A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Értelmiség a bányászat-, ipar- és forgalomnál. Értelmiség mindöSsz e. véresők Eltartottak Együtt Keresők Eltartottak Összesen Folyó szám nő férfi nő férfi nő összesen azössznépesség °/o-ában férfi nő összesen az összes ker esők %-ban azössznépes- s ég %-ában férfi nő összesen férfi nő összesen azössznépes- s ég %-ában 7 4 6 53 129 127 135 262 0'30 578 47 625 1-75 0’71 413 1.007 1.420 991 1.054 2.045 2"32 5 32 13 84 239 216 252 468 0'3G 1.002 213 1.215 2*07 0*93 702 1.999 2.701 1.704 2.212 3.916 3-oi 6 30 33 221 579 551 612 1.163 0a3 1.795 186 1.981 1‘76 0‘74 1.206 3.157 4.363 3.001 3.343 6.344 2-37 7 62 8 40 110 102 118 220 0*32 870 108 978 2‘-21 0-97 555 1.543 2.098 1.425 1.651 3.076 3-04 8 24 10 75 221 199 231 430 0'23 1.243 127 1.370 T73 0"71 768 2.263 3.031 2.011 2.390 4.401 £•29 9 45 25 298 819 743 844 1.587 4-*i 1.313 210 1.523 11'33 4’ 65 964 2.654 3.618 2.277 2.864 5.141 15' 69 69 35 373 1.040 942 1.075 2.017 0'90 2.556 337 2.893 3-13 1*28 1.732 4917 6.649 4.288 5.254 9.542 4’24 99 6 67 172 165 178 343 0-21 1.002 163 1.165 1'6( 0"71 746 1.925 2.671 1.74S 2.088 3.836 £‘34 10 99 7 62 206 161 213 374 £•63 541 63 604 10'IG 4' 25 354 1.172 1.526 895 1.235 2.130 14' 99 97 13 129 378 326 391 717 Ouo 1.543 226 1.769 2‘33 0-99 1.100 3.097 4.197 2.643 3.323 5.966 3*35 35 12 94 238 229 250 479 0‘35 1.288 179 1.467 2'47 1’08 939 2.374 3.313 2.227 2.553 4.780 3"53 11 59 19 175 466 434 485 919 0'62 1.485 307 1.792 2-87 1"2U 1.129 3.003 4.132 2.614 3.310 5.924 3‘98 12 06 26 137 359 343 385 728 0*33 1.726 167 1.893 2-13 0’87 1.118 2.929 4.047 2.844 3.096 5.940 2-73 13 95 11 64 184 159 195 354 0*23 971 117 1.088 1*71 0"72 655 1.890 2.545 1.626 2.007 3.633 2*41 14 78 4 61 162 139 166 305 0'28 772 107 879 1"81 0’80 651 1.743 2.394 1.423 1.850 3.273 2'97 15 51 256 1.997 5.308 4.848 5.564 10.412 0‘46 18.883 2.571 21.454 2*24 0'95 13627 36.321 49.948 32510 38.892 71.402 3*17 06 3.432 20.518 62.524 55.024 65.956 120.980 0'80 141.788 24.454 166.242 2*68 l-io 94.803 284.001 378.804 236.591 JO I *0 É 1 ” _____ i 5 45.046 3*60 49 31 386 930 1.035 961 1.996 6*77 1.094 208 1.302 10'25 4ui 740 1.780 2.520 1.834 1.988 3.822 12-96 09 12 69 177 178 189 367 0'14 1.084 159 1.243 0"92 0'47 712 1.814 2.526 1.796 1.973 3.769 1*42 1 S)1 4 42 98 103 102 205 0-11 693 64 757 0*88 O"40 490 1.144 1.634 1.183 1.208 2.391 1*25 2 98 26 156 437 454 463 917 0*42 1.234 149 1.383 1*34 0"63 665 1.865 2.530 1.899 2.014 3.913 1-77 3 93 14 104 280 297 294 591 0-29 1.124 180 1.304 1*81 0'64 655 1.766 2.421 1.779 1.946 3.725 1*84 4 36 280 768 766 804 1.570 0’45 2.494 372 2.866 l'GE 0"83 1.539 4.216 5 755 4.033 4.588 8.621 2"48 5 4^ 17 95 230 237 247 484 0’49 1.060 178 1.238 0‘99 0’48 740 1.794 2.534 1.800 1.972 3.772 1*46 6-5 6 11 78 247 234 258 