A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

4 te1 u'-t fiz ipar és forgalom hitel-alcsoport , ifca vesszük fel. mgdíjasok alatt mindenfele nyugdíjasokat értünk, tehát a iái nyugdiasokát is-4Ía az ellátást élvező .üli zteket és szol- t is. A magánzók közé azokat számítjuk a iák a nélkül,

: bármely gazdasági foglalkozást űznének, saját \ agyonukból

• t mám ükből élnek. Ide jönnek tehat a von iparosok •rés kod ők is a kik üzletüket már nem folytatják, de termésen csakis izon esetben, ha sajátjukból élnek és nem )k terhibe tartatnak el. Házbirtokosi minőség czírnén tulajáén csak az oly házbirtokosokat sorozzuk a járadékosok . , a kik a nélkül, hogy egyéb kereső foglalkozásuk volna, ni ig vagy főképei házuk jövedelméből élnek. Ennélfogva at a házbirtokosokat, a kiknek számlálólapján — habár másod k helyen avagy a mellékfoglalkozás rovatában — mely más foglalkozás is van felvéve, mór nem a járadékból csoportjába, hanem azon foglalkozáshoz sorozzuk, a mely zbirtokosi minőség mellett, második helyen vagy mellékesen kitüntetve. I la falusi községekben nagyobb számmal találunk lapokat, a melyeken foglalkozásként házbirtokosság van fietve, ezeket nem vehetjük eme csoportba. Ezek tulajdonai - -ak házas zsellérek, vagyis földmíveléssel foglalkozó j; :zámosok és természetesen az őstermeléshez sorolandók. Az á áradékot élvezők közé tartoznak azokon kívül, a kik világi ilyeneknek vannak feltüntetve, az úgynevezett kitartásosak | eltartásosak.

5. A napszámosok főcsoportjába csak azokat a napszámo- t sorozzuk, a kiknek számláló-lapján nem tűnik ki, hogy

gazdasági ágban teljesítenek napszámos-munkát; mert a él megállapítható, hogy mely gazdasági ágnál, például ‘termelésnél vagy az ipar, forgalom valamelyik ágánál iLímosok, azokat az 1. táblán az őstermeléshez, illetőleg I s forgalom főcsoportjához kell vennünk s a 3. és 4. táblán (.»számosok rovatába vezetnünk.

6. A házi cselédek alatt csak a személyi szolgálatot teljesítő áo.nkivül a háztartásban segédkező, rendszerint női cseléd- íl'lvzetet értjük (férfiak közül tehát csak szakács, komornyik,

) csábos, parádés kocsis, urasági kapus és effélék). A églőkben, szállodákban alkalmazott üzleti cselédszemélyzet Átesnék, konyhaleányok, szobaleányok, stb.) nem a házi ■klek közé, hanem a vendéglő és szálloda szolgaszemélyzetéin g, /felveendő.

i 7. A háztartással kapcsolatban, minthogy a nők nagyobb nek ez képezi tulajdonképeni főfoglalkozását, szükséges

!

‘elölni azon főelveket, a melyeket a nők foglalkozásának Igozásánál általában szem előtt kell tartanunk. A nőknél fis a foglalkozási rovatok rendszerint sokkal hiányosabban ■ ak kitöltve, mint a férfiaknál. Itt tehát sok esetben az öl levonható feltevésekhez kell folyamodnunk. Megállapit- : tehát, hogy mindazon Ifi éven felüli s ennélfogva munka- :s korban levő hők (1874-ben vagy azelőtt születtek), a ek foglalkozási rovata teljesen üres, családi állapotukhoz és tartójuk foglalkozásához képest vagy a háztartáshoz, vagy idi kisegítőknek az őstermelésnél, vagy napszámosoknak,- végűi üzleti kisegítőknek vétessenek.

