A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 5. A jelenlevő népesség megoszlása születési és illetőségi hely szerint. Beszivárgás, kivándorlás. Jogi népesség

62* A népesség mozgalmát egy-egy vármegye határán belül, sőt még a szomszédos megyék között mutatkozó népcserét is, első sorban a cselédek és pedig városokban a házi cselédek, vidéken a mezőgazdasági cselédek költözésének tulajdonithatjuk. A cselédember még a napszámosnál is könnyebben odahagyja faluját, mert ha elszegődik, nemcsak életfentartási szükségeit biztosítja, hanem kész lakást is talál a maga és családja számára, sőt rendesen a költöztetésről is gazdája gondoskodik; mig ellenben a napszámos, ha elég jó keresetre nyílik is kilatasa, a költözködés költségeit maga viseli s lakásáról is maga kénytelen gondoskodni. Innen van az, hogy a napszámos rendesen családja hátrahagyásával megy munkára s többnyire csak bizonyos évszakokban távozik el hazulról munkát keresni. A cselédek költözése tehát a népességben szükségképen nagyobb változást okoz, mert nemcsak a családfő s a család pár munkabíró tagja vándorol tovább, hanem egy-egy háznép apraja-nagyja. Itt egy igen fontos kérdést kell megemlítenünk, t. i., hogy a belterjes művelés térfoglalásával szaporodik-e a mezőgazdasági cselédek száma ? A vármegyei hatóságoknak az egyes községekben mutatkozó népfogyásra adott felvilágositásaiból az tűnik ki, hogy a mezőgazdasági cselédek számát újabban inkább leszállítják, semmint emelnék. Különösen a nagy birtokoknál látjuk ezt, melyek házi kezelésből bérleti kezelésbe mennek át. Itt napirenden van a cselédek létszámának korlátozása s a régi cselédség egy részének elbocsátása. Ez a termelési költségek leszállítására irányuló törekvésekkel függ össze. A mint a mezőgazdaság kezd iparrá lenni, nem csoda, ha a mezőgazdasági vállalkozók (ha szabad ezzel a kifejezéssel élni) a drágább emberi munkát lehetőleg az olcsóbb gépi munkával igyekeznek pótolni. Ép ezért nem igen merjük remélni, hogy a mindinkább terjedő intensiv művelés az eddiginél több munkáskéznek adjon foglalkozást a mezőgazdaságban. Sok munkáskezet csak ott foglalkoztat a földbirtok, hol a földek megmunkálása a túlságos sűrű népesség folytán valóságos kerti műveléssé válik. Társadalmilag egy-egy sötét árnyék, mely a megyei jelentések némelyikében megjelenik, hogy egyes vidékeken, túlságos előszeretettel fogadják a gyermektelen cselédeket, sőt néhol a sok gyermekű apa szolgálatot sem kap. És ez hazánknak épen abban a részében fordul elő, hol az egy vagy két gyermekrendszer kárhozatos bűne különben is el van terjedve a nép között. Itt az önös érdek az erkölcsi világrenddel jön összeütközésbe, de az előbbinek pillanatnyi diadala magában hordja s okozójának fejére fordítja vissza a nemezis boszúját. A cselédség helyváltoztatása után legáltalánosabb a napszámosok vándorlása. A népszámlálás, mely mint egy pillanatnyi fényképfölvétel, a népességet egyetlen időpontban tünteti föl, az élet változatos, mozgalmas képét nem képes híven visszaadni. Áll ez különösen az idegen helyen ideiglenesen tartózkodó mozgónépességre, a milyen első sorban a napszámos. A napszámosok vándorlásában egészen ellentétes irányok érvényesülnek ; a felvidéki munkás, ki nyári mezei munkára az alföldre szokott járni, vagy a fővárosban az építkezéseknél dolgozik, tel derekán, a népszámlálás időpontjában, mikor a mezei munka és az építkezés szünetel, többnyire otthon van saját falujában, mig a nagyobb városok vidékének mezei munkásnépe télen át a közeli városokban keres foglalkozást, de a mint a tavaszi munka megkezdődik, siet vissza falujába a kapa és kasza mellé. Mozgó elemét képezik a népességnek az iparos segédek és ipari munkások is; ellenben a földmívelők, kiket egy kis birtok is köt, legnehezebben hagyják el szülőföldjüket. A földmívesnek a röghöz ragaszkodása hagyományos, még a szomszéd községbe való áttelepülés is nehezen megy neki s van számtalan eset, hogy mikor a szomszéd határban földet vásárol, inkább míveli azt kétszerannyi távolságról s kétszerannyi fáradsággal, semmint áttelepülne a szomszéd faluba. Ez az erős ragaszkodás kétségkívül az államot és társadalmat konzerváló erények egyik legbecsesebbike s főleg a magyar faj erénye. Van ugyan árnyoldala is, az t. i., hogy népünket a terjeszkedésre, gyarmatosításra némileg alkalmatlanná teszