A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
24* T járni, hanem a szükséges felvilágosításoknak a helyszínéről leendő beszerzése czéljából az összes számlálólapokat, vagy azok közül néhányat, a melyek a kérdés megvilágítására elégségesek, megfelelő jegyzetekkel ellátva, kiküldés czéljából a járási boriték- ívbe félre kell tenni s a feldolgozást ilyenkor vagy egészen függőben kell hagyni, vagy pedig a legnagyobb valószínűséghez képest, de csak ideiglenes minőségben kell végezni. A feladatnak, a mely az 5-ös tábla feldolgozásában, a vállalatok nagyság szerinti összeállításában áll, tulajdonképeni mivolta és lényege csak az ezen táblának kiegészítő részét képező G-os tábla rovataiból érthető meg, a melyek úgy az önálló vállalkozóknak és vállalatoknak, valamint a segédszemélyzetnek az életben előforduló bonyolult viszonyait híven tükröztetik vissza. Ezen táblának főczélja a 4-es és 5-ös táblák adatai között mutatkozó eltéréseknek indokolása, tehát magában foglalja és részletesen feltünteti mindazon eseteket, a melyekben a vállalatok száma az összeirt vállalkozók számánál és a községbeli vállalatokban alkalmazott segédszemélyzet az ugyanott összeirt segéd- személyzetnél több vagy kevesebb. Az adatok azonban, a melyeknek kimutatására ez a tábla szolgál, nemcsak ezen czél szempontjából, hanem magukban véve is igen becsesek, nagy gondot kell tehát fordítani az összes rovatok helyes kitöltésére és a táblán levő »Figyelmeztetés«-ben felsorolt rovatokhoz a magyarázó jegyzetek pontos kiállítására. A jegyzetek czélja az illető rovatokba bevezetett adatoknak tulajdonképeni értelmet adni, pl. vállalkozók. a kik másféle foglalkozás alatt fordulnak elő, — milyen alatt? — a kik másutt székelnek, vagy másutt írattak össze, — hol? — vállalatok, a melyeknek tulajdonosa részvénytársaság, szövetkezet vagy más jogi személy — miféle? — pl. Ganz- féle gépgyár és vasöntöde r. t., Borszék község, pécsi káptalan, stb. Önként értendő, hogy a G-os táblán csak azon iparágakat kell felvenni, a melyekre vonatkozólag a 4—20., vagy 24—37. rovatokat illetőleg vannak bevezetendő adatok. A revizorok által feldolgozandó többi táblákhoz alig van szükség további részletesebb utasításokra. A 8-as vagyis a 20-náí" nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó vállalatik egyéni táblája a 4-es, 5-ös és G-os számú táblákra vonatkozó utasításokban kifejtett elvek és magán a táblán lev6S>Figyelmeztetés«- ben foglalt útmutatás szerint állítandó össze. Minthogy az egyéni tábla további iparstatisztikai adatok gyűjtésére is felhasználható, nagy gondot keli fordítani a vállalat czégének pontos megnevezésére, 2?ieíy czélra ismét a Czégek kézikönyve használandó. Jk-öglábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásuknak mesterségük szerint való részletezésére szolgál. Itt kell tehát kimutatni a bányákban, gyárakban, kereskedésekben, vasutaknál és más közlekedési vállalatoknál, stb. munkások gyanánt alkalmazott mesterembereket, a kik a 4-es táblán az illető iparforgalmi ágnál a többi munkásokkal együttesen a 1G éven alul levő vagy 16 éven felüli munkások rovatában mesterségükre való tekintet nélkül vannak kimutatva. A 10-es tábla azon foglalkozások részletezésére szolgál, a melyek az 1-ső táblán a foglalkozások fő áttekintésében az »Egyéb alkozások« czím alá soroztattak. III. A nyersanyag megbirálása. Igen fontos teendőjét ezi a revizoroknak az 1., 2., 3., 4., 7. számú táblák helyességének ;vizsgálása és az 5., 6., 8., 9. és 10. számú táblák elkészítése lett és a közben magának a nyers népszámlálási anyagnak lkai méltatása, annak a megvizsgálása, hogy a számlálólapok ltése a foglalkozási statisztikához kiadott utasításokban meg- pitott elvek szerint való részletes feldolgozás czéljából megfelelő -e, mely alkalommal nemcsak az első pillanatra felötlő, durva hibákat vagy