A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
A leghatározottabb és következtetésekre legbiztosabb ala- szolgáltató adatok az alamizsnából élőkre vonatkoznak, , a község terhére élők pontos kimutatása azon nehézségbe zik; hogy némely községi alapok, árvaházak, szegényházak, ázak, stb. oly megnevezéssel bírnak, a melyből az alapnak égi jellegére alig lehetett következtetni, miért is valószínű, a csoportosítás alkalmával számos határozottan községi jelalap mint eltartó a többi intézetek, testületek és egyéb jogi élyek csoportjába jutott.1) Ez okból a község terhére élőkre tkozó adatokat az intézetekkel együttesen fogjuk vizsgálni, íban az intézetek által eltartottakra vonatkozó adatok sem thetők egészen pontosaknak, mert kórházaknál, tanintéze- il sok esetben nem lehetett egész bizonyossággal megállási azt, hogy az ápolt vagy a tanuló, a kinek számlálólapján rház, illetve a tanintézet volt eltartó gyanánt feltüntetve, leg az intézet terhére él-e, s az intézet a tartásért nem -e megtérítést. Ennélfogva az alamizsnából elükre vonatkozó adatokkal Ikozunk legbehatóbban, minthogy ezen adatok minden tetben pontosak és megbizhatók. Már említettük, hogy a Tar korona országaiban összesen 30.733 alamizsnából azaz Másból élő egyén Íratott össze, ebből 13.366 férfi, 17.367 vor szerint pedig 4.433 egyén 14 évesnél fiatalabb (2.251 2.182 leány), nagyobbára a tulajdonképeni koldusok gyérei, a kik, mint a koldulásból élő szülőik által eltartottak, ok is az alamizsnából élők közé soroztattak. Az alamizsná- élőket, minthogy a keresők terhére tartatnak, a keresők ,ához viszonyítjuk, a magyar korona országaiban átlag 100 m egyénre 0*42°/o, azaz más szóval 10.000 kereső lakosra jj^dus esik. A birodalom közjogi alkatrészei, sőt a szorosabb bmben vett Magyarországon és az egyes országrészek között jelentékeny különbségek találhatók. Legkevesebb a koldus ■rszág déli és keleti részeiben, úgymint Horvát-Szlavonország- (100 keresőre csak 0'20°/o alamizsnából élő), a Tisza-Maros iben (0*2i°/o), a Tisza bal partján (O^/o) és Erdélyben /o), legtöbb koldus van ellenben a Duna bal partján (0'87°/o), obi országrészek, a Duna jobb partja, a Duna-Tisza köze fasza jobb partja valami csekélylyel magasabb arányszá- mutatnak, mint az országos átlag a szorosabb értelemben Magyarországon (0‘4o°/o). Fiume, mint a városok legnagyobb 0'25°/o-kal jóval kedvezőbb arányt mutat mint a vidék, am kedvezőbbet mint közvetlen környezete, a szomszédos itországi vármegyék. Már ezen összehasonlításból is kitűnik, hogy a koldusok a az országnak nem épen azon részeiben a legnagyobb, a ek köztudomás szerint a legszegényebbek közé volnának hatók, sőt ellenkezőleg azt látjuk, hogy vagyonosabb .eken több a koldus, mint a szegényebb országrészekben. ?yes vármegyéknek összehasonlításánál ebben a tekintetben feltűnőbb jelenségeket tapasztalhatunk, a mennyiben épen gmagasabb arányszámot mutató vármegyék többnyire a ') Sőt Horvát-Szlavonországban a községi alapokból (szegényházak, ékházak) stb., eltartottak egyáltalán a többi intézetek, testületek és )gi személyek által eltartottak csoportjába soroztattak. II. vagyonosabbak, azok a vármegyék pedig, a melyekben a koldusok a legkisebb számban fordulnak elő, úgyszólván kivétel nélkül szegények, olyanok, a melyeknek földje a legkevésbbé jó, ipara legkevésbbé fejlett. A legtöbb koldus a következő vármegyékben van : Pozsony vm. (p43°/o), Nyitra vm. (lvu), Győr vm. (0-93), Bars vm. (Ooa), Trencsén vm. (O’sa), Gsik vm. (0*82), Esztergom vm. (Ősi), Veszprém vm. (O74), Háromszék vm. (0-73), Komárom vm. (0*72), Heves vm. (Oos). Legkevesebb ember él alamizsnából Lika-Krbava vármegyében, mely a Magyarbirodalomnak kétségkívül nemcsak minden tekintetben, földjére úgymint iparára nézve a legszegényebb, de az általános műveltség tekintében is legelmaradottabb vármegyéje. Itt 100 kereső egyénre O'09°/o koldus esik, 10-szer kevesebb mint péld. Győr vagy Bars vármegyében. Ezután következnek : Krassó-Szőrény vm. (Ouo°/o); Pozsega (Oui), Zágráb (0*12), Besztercze-Nasződ vm. (Ous). Ugyanily nagy szélsőségekre utalhatunk a szab. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városoknál is. Eszéken, a hol a legtöbb koldus találtatott, 100 keresőre 1 •71% esik alamizsnából élő, ezután sorakoznak: Sehnecz- és Bélabánya (p3c°/o), Komárom (P02), Nagy-Várad (0*89), Temesvár (0*75), Debreczen (O74), Zágráb (0’72), Szeged (0-7i) és Szabadka (0’to). Ellenben legkevesebb koldus Íratott össze Verseczen (0-i7°/o), Budapesten (0‘2i), Kassán (0‘2i), Pancsován (0-23), Sopronban (0*24), Aradon (0'28) és Pécsett (0-2s). A községi segélyből élük s az intézetek, testületek és más jogi személyek által eltartottakra is az anyaországban nagyobb °/o esik, mint a társországokban, habár ebben a tekintetben a különbség nem oly nagy, mint a közvetlen alamizsnából élőknél. Magyarországon ugyanis községi segélyből élő vagy intézetek, stb. által eltartott esik 100 keresőre 0*24°/o, a társországokban pedig 0'uP/o. Az egyes országrészeket tekintve, legelső helyen említendő a Duna-Tisza köze, a hol a községi és intézeti eltartottak együttesen a kereső népességnek 0’47°/o-át teszik, tehát valamivel nagyob °/o-ot, mint a mennyi ugyanott az alamizsnából élőkre esik, holott a községi és egyéb intézetekben elhelyezettek, a koldusok számához viszonyítva, minden többi országrészben, azoknak csak egy töredékét, rendszerint l/3-át, vagy legfeljebb felét teszik. Nagyobb százalék a községi és intézeti eltartottakra csak a városokban esik, igy különösen Zágrábban (3-oc°/o), Győrött (2*84), Szatmár-Németiben (2*79), Nagy-Váradon (2*33), Pozsonyban (2-16), Kolozsvárott (2vu). Vannak azonban olyan városok is, a melyekben a községi és intézeti eltartottakra kevesebb esik, mint némely vármegyékben, ilyenek: Szabadka (O'04°/o), Ver- secz (0*2s), Pancsova (O34), Újvidék (O42), Zombor (0’44) és Hódmező-Vásárhely (0*4s). Végül áttérve a letartóztatottakra, letartóztatott összelátott a magyar korona országaiban együttesen 20.880, mely számból 18.868 volt férfi, 2.012 pedig nő, vagyis 100 letartóztatott férfira 10—11 letartóztatott nő esett. A letartóztatottaknak a kereső népességhez való arányát illetőleg az egész Magyar- birodalomban átlagosan esik 100 keresőre 0’29°/o és pedig a szoros értelemben vett Magyarországon valamivel több mint 0*29°/o, Fiúméban 0*i5 és Horvát-Szlavonországban 0-2o°/o. Ezen 8*
