A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
2. A foglalkozások főcsoportjai a keresők és az eltartottak megkülönböztetésével. Az első kérdés, a melyre a foglalkozási statisztikától felel letet várunk, az, bogy a népességben mekkora részt képvisel a termelő, vagy más szóval kereső elem s mily arány esik ezze- szemben azokra, a kik a nemzeti termelésben nem vesznek részt s mint eltartottak, a keresők terhére élnek. Utóbbiak közé sorozzuk nemcsak a teljesen foglalkozás nélkülieket, mint pl. gyermekeket, testi fogyatkozásban szenvedőket, aggokat, hanem azon egyéneket is, a kiknek van ugyan foglalkozásuk, de olyan, a mely közgazdasági szempontból termelő foglalkozásnak nem tekinthető, tehát a tanulókat, a háztartásban foglalkozókat és a csupán háztartás körüli és személyes szolgálati teendőket végző házi cselédeket is. A mily egyszerűnek látszik a kérdés, hogy valamely ország népességéből mennyi a termelő és mennyi az eltartott, ép oly nehéz arra pontosan és megbízhatóan megfelelni. A gyakorlatban ugyanis igen sok esetben nagyon nehéz a határt megállapítani arra nézve, hogy mikor tekinthető valaki valamely foglalkozáshoz tartozónak és mikor nem. Különösen áll ez a háztartásban foglalkozó nőkről, a kik háztartási teendőik mel- tett a gazdaságban és a családfőnek ipari, kereskedelmi üzletében is szoktak segédkezni s akárhányszor tisztán az ügynök egyéni felfogásától függ, hogy a háztartásban való foglalatosság és a gazdasági, illetve üzleti tevékenység közül melyiket tartsa fontosabbnak, vagy tekintse főfoglalkozásnak, úgy, hogy a nők foglalkozási rovatait egészen hasonló viszonyokkal biró vármegyékben is különböző ügynökök által akárhányszor teljesen eltérő módon látjuk kitöltve. Ebből az következik, hogy pusztán a kereső népesség számadatai alapján nem lehet eléggé megbízható képet nyernünk a népesség foglalkozási viszonyairól, mert nem tudhatjuk, hogy a különböző foglalkozási ágakban és az országnak különböző részeiben a termelőknek és eltartottaknak megkülönböztetésében mennyire jártak el egyöntetű felfogással. Szükséges tehát, hogy az eltartottak is csoportosíttassanak azon foglalkozási ág szerint, a melyben eltartójuk működik, a melyhez tehát eltartójuk révén maguk is tartoznak. Ha ugyanis a termelő népesség foglalkozási viszonyait részletező adatok mellé párhuzamba állítjuk azokat az adatokat, a melyek az eltartottakat eltartójuknak kereseti ága szerint tüntetik fel, az eredmény egészen megbízható lesz és ily módon teljesen hű képet nyerhetünk arról, hogy az egyes kereseti ágak. az azokban működő és azok terhére élő összes egyének együttes számát tekintve, vagyis a különböző foglalkozási osztályok mily arányban vannak az országban képviselve. Hazánkban a régebbi népszámlálások alkalmával, még 1869-ben és 1880-ban is, csak a termelő népességet mutatták ki a foglalkozási ágak egyes csoportjai szerint. Az 1890. évi népszámlálás volt az első, a mely alkalommal — a számlálólapnak ezen új kérdőpontja alapján: ha nem kereső vagy házi cseléd, eltartójának mi a foglalkozása — a nem kereső egyének is csoportosíttattak az egyes kereseti ágak szerint. Az 1890. évi népszámlálás alapján kiderített eredmények, tehát a legelső adatok Magyarországon, a melyekből az egész népess\Lrnek, keresőknek és eltartottaknak egyaránt, megismerhetjük .i foglalkozási viszonyait. ; Mielőtt azonban a foglalkozási ágak taglalására térnénk át, nem lesz érdektelen annak az alapkérdésnek a megvizsgálása, hogy népességünk hogyan oszlik meg keresőkre és eltartottakra. A megfelelő adatoknak összeállítása annyival is inkább indokolt, minthogy az egyes foglalkozási ágak jelentőségének megítélésénél igen gyakran helyesebb az adatokat nem az összes népességhez, hanem csak a keresőkhöz viszonyítani, az ezeket feltüntető számok tehát további fejtegetéseinknél a különböző összehasonlításokra nézve bizonyos mértékig alapszámoknak , tekinthetők. A keresők és eltartottak számát törvényhatóságon- kint és pedig a keresőket az összes népesség %-ában is kifejezve, az eltartottakat pedig a keresőkhöz viszonyítva, a következő táblázat tünteti fel: K e r e s ő le Eltartottak Ezer keresőre esik eltartott és pedig s 'd N C/3 *o >> o Országrész, törvényhatóság férfi szám szerint az Összes férfinépesség °/o-ában n ő szám szerint az összes lŐi népesség °/o-ábaa e gyütt férfi nő együtt háztartásban foglalkozó nők házi cselédek f oglalkozás nélküliek ül O 'O 'S együtt szám szerint az összes népesség °/o-ában t í <D w <x> N Ifi l/i O étből 14 éven alul 14 éven felül férfi nő 1 I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm ........................... 2 6.311 64’67 11.201 25-38 37.512 44-23 14.371 32.937 47.308 436 43 728 53 í 1.261 383 8 7S 2 Bars » ...................... 4 7.164 63"0? 15.012 19-23 62.176 40*66 27.675 63.059 90.734 503 65 822 68 í 1.459 445 1.0 14 3 Esztergom » ...................... 2 4.107 62-67 8.399 21-04 32.506 41-47 14.358 31.514 45.872 460 66 803 82 — 1.411 442 9 69 4 Hont » ...................... 3 4.908 6?6"68 10.727 19'37 45.035 42' 36 17.448 44.682 62.108 531 50 710 60 10 1.361 382 9 H Selmecz- és Bélab.,sz.k. v. 4.217 59-r 2.024 54-60 8.241 40’ 84 2.837 6.202 9.039 454 115 761 118 — 1.448 454 9 94\ J együtt . 39.125 65-86 12.751 20-04 51.876 42-17 20.283 50864 71.147 522 '58 716 66 9 1.371 390 9 8l|
