A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Magyarország az irodalom és művészet valamennyi ágában jelentékenyen meghaladja a társországokat, csak a zeneművészeknél mutatkoznak az adatok az anyaországra nézve hátrányosabbaknak, a mi azonban csak látszat, mert a mint ezt már lentebb, az értelmiség főcsoportjainak taglalásánál kiemeltük, ezen adatok a valóságnak semmi esetre se felelhetnek meg és kizárólag a feldolgozásnál követett eltérő felfogás által magyarázhatók meg. Adataink az irodalom és művészet tekintetében a fővárosnak még nagyobb tűlnyomóságára utalnak, mint a minőt az értelmiség többi csoportjainál tapasztalhatunk. Az alábbi számokban párhuzamosan tüntetjük fel a szorosabb értelemben vett Magyarországon és a fővárosban megszámlált Írókat és művészeket: írók és művészek Magyarországon Budapesten szám szerint °/o-ban Hírlapírók és szerkesztők . . . 415 289 64"94 Másféle írók........................................... 90 53 58'89 Szobrászok................................................. 17 10 58’82 Festészek................................................. 188 99 52'66 Műénekesek ........................................... 7 6 68 89‘47 Zeneművészek ........................... 52 31 59'62 Színészek .................................................. 1.387 185 13-84 Összesen . . 2.205 735 33-33 Az »egyéb«, értelmiség csoportjában külön megnevezi alatt vannak kimutatva a magánmérnökök, magánvegyésze] a különböző magántisztviselők, a kik semmiféle gazdasági ághoz nem voltak sorozhatok, tehát a magán-titkárok, levelezők és társalkodónők. Ide soroztattak továbbá »közelebbi meghatározás nélkül« czíiri alatt az értelmiséghez tartozó mindazon egyének, a kiknek felosztásunk valamelyikébe való besorozasa a számláló lapok hiányos kitöltése, homályos vagy kétséges értelme miatt akadályokba ütközött. Mindezek együttesen 3.219 egyént tesznek, a kik közül 624 esik a magánmérnökökre, 17 a magán- vegyészekre, 75 a titkárokra és levelezőkre, 292 pedig a társalkodónőkre. Az itt kimutatott mérnökök és vegyészek csak azokat foglalván magukban — beleértve a városi mérnököket is — a kik semmiféle gazdasági ághoz és semmiféle vállalathoz nem voltak sorozhatok, kiegészítésül és teljesség okáért közöljük a különböző gazdasági foglalkozásokhoz sorozott mérnökök és vegyészek számát: Mag yarország Fiume város > és kerülete HorvátSzlavonország Együtt Gazdasági ág mérnök vegyész mérnök vegyész mérnök vegyész mérnök vegyész Mezőgazdaság ................................................................................. 1 28 — — — 20 — 148 — Erdészet ................................................................................................. 26 — — — 4 — 30 — Bányászat............................................................................................ 118 13 — — 2 — 120 13 Ipar....................................................................................................... 341 87 8 i 11 — 360 88 Kereskedelem és hitel................................................................. 2 3 1 — — — 3 Közlekedés............................................................................................ 1.337 1 8 — 95 — 1.440 1 Összesen . . 1.952 104 17 132 — 2.101 105 Mérnökök és vegyészek közelebbi megjelölés nélkül 449 17 5 — 170 — 624 17 Együtt. . 2.401 121 22 í 302 — 2.725 122 Esik egy mérnökre illetőleg vegyészre lakos . . 6.303 125.070 1.341 29.494 7.239 — 6.367 142.208 Legtöbb mérnök van tehát a közlekedési szolgálatnál s itt ismét — csak a szorosabb értelemben vett Magyarországnak adatait részletezve — különösen a vasutaknál (780), a viz- szabályozás és ármentesitésnél (272), a közutak építése és karban tartásánál (145), a vasút- és kikötőépitésnél (92), a villamos- vasutaknál (16) továbbá a posta- és távírdánál (15), a közlekedés többi ágainál pedig együttvéve 17 mérnök volt alkalmazva. Kimutatásunk a magánmérnököknél (közelebbi megjelölés nélkül) bizonyos aránytalanságot tüntet fel Magyarország és Horvát-Szlavonország között, melynél fogva az utóbbi országrészben ezen mérnökök száma a szorosabb értelemben vett Magyarországon összeirtaknak több mint egyharmadát teszi. Megjegyezzük, hogy ez az arány semmi esetre sem felelhet meg a valóságnak s csakis onnan származhatik, hogy Horvát-Szlavon- országban több nehézséggel járt a mérnökök közelebbi jellegének megállapítása s ennek következtében oly mérnökök is nagy számmal kerültek ebbe a rovatba, a kiknek a gazdasági ághoz képest, a melyben működnek, valamely más foglalkozási csoportba kellett volna soroztatniok. Ezzel áttérünk a különböző gazdasági foglalkozásoknál alkal- mozott értelmiség ismertetésére, a melylyel — tekintettel arra, hogy az idesorozott egyének az egyes gazdasági foglalkozásoknál úgy is újból tárgyalás alá vétetnek — e helyütt röviden végezhetünk. Az értelmiség valamennyi csoportját magában foglaló °/o-os táblázatunkból kitűnik, hogy az őstermelésnél alkalmazott értelmiségi elem az összes népességnek O'07°/o-át, a bányászat-, iparés forgalomnál alkalmazottak pedig 0’24°/o-át teszik. Ez az országos átlag a Magyarbirodalom egész területére vonatkozik, a szoros értelemben vett Magyarország arányszáma a gazdasági értelmiség mindkét neménél 0*oi°/o-kal kedvezőbb, mely- lyel szemben viszont Horvát-Szlavonország arányszáma az országos átlagnak csak felét éri el, a mennyiben ott az őstermelésnél alkalmazott tisztviselők az összes népességnek csak íhor, a bányászat-, ipar- és forgalomnál alkalmazottak pedig Ou 2°/o-át teszik. A gazdasági értelmiségnek egyes elemeit abszolút számokban és a népességhez viszonyítva, hazánk közjogi alkatrészei szerint, táblás kimutatásunk különböző helyeiről egybeállitva, alábbi számok tüntetik fel: A foglalkozási ág megjelölése Magyarország Fiume város és kerülete Horvát-Szlavonország Együtt en f-i 52 »o a együtt hány lakosra e sik egy ' S *o tí együtt hány lakosra e sik egy «4-4 *o együtt hány lakosra e sik egy ' S kG bü <D hány lakosra esik egy szám szerint szám szerint szám szerint szám szerint 4 Mezőgazdaság............................................................ — 9.214 1.642 1 — 1 29.494 523 — 523 4.181 9.738 — 9.738 1.782 Erdészet ............................................................................ 2.592 — 2.592 5.839 — — — — 368 — 368 5.941 2.960 — 2.960 5.861 Szénégetés és őstermelés többi ágai . . . 36 — 36 420.375 — — — — 11 — 11 198.765 47 — 47 369.149 Bányászat és kohászat............................................ 2 1.301 11.614 — — — — 33 — 33 66.255 1.332 2 1.334 12.986 Ipar....................................................................................... 9.338 931 10.269 1.474 118 20 188 214 534 7 541 4.041 9.990 958 10.948 1.585 Kereskedelem *) . . .................................... . . 6 .493 168 6.661 2.268 266 4 270 109 455 7 462 4.732 7.214 179 7.393 2.343 Hitel................................................................................. 5 .543 6 5.549 2.725 63 — 63 468 293 — 293 7.462 5.899 6 5.905 C: . v Közlekedés....................................................................... 11.833 2.325 14.158 1.070 202 7 209 141 1.131 156 1.287 1.699 13.166 2.488 15.654 1 ;\ I Összesen . . 46.348 3.432 49.780 304 650 31 681 43 3.348 170 3.518 621 50.346 3.633 53.979' *) Az ügynökök és alkuszoknál alkalmazott tisztviselők beszámításával. *