492 0' 25 968 168 1.136 1' 17 0’ 58 535 1.691 2.226 1.503 1.859 3.362 1' 71 7 93 8 97 265 290 273 563 £‘85 612 127 739 8’ 55 3-74 357 974 1.331 969 1.101 2.070 10'ii 49 19 175 512 524 531 1.055 0"49 1.580 295 1.875 1 "77 0*87 892 2.665 3.557 2.472 2.960 5.432 2-51 21 23 207 474 528 497 1.025 0*23 1.786 243 2.029 0‘95 0' 45 1.220 2.796 4.016 3.006 3.039 6.045 Tab 8 87 19 263 611 750 630 1.380 5"68 1.913 490 2.403 13'& 2 6*40 1.250 2.901 4.151 3.163 3.391 6.554 17' 46 i08 42 470 1.085 1.278 1.127 2.405 0‘50 3.699 733 4.432 1*92 0"92 2.470 5.697 8.167 6.169 6.430 12.599 ’ 2-60 46 1 170 1.391 3.587 3.837 3.757 7.594 0"35 12.968 2.130 15.098 1*42 0*69 8.163 20.961 29.124 21.131 23.091 44.222 2*02 .06 3.432 20.518 62.524 55.024 65.956 120.980 O"80 141.788 24.454 166.242 2"68 1*10 94.803 284.001 378.804 236.591 308.455 545.046 3-60 .49 31 386 930 1.035 961 1.996 6*77 1.094 208 1.302 10-25 4*41 740 1.780 2.520 1.834 1.988 3.822 12-96 ■46 170 1.391 3.587 3.837 3.757 7.594 0‘35 12.968 2.130 15.098 1*4? 0*69 8.163 20.961 29.124 21.131 23.091 44.222 2‘02 01 3.633 22.295 67.041 59.896 70.674 130.570 0-75 155.850 26.792 182.642 2,51 1"05 103.706 306.742 410.448 259.556 333.534 593.090 3-42 ilmények által teljesen megmagyarázhatók, mint pl. Erdély ) vármegyéjénél, a melyekben a gazdasági értelmiség cse- sége daczára a tulajdonképeni értelmiségnek magas arány- nával találkozunk, de ezen értelmiségnek igen jelentékeny e, az ottani hitfelekezeti viszonyoknak megfelelően, az értelégnek csak egyik elemére, az egyházi személyzetre esik. A )ály forditva is áll, azaz a tulajdonképeni értelmiség magas lyjával viszont a gazdasági értelmiségnek is kedvező aránya cMt együtt járni - 'Ml már sokkal több kivételt lehet /állapítani, a i vetkezik, hogy a gazdasági és a donképeni érte ,szefiiggése, egymásra hatása tulajnjlpen olyan, inkább tekinthető oknak, az utóbbi g okozatnak zóval: a gazdasági értelmiségnek a isséghez ’a1 kifejezésre jutó közgazdasági fejlettség tekinthető azon alapnak, a melyen a tulajdonképeni értelmiség tovább szokott fejlődni s az ennek számadataiban visszatükröződő közműveltségi állapot pedig csak mint okozat a tényleges közgazdasági állapotoknak a következménye. Az értelmiséget és pedig annak mind a három csoportját összefoglalva, szemléltetőleg tünteti fel a mellékelt térkép, a mely szintén ugyanazon elv szerint készült, mint a napszámosokat ábrázoló térképünk, azaz a kereső egyéneket mutatja ki az összes népesség °/o-ában. Térképünkből határozottan kidomborodik az értelmiségi osztály számarányára nézve hazánk északi felének fölénye a délvidéki részek fölött. Az értelmiség magasabb aránya Gsongrád és Pest vármegyéknél kezdődik s innen kiterjed észak-nyugot felé a Fejér, Veszprém és Sopron, északkelet felé pedig a Heves, Borsod, Hajdú és Zemplén vármegyék 9*