Ehhez képest az oly 16 éven felüli nőknél, a kiknek saját dkozási rovatuk üres, de eltartójuk foglalkozása ki van tün- , a következő utasítások szolgáljanak zsinórmértékül:

Ha férjesek vagy özvegyek és eltartójuk

a) napszámos, maguk is napszámosoknak vétessenek; l>) korcsai áros, szatócs, fűszerkereskedő, hentes, ezukrász, gy más oly üzletember, a kinek mesterségében, üzletében a i családtagok rendszerint segédkezni szoktak, az illető ipari II.

vagy kereskedelmi üzlethez családi kisevitúknok, megjegyezvén azonban, hogy minden ilyen üzlethez, ik az üzletben való közreműködés a lapokon határozottá • gjelölve nincs, csak egy női kisegítőt sorozunk, szabály szerint a feleséget (a többi női családtag pedig a háztartásba jön.

c) bármely más foglalkozású (őstermelés, értelmiség, ipar és forgalom — a l>) pontban felsoroltak kivételével — stb.), a háztartáshoz soroztainak.

Az á) és h) esetek a hajadonokra is alkalmaztatnak, a c) pont azonban csak részben, t. i. azzal a kivétellel, hogyha a 16 éven felüli hajadonnak eltartója őstermeléssel foglalkozó egyén, ezen esetben nem soroljuk a háztartás csoportjába, hanem az őstermeléshez veszsziik családi kisegítőnek; minden más, a c) pont alá tartozó esetekben, a hajadonokat is épugy, mint a férjes és özvegy nőket a háztartáshoz sorozzuk: sö! kivételesen még oly esetben is, a mikor az eltartó az őstermeléshez tartozik ugyan, de oly állást tölt be, hogy feltehető, miszerint családtagjai nem a földmívelésben segédkeznek, bar a háztartásban vannak elfoglalva; ilyenek a bérlőknek, az ős melésnél alkalmazott tisztviselőknek, gépészeknek s a gazda: béreseknek női családtagjai.

Ha pedig az eltartó foglalkozása sincs kitöltve, a férjes nő mindig a háztartásba, a hajadonokat az oly községekben, a az őstermelés a túlnyomó foglalkozás, a földmíveléshez kis< tőknek, ellenkező esetben szintén a háztartáshoz sorozzuk, özvegy nőket pedig, a kiknél sem a saját foglalkozási re nincs kitöltve, sem eltartó nincs jelezve, magánzóknak veszsz mert feltehető, hogy az ily nők, miután önálló keresettel 1 foglalkozásuk nincs és mások terhére nem tartatnak, sí vagyonukból vagy özvegyi járadékból élnek. Megjegyzendő az ban, hogyha ilyen hiányosan kitöltött lapok (akár a férjes hajadon, akár az özvegy nőknél) jelentékenyebb számmal dúlnak elő, pótlás végett vissza fognak küldetni, miért is a dolgozó, a kihez ily hiányos lapok jutottak, ezen körűimén} csoportvezetőnél bejelenteni tartozik.

Az elvált vagy elváltán élő nők az özvegy íiofc&d azonos tekintet alá esnek.

De különös figyelmet érdemelnek azou esetek is, a mikor a nőknél a saját foglalkozási rovat ki van töltve. Ha ez őstermelést akkor semmi nehézségünk shies, mert az ily nőt rendszerint családi kisegítőnek veszsztik a földmíveléshez, ha azonban ipari, forgatói v_aJDr ‘hielmi foglalkozás, akkor mindenek előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy a beirt foglalkozás tényleg saját foglalkozásuk-e, avagy az csak férjük vagy más eltartójuk után tévesen íratott be nekik, pl. asztalosnő, lakatosnő, szabónő, stb.). Ilyenkor a helyes eldöntés természetesen csakis a megfelelő férfilapokkal való összehasonlítás segélyével történhetik, gyakran még igy sem egész biztosan, úgy, hogy a helyszínéről szerzendő felvilágosításra lesz szükség.

Vannak továbbá olyan esetek is, a mikor a női lapokon a foglalkozási rovatok oly módon vannak kitöltve, hogy nem lehet a fenti elvekhez szorosan alkalmazkodni, hanem esetről- esetre más eljárást kell követnünk : igy pl. mikor a községi en valamennyi nőnél földművelés van beirva foglalkozásul, ug; . hogyha a fenti szabály szerint járnánk el, egy sem jutna a háztartásba; ilyenkor a férjes nőket mégis a háztartáshoz \e szűk. Ellenkező eset, a mikor valamennyi nőnél háztartás \ beirva, ilyenkor pedig az őstermelők áltál eltartóit 16 felüli hajadonokat mégis családi kisegítőknek veszszaz termeléshez. ny eseteket azonban a csoport-vezetőnél mi be kell jelenteni.

3>