hiányokat kell felismerni, a minő pl. az ilyen bevallás, mint hivatalnok, díjnok, kereskedő, házaló, stb. közelebbi meghatározás nélkül, hanem azt is észre kell venni. hogy a számlálólap kitöltése csak egyféleképen értelmezhető-e s igy abból minden kétséget kizáró, biztos adat mcrithetö-e, vagy ha a lap kitöltése nyelvtanilag egyféleképen értelmezhető is, jelentése nem foglal-e valószínűtlenséget magában. Ennek a feladatnak a betöltése megkívánja, hogy a revizor a foglalkozási statisztika elveivel, a munkálat czéljával és a feldolgozás minden részletével teljesen tisztában legyen s egyúttal munkáját minden aprólékosságra kiterjedő éber figyelemmel teljesítse. Nem is lehet e tekintetben a felmerülhető összes eseteket, hanem legfeljebb egyes példákat felsorolni, a melyeknek felemlitése a revizor részére nem kimerítő utasítást, hanem inkább csak útmutatást tájékoztatást képez. Úgymint: tanitónőknél, minthogy a tanítónő és tanitóné kifejezések közt levő szabatos nyelvtani különbséget az életben gyakran nem tartják szem előtt, legtöbbször kétséges, hogy tényleg tanitónők-e vagy pedig tanítóknak feleségei, özvegyei ; női egyéneknél, a kik lapjuk szerint oly ipart vagy kereskedést űznek, a melyet férfisegitség nélkül nem űzhetnek (mészáros, lakatos, borkereskedő, fakereskedő, stb.) s a község szám- lálólapjai között ilyen hozzájuk tartozó segédszemélyzetet nem találunk, kétséges, hogy az illetők tényleg folytatják-e a lapjukon megnevezett ipar-, kereskedelmi ágat, vagy pedig csak volt férjük után neveztettek iparos-, illetve kereskedőnőknek; ha oly községekben, a hol bányászatot űznek, vagy nagyobb gyári vállalatok vannak, a melyekben munkások gyanánt mesterembereket is szoktak alkalmazni, feltűnő nagy számú, a vállalat term ^szótővel megegyező mesterségei iparost találunk (kőszénbányászat, vasgyár: lakatosok, fürészvállalat: ácsok, stb.), habár ezen mesteremberek önállóknak vannak is jelezve, feltehető, vag^ legalább is nem látszik kizártnak, hogy vagy egyáltalában * vagy részben az illető vállalatnál vannak alkalmazásban; ha oly helyeken, a hol afféle vállalatok vannak, melyekben nap zárnotok szoktak' ~aíká1 in áztatni (pl. bányák, ezukorgyárak, gőzmalmok, téglagyárak, vasútépítés, túlszabályozás, stb.), feltűnő nagy számú közönséges napszámost talárnak,—--cL munkanem erű közelebbi meghatározása nélkül, akkor feltehetjük, hogy a közönséges napszámosok egyrésze is tulajdonképen ezen vállalni < >khoz tartozik, kivált ha azokban alapok kitöltése alapján a ínyig'kuml kevés napszámos-alkalmazottat találtunk; ha oly ipa ágak, melyek a rendes iparhoz tartoznak ugyan, de a melyeket házi- iparilag is szoktak űzni, különösen paraszt-községekben, feltűnő nagy számmal fordulnak elő, pl. bognárok, fazekasok, tat tcsok. oláh nemzetiségű községekben kovácsok (czigánykovácsok), kérdéses, hogy az illetők nem veendők-e a házi-és népiparhoz, vasúti személyzetnél, oly helyeken, a hol javítóműhely is van vagy a népszámláláskor vasútépítés volt folyamatban, a lapok hiányos kitöltése miatt kétséges lehet, hogy kik veendők a közlekedéshez, kik a műhelyhez és kik a vasútépítéshez; hasonló eset forog fenn a kubikosoknál, a mikor a lapok kitöltésének hiányossága folytán nem lehet megállapítani, hogy az illetők vizszabá- lyozásnál, vasútépítésnél vagy közútépítésnél alkalmaztattak-e; oly községekben, melyekben kőbányászat űzetik, s mint ez rendszerint elő szokott fordulni, egyúttal kőfaragó iparosok is laknak, kétséges lehet, hogy kik tekinthetők tulajdonképeni iparosoknak és veendők az iparnak a Bi. csoportjába és kik azok, a kiket a kőbányászathoz kell besorozni, mint kőfejtő munkásokat vagy ott alkalmazott és a szakmunkások tábláján (9. számú tábla) részletezendő kőfaragó munkásokat; némely határozottan kereskedőknek nevezett egyéneknél, különösen, ha nagyobb számban fordulnak elő7
