A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Táblázatunk az ipar-forgalmi népesség főcsoportjainak a népességhez való arányát is feltünteti. Erre azonban részletesebben nem terjeszkedünk ki, esik egy tanulságra kivánjuk a figyelmet felhívni, a mire ezen adatoknak egybevetése által juthatunk, arra, hogy az iparral foglalkozó népesség nagyságával, a melyet leghelyesebben a 'épességhez viszonyított arányszám fejez ki, a kereskedelmi népességnek az összes ipar-forgalmi népességben való aránya összefüggésben látszik lenni. A szabályszerűség abban áll, hogy a hol az ipar a népességnek nagy százalékát teszi, ott a kereskedelem az összes ipar-forgalmi népességhez viszonyítva, rendszerint kisebb arányban fordid elő, a hol ellenben a népességnek az átlagosnál jóval kisebb százaléka foglalkozik iparral, ott a kereskedelem foglalkoztat aránylag több egyént. Ezen szabályszerűséggel szemben táblázatunk számos kivételeket is tüntet fel, a melyek azonban részben csak látszólagosak, a mennyiben nagyobbára csak oly vármegyékben fordulnak elő, a melyekben bányászattal tömegesebben foglalkoznak, az arra eső százalékok pedig az ipar és kereskedelem arányának megállapításánál zavarólag hatnak az összehasonlításra. Ez okból alább, szembeállítván hazánk legiparosabb és legkevésbbé iparos vármegyéit, a kereskedelemnek nemcsak az összes ipar-forgalmi népességhez, hanem közvetlenül az iparhoz való arányát is ki fogjuk mutatni és pedig ezen szembeállításnál a tulajdonképeni iparra és a tulajdonképeni kereskedelemre fogunk szorítkozni, minthogy a fenti szabályban kifejezett ellentétes irányzat elméletileg is a tulajdonképeni iparra és a tulajdonképeni kereskedelemre magyarázható meg legkönnyebben, a mennyiben egészen természetes, hogy ott, a hol iparczikkek kisebb mennyiségben állíttatnak elő, a közvetítést teljesítő kereskedelemre a fogyasztó közönség szempontjából nagyobb szükség van, mint ott, a hol az árúk az iparososztály által helyben készülnek és attól közvetlenül meg is szerezhetők. Az ellentéteket feltüntető vármegyék, a melyek iparosság tekintetében a szélsőségeket képviselik, a következők : 101* Vármeg^ Iparosok aránya az összes népességhez A tulajdonképeni kereskedelemre eső °/o az összes ipari forgalmi népességhez viszonyítva A tulajdonképeni kereskedelem aránya atulajdon- képeni iparhoz (a tulajdonképeni ipar °/o-ában kifejezve) Vármegye Iparosok aránya az összes népességhez A tulajdonképeni kereskedelemre eső o/o az összes ipari forgalmi népességhez viszonyítva A tulajdonképeni kereskedelem aránya atulajdon- képeni iparhoz (a (ulajdonképeni ipar °/o-ában kifejezve) 3. Kolozs vármegye . . . 2*u °/o 11*86 % 28*14 % !. Vármegyék 6%-nál sűrűbb 4. Zágráb » ... 2*17 » 13*41 » 23*11 » iparossággal. 5. Varasd » ... 2*20 » 12*80 » 19*51 » 1. Zólyom vármegye ....................... 8 *82 °/o 4*72 % 7*13 % 6. Árva » ... 2*40 » 20*56 » 73*30 » 2. Brasj^y » ... 8*78 >• 11*23 » 17*27 » 7. Hunyad » ... 2*42 » 7*73 » 22*92 » 3. Turócz » .................... 7 ’33 » 6'19 » 9*52 » 8. Szolnok-Doboka» . . 2*53 » 15*23 » 32*27 » 4. Szepes » ....................... 7 *27 » 6'62 » 10*85 » 9. Csik » ... 2*59 » 14*27 » 23*51 » 5. Gömör » .... 6‘25 » 7’79 » 13*74 » 10. Hajdú » ... 2*83 » 17*40 » 30*57 » 6. Esztergom » 6*24 » 11'92 » 20*75 » 11. Ugocsa » ... 2*84 » 17*40 » 35*52 » < 7. Moson » ....................... 6 *02 » 12*93 » 20*25 » 12. Arad » ... 2*84 » 13*46 » 21*25 » 13. Belovár-Kőrös » ... 2*88 » 10*37 » 15*24 » II. Vármegyék 3°/o-nál ritkább 14. Alsó-Fehér » . . 2*95 » 9*58 » 27*16 » iparossággal. 15. Maros-Torda » . . 2*95 » 12*52 » 23*50 » 1. Lika-Krbava vármegye , . 0'73 °/o. 19*35 % 51*21 °/o 16. Torda-Aranyos » ... 2*97 » 10*71 » 23*oo » 2. Kis-Küküllő » ... 1 1'79 » 16*52 » 31*50 » 17. Máramaros » ... 2*98 » 19*97 » 45*55 » ^Ezen adatok eléggé meggyőzők arra nézve, hogy az ipar és kereskedelem között, az iparral és kereskedelemmel foglalkozók létszámát tekintve, csakugyan ellentétes viszony áll fenn, mert az iparos vármegyékben a tulajdonképeni kereskedelemmel foglalkozók a tulajdonképeni iparhoz viszonyítva, kivétel nélkül alacsony arányban fordulnak elő, annak legfeljebb egy ötödét érik el, némely megyékben azonban még egy tizedét sem teszik, az iparban szegény vármegyékben ellenben a kereskedelemmel foglalkozók az iparosoknak a legtöbb esetben több mint egy negyedét, sőt némely vármegyékben mintegy felét, illetve közel 3/4-ét is teszik és oly iparban szegény vármegye, a melyben a kereskedők az iparosoknak még egy ötödét sem érik el, a 17 felsorolt vármegye között csak 2 található. Minthogy a táblás kimutatásokban az egész iparstatisztikai anyag törvényhatóságonkint van közölve s a mű terjedelme és ezzel a költségek túlságos megnövesztésének elkerülése czéljából a rendezett tanácsú városok iparossága nincs különösen kimutatva, hanem azon törvényhatóságokkal, a melyeknek területén az illető r. t. városok feküsznek, egybe van foglalva : indokoltnak véljük, hogy az ipar és forgalomra vonatkozó legfőbb adatokat, legalább az 5 főcsoportnak számszerű eredményét e helyen, a hol különben is az 5 főcsoportnak területi eloszlásával foglalkozunk, az erre vonatkozó fejtegetéseink befejezése gyanánt, a A. tanácsú városokról egyenkint közöljük. A táblázat, a mely az adatok könnyebb mérlegelhetése végett az egyes r. tanácsú városokllélekszámát is tartalmazza, itt következik: i
