, azt látjuk, hogy a ház- sségben élő népességnél a mezőgazdaságban résztvevő nők yszáma rendszerint magasabb. Különösen nagy az ellentét, i házközösségi népességet a titokban feloszlott házközösségek- tartozó népességgel hasonlítjuk össze; ebben a tekintetben vármegye sem tesz kivételt, a mezőgazdasági népesség >bbi csoportjában a nő minden vármegyében jóval kisebb yban fordul elő. A többi mezőgazdasági népességgel szem- azonban vannak kivételek is, de lényegesebb eltérés a sza- alól csak Lika-Krbava és Modrus-Fiume vármegyékben sztalható, a hol a nők szerfelett magas aránya egy különös i tényezővel, a távollevő férfiak nagy számával függ össze, zben véve azonban ezen részletes adatokból is meggyőződ- nk, hogy áll az, a mit fentebb! a kereső nőknek a kereső férfiakhoz való magas arányáról mondottunk, hogy t. i. összefüggésben van ez Horvát-Szlavonországban az ott rég időktől fogva fennálló házközösségi intézménynyel. Hasonló szabályszerűséget tapasztalunk a mezőgazdasági segédszemélyzetnek az önállókkal való összehasonlításánál. Nem szorul magyarázatra, hogy a legtöbb segédszemélyzetet a házközösségi kötelékhez tartozóknál találjuk, daczára annak, hogy itt csak a családtagok vannak beszámítva, a házközösséghez egyáltalában nem tartozó mezőgazdasági népességnél pedig a családon kívül álló segédszemélyzet, béresek és napszám L Le vannak foglalva. A népszámlálási adatokból következtetve, legnagyobbak, illetve legtöbb tagból állanak az egyes házközösségek Verőcze és Varasd vármegyékben, legkisebbek pedig Lika-Krbava megyében. Ezen utóbbi vármegyében a házközösséghez nem tartozó mezőgazdasági népességnél a segédszemélyzetnek feltűnő magas arányszámával találkozunk — 100 önállóra 987 — ez azonban nem tekinthető a megye általános jellemvonásának, minthogy a mezőgazdasági népességnek ezen, házközösséghez nem tartozó csoportjára, mint már fentebb említettük, még 4°/o sem esik, a segédszemélyzet nagy része pedig szolga, nyilvánvaló tehát, hogy a rendkívüli arányszámot csak néhány nagybirtok idézi elő. A mezőgazdasági népesség viszonyainak fejtegetésénél mellőzhetetlen a területtel való összehasonlítás. Egyrészt abból a szempontból, hogy a földbirtokosok, földmívesek és bérlők számát összevetvén a mezőgazdaságilag mívelt területtel, nyerjük az egy-egy önálló gazdára eső birtoknak átlagos nagyságát, a mi bizonyos mértékig képet ad a birtokviszonyokról, feltüntetvén, hogy mely AArmegyében nagyobbak és hol kisebbek a birtoktestek, természetesen csak nagyon hiányosan, mert nem mutatja a szélsőségeket. Egy más szempont a területtel való összehasonlításnál: az összes mezőgazdasági népességnek viszonya a területhez, vagyis annak a kiderítése, hogy hány mező- gazdasággal foglalkozó egyén él ugyanakkora mezőgazdaságilag művelt területen az ország különböző részeiben, hol sűrűbb, hol ritkább a mezőgazdasági népesség s a sűrűség vagy ritkaság minő tényezőkkel van összefüggésben ? A birtoktestek átlagos nagyságára vonatkozó adatokat kiegészítik azok az összehasonlítások, a melyek a gazdatisztek, továbbá az állandó évi béres szolgák számának a birtokosok és bérlőkhöz való arányát fejezik ki. A hol sok a gazdatiszt, sok