A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
alá van foglalva az ilyre adót. .......JÜkiiL « Kmtífött feladat megoldái voltak. Ez a kérdés ugyanis, mely igy hangzik: ó iparos: mely vállalatnál vagy mesternél van íhetővé tette, hogy a számláló-lapok feldolgozá- jsitás ne az egyéneit foglalkozása szerint történjék, ídig a népszámlálási anyagból készült foglalkozási Ikerülhetetlen volt, hanem a vállalatok minősége íben az illető egyének a népszámláláskor alkal- hát azon gazdasági (termelési vagy forgalmi) niségi ágak szerint, a melyekhez foglalkozásuk élját, lényegét tekintve tartoznak. Eddig a népfelhasználásával készült foglalkozási statisztiká- ;ztalos, a bádogos, stb. mesterséget űző ipari rindig az ácsok, az asztalosok, a bádogosok tekintet nélkül arra, hogy vájjon csakugyan re által kifejezett iparágban, tehát az ácsok alosok asztalosüzletben,, a bádogosok bádogos- íak-e s nem működnek-e esetleg valamely 'zetű iparágban, pl. hajógyárban, gépgyárban, nt ilyen vállalatok munkásai. Nem is volt ez minthogy a számláló-lapból csak az tűnt í foglalkozást űz, de hogy foglalkozását mily íily vállalatban folytatja, azt nem lehetett ; értelme annak, a mit fentebb mondottunk i adatokból készült foglalkozási statisztika értelembe^^pttíogjaikoZuSLstatisztika tere'y kitüntette ugyan a népességnek foglal- ■hasát, de nem mutatta ki egyúttal az egyes glalkozó népességet. nak népszámlálási utón való megoldásához volt szükség, a mely kérdőpont segitsé- ezt a feladatot lehetett megoldani, hanem bet is el lehetett érni: nevezetesen együt- ombinálva mutatni ki mindazt, a mit a ban eddig a népszámlálások és a speciális nyújtottak. Példánkat továbbra is az véve, mig a népszámlálások a népességet ■int, a speciális iparstatisztikai felvételek tikint csoportosítva mutatták ki, a mi nép- rdőponttal kiegészítve, a foglalkozási Staat s egyúttal a vállalatokban alkalmazott t jellegével is combinálva, mesterségök zel oly tanulságos adatokat szolgáltat, a statisztika sem ölelt fel. ■ a kérdői)ont, a mely lehetővé tette, hogy foglal- /: k:uiki ,.n a vállalatokat vehessük a csoportosítás is szolgált, hogy az összes ipari segéd- int megnevezett vállalkozók szerint is >k ázó? vállalkozók szerint, a kiknél az illető Äf> elvek al almazva voltak s ily módon a népszám- Hkjss/.r hassuk iparvállalatainknak az alkalmazott | iga szerinti megoszlását is, melynek kimutatása | inak legfontosabb és elengedhetlek alkatrésze ddigi módszere, mely a speciális iparinké H. alkalmazta’ ki, anlíak tulajdonosához intézvén a m,. ... gy v; hány segédszemélyt és minőket alkalmaz, az új mód ben, a melyet a népszámlálással kapcsolatban alkr máz mint a számláló-lapnak minden kérdése, az egyéntől i idul ki s annak felvetése után, hogy önálló üzlettel bir-e vagy szolgálati viszonyban van-e, a segédszemélyhez intézi a kérdést, hagy mily minőségben és kinél, mely vállalatban van alkalm zva. Az általánosan ismert korábbi módszer, melynél a statiszt ai hivatalok az összes vállalatokról kész adatokat nyernek, mindenesetre kényelmesebb, mint az, a melyet népszámlálás nk deményezett, mely új módszernél az egyes vállalatok segédszemélyek lapjaiból kell összeállítani s e czélból i segédszemélyek számláló-lapjait, a kik munkaadójuk mán! egy ugyanazon vállalkozót nevezik meg, bárhol laki k is az illetők, vagy bárhol tartózkodtak is a népszámlálás idej 1, előbb az egész népszámlálási anyagból össze kell keresni s a vállalatoknak összes személyi viszonyait á segédmunkásokr k nagy fáradsággal, és türelemmel egymás mellé sorakoztatott (piaiból még fel kell dolgozni. A módszer nehézkességét ugyanis épen nem akai lezni, sőt inkább utalni kívánunk a feladat nagyságái oldásának nagy nehézségeire, a melyeknek legyőzése legbehatóbb, legkörültekintőbb gondossággal és számoí ■ ó, az ügyért lelkesedő szakavatott munkatárs közreműk» történhetik. De a nehézségekkel szemben figyelembe k( nünk a jelentékeny előnyöket is, a melyek ezen módszt mazásából az iparstatisztikára származnak. Csak mellékesen említjük, hogy maguk a válla különösen a kisiparosok rendszerint tartózkodnak az üzh ikben alkalmazott segédszemélyzet számát pontosan bevallani szakképzett munkaerőt, pl. a segédeket bevallják is, légi csak kisegítő munkát végző személyzetet, pl. a szolgáka csak időnkint felfogadott napszámosokat nagyon hajiam hallgatni, sőt külön iparstatisztikai felvételeknél számos ki még a felvétel alól is igyekszik kibújni. A nagyobb me • tatástól való félelem, mely a kisiparost az őszinte bev; i! ás tói visszatartja, a nagyiparosnál kevésbé játszik szerepet, ] ■ i rendszerint jól tudja, hogy a statisztikai czélra szolgáló gyűjtések az adókivetésnél soha sem használtatnak fel. A g 1 •. • nál tehát az üzletében alkalmazott munkásszemélyzet szál • bevallásában nagyobb őszinteségre számíthatunk, mint kisiparosnál, a puszta számmal azonban az iparstatisztika me elégedhetik, tüzetesebb bepillantást pedig a gyáros sem sz enged üzleti életébe. Ha pl. azt kérdezzük tőle, hogy h< toborozza tisztviselőit, munkásait, minő nemzetiségűek 'ok. mely országból valók, stb., lehet, hogy ezen kérdésekre az ő válasz megadását üzleti érdeke ellen levőnek tekinti, mert tarthat, hogy ezen adatok elárulásával a versenyt önmaga megkönnyítheti. Arról pedig meg lehetünk győződve, hogy kereskedő vagy gyáros azt hiszi, hogy őszinte vallomással kárát idézheti elő, miután jól tudhatja, hogy a statisztikai uvaH tatnak nincs módjában az adatok helyességét ellenőrizni, a iesp ritkábban fogja a kívánt adatokat őszintén bevallani. De feltéve*. hogy az iparos, a gyáros, a kereskedő \ mása üzleti személyzetére vonatkozólag a legőszintébb v< ezen felvételi módszernek egy nagy hiányosságát még ezen t a c ♦' ■ ' - ’« • • P
