A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
BEYEZETES. Az országos magyar kir. statisztikai hivatal az l890-ik évi népszámlálás alkalmával először kísérletté meg, hogy a népszámlálási adatok felhasználásával a népességnek lehetőleg kimerítő, teljes és fokozottabb igényeket is kielégíteni képes foglalkozási statisztikáját állitsa össze. A korábbi népszámlálások ugyanis népünk foglalkozását nem részletesen, hanem csak főcsoportok szerint osztályozva dolgozták fel, a különös felvétet lek pedig, a melyek a foglalkozásra vonatkozólag 1873-ban és 1884-ben történtek, csak egy foglalkozási csoportra, az iparos osztályra szorítkoztak. Az ily külön felvételeknek — eltekintve azon alaphiánytól, hogy a népességnek csak egy részét és pedig kisebb részét foglalják magokban — még rendszerint az a nagy hátrányuk is szokott lenni, hölT) mivel nem terjednek ki az összes népességre, a f< Ivó bel alól az oly egyének is könnyen dvonl lkját gokat, a kikre az tulajdonképen ki van terjesztve. Az 1873. évi felvétel ebben a tekintetben egészen balul ütött ki s annak teljes hasznavehetetlenségét maga a statisztikai hivatal is nyíltan elismerte; az 1884-ik évi már jobban sikerült ugyan, de azért a részleges felvétellel szervesen összefüggő hiányoktól ez sem lehetett teljesen mentes. Viszont a népszám] 'si alapon készült foglalkozási statisztikáknak mind ez ideig egy más, nem kevésbbé lényeges hiányuk volt, a mely abban állott, hogy a népes^gnelT csa£_a_szoros értelemben vett foglalkozási /viszonyait tüntették" tel s nem nyújtották a nej sségnek az egyes gazdasági" ágük szerint való bfu tagozatát. Foglalkozás és gazdasági dg ujgp&ffís bármily hasonlónak tetsző, a valóságban i m teljesen egybehangzó s gyakori esetben • (fg\ épen nem fedő fogalmak. Pl. az, a ki foglalkozására nézve ács, asztalos vagy lakatos, nemcsak ács, asztalos vagy lakatos üzletben működheI tik, hanem mint ács, asztalos vagy lakatos munkás alkalmazva lehet valamely bányában, hajógyárban, gépgyárban, vasgyárban, stb. s igy a gazdasági ágat tekintve, tulajdonképen nem a mesterségének megtelelő iparághoz, hanem a bányászathoz, a hajó-, gép- vágj* vasgyártáshoz volna veendő. I Nyilvánvaló tehát, hogy a népszámlálások, a melyek az egyénből indulva ki, tisztán az egyén által bevallott foglalkozást vették alapul, a gazdasági ágak szempontjából kielégítő statisztikát nem létesíthettek. A specziális foglalkozás-statisztikai felvételek pedig, a melyek meg a vállalatokból indultak ki s a népességet kizárólag a gazdasági ágak szerint sorakoztatták, ellenkezőleg a szoros, vagy mondjuk, demográfiái értelemben vett foglalkozási statisztika szempontjából voltak okvetetlenül hiányosak, mert ha kimutatták azt, hogy hány egyén foglalkozik valamely országban a hajó-, gép- és vasgyártásban és rendről-rendre valamennyi termelési ágban, azt nem tüntették fel, hogy hány ács van, hány asztalos, lakatos, stb. s ilyenek gyanánt legfeljebb azokat mutathatták ki, a kik a tulaj dónk épeni ács-, asztalos- és lakatos üzletekben voltak alkalmazva. Az országos magyar kir. statisztikai hivatal az 1890. évi népszámlálás alkalmával azt a feladatot tűzte maga elé, hogy mindazt, a mit a foglalkozási statisztika terén eddig a népszámlálások és a specziális foglalkozás-statisztikai, pl. iparstatisztikai fél vételek külön-külön szolgáltattak, egyesítve mutassa ki. Ez a czél az ipar és forgalom körébe tartozó fog lalkozásokra vonatkozólag, a melyeknél a szoros érte lemben vett foglalkozás és a gazdasági ágak szem pontjai közötti ellentét tulajdonképen a legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bir, a számláló lapon egy új kérdőpont felvétele által el is éretett. Az úi kérdőpont, a melyet az 1890- évi már- czius hó (0-én a Magyar Tudományos Akadémiában tartóik- felölve sásomban ajánlottam, egy igen egyszerű kéi ' • mely valamennyi ipari segédszemélyhez volt int > o s azt tudakolt^ tőlük, hogy név szerint mely mesternél, níjy ■ Falatnál, mely munkaadónál voltai alkalmaz^1* Ezen kérdésre adott feleletek aiapjái vált lehetővé a foglalkozási statisztikában az egyebeket run a sz - , • M, foglalkozás szeriní • >rtositai sági ág szerint, a * lyhez a révén tartoznak. Ugyanez a kéic^Pon^ eST] tott arra is, hogy í seged
