A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
vármegyében, ezután következnek Fiume és Budapest. A legritkább iparosság szintén egy kis r. t. városkában található, Kolozson, ez után következik két hajduváros Szoboszló és Böszörmény. Azt hisszük, nem lesz érdektelen a 20—20 várost, Bányászat-, ipar és forgalommal Városok magas ipari arányszámmal. foglalkozók az összes népesség °/o-ában. 1. Ivanic....................................................................................................................... 35’02 2. Fiume.............................................................................................. 30i>3 3. Budapest............................................ 30-54 4. Abrudbánya ...................................................... 29-57 5 . Rozsnyó....................................................................................................................... 29-55 6. Szász-Régen ....................................................................................................... 28-99 7. Kézdi-Vásárhely................................................................................................. 28'7-> 8. Kassa............................................................................................................................................................... 28-42 9. Poprád....................................................................................................................... 27*85 10. Bród ............................................................................................................................ 27-44 1 1. Zágráb .... ............................................................................ . . 27-u 12. Pozsony................................................................ 27-on 13. Zengg.......................................... 26-si 1 4. Károly város............................................................................................................ 26-yi 15. Vajda-Hunyad....................................................................................................... 26-54 IC. Belő vár...................................................................................................................... 26m 17. Gölniczbánya.................................................................................................................................... 26^8 18. Medgyes....................................................................................................................... 26-o4 19. Selmeez- és Bélabánya................................................................................... 25-77 2 0. Eszék............................................ 25-52 Érdekes, hogy a 20 város között, a melyekben az iparos elem a népességnek legmagasabb arányát képviseli, csak 7 szab. kir. és önálló törvényhatóságit város van, a többiek mind kisebb népességű városok, a másik sorozatban feltüntetett városok között viszont csak egy fordul elő önálló törvényhatósági joggal felruházott város, a többiek mind csak rendezett tanácsúak. Megjegyzendő továbbá, hogy a 20 iparos város között 7 van horvát-szlavonországi, ellenben az iparosság tekintetében utolsó helyen álló 20 város között egyet sem találunk horvát-szlavon- országit, a miből, úgy látszik, hogy habár Horvát-Szlavon- országban a városok nagyobbára sokkal kisebbek, mint az anyaországban, azoknak iparos jellege mégis jobban ki van fejlődve, mint a magyarországiaknak. melyekben az iparos elem az összes népességnek legnagy illetve legkisebb °/u-át képviseli, egyenkint is feltüntetni, egyes városok fokozatos sorrendben itt következnek: Városok alacsony ipari arányszámmal. Bányászat- és forgalon foglalkozó 1. Kolozs ................................................ összes nép« %-ábai 2. Hajdú-Szoboszló............................ 3*70 3. Hajdú-Böszörmény...................... 4*02 4. Felvincz............................................ 4-13 5. Karczag ........................................... 4*45 4*97 7. Túrkeve ........................................... 5-53 8. Hajdú-Nánás................................. 5;u 9. Kún-Szt.-Márton ........................... 5-7». 10. Kun-Félegyháza ........................... 6-1 11. Kis-Ujszállás ................................ 6'ío 12. Hód-Mező-Vásárhely .... 6*33 13. Ruszt...................................................... 6*46 14. Nagy-Kőrös...................................... 6*59 15. Mezőtúr ........................................... 6*(i3 16. -Jász-Berény ...................................... 6*99 17. Zenta ................................................. 7*39 18. Vinga................................................. 7*36 19. Vízakna ........................................... 7*43 20. Makó...................................................... 7*99 b) Az ipar-forgalmi népesség főcsoportjai. A bányászat, ipar és forgalom körébe tartozó nébess* az 1890. évi népszámlálás alapján készült új iparstatisztik 5 főcsoport szerint osztályozta, a melyek, az egyes főcso] tokba sorozott létszám feltüntetésével a következők: Férfi Nő Eg A. Bányászat és kohászat . . . . 47.512 900 48. B. Ipar ...................................................... 778.147 134.863 913. C. Kereskedelem................................. 137.237 37.688 174. B. Hitel...................................... 7.298 41 7. E Közlekedés ...................................... 6 3.808 2.979 66. Összesen . 1,034.002 176.471 1.210. 7 Országrészek szerint pedig . a következő kis táblázat n áttekinthető képet: Országrész Duna bal partja........................................................................................................ Duna jobb partja................................................................................................. Duna-Tisza köze ................................................................................................ T isza jobb partja................................................................................................. Tisza bal partja.................................................................. ........................... T isza-Maros szöge........................................................................................... Erdély............................................................................................................................ Magyarország összesen . . . Fiume ............................................................................................................................ H orvát-Szlavonország...................................................................................... A Szt.-István korona országai együtt . ...................... m Bányászat és kohász.at Ipar Kereskedelem Hitel Közlekedés Összes 10.706 109.898 21.123 522 7.248 149.4 5.438 155.430 27.405 781 9.183 198.2 1.019 228.333 , 48.044 3.510 21.533 302.4 7.487 79.926 14.322 427 5.094 107.2 4.710 83.517 19.243 589 4.816 112.8 8.405 84.239 17.536 596 5.587 116.3 9.673 83.725 13.467 466 4.604 111.9. 47.438 825.068 161.140 6.891 58.065 1,098.6 27 6.104 1.308 80 1.514 9.0 947 81.838 12.477 368 7.208 102.8 48$12 913.010 174.925 1 — __ _ __ 1 —I 7.339 66.787 1,21 íj. 4 Az ipar-forgalmi népesség abszolút számát tekintve, bányászattal és kohászattal a Duna bal partján foglalkoznak legtöbben, a többi négy főcsoportra nézve valamennyi országrész között a Duna-Tisza köze áll első helyen. Budapest főváros leszámításával azonban másként alakul a sorrend. Budapest ugyanis a maga 150.223 iparosságával, a bányászat kivételével, az ipar galomnak minden ágában uralkodó szerepet játszik. Buda főváros iparossága szembeállítva a Duna-Tisza közének, a sz^ sabb értelemben vett Magyarország és az egész Magyartan lomnak iparosságával, következőleg oszolt meg: Budapest iparossága főcsoportok szerint Bányászat és kohászat..................................................................................................... Ipar................................................................................................................................................. Kereskedelem........................................................................................................................... Hitel................................................................................................................................................ Közlekedés ........................................................... ........................................................... Ö sszesen . . . szám szerint a Duna-Tisza köze a szoros értelemben vett Magyarország a Magyarbirod összes iparossá gának °/o-ában 277 27-is 0*58 0*57 109.897 48"i3 13*32 12-04 25.382 52-83 15*75 14*51 2.711 77-21 39*34 36*94 11.956 55*52 20-59 17*90 150.223 49*67 13-67 12-41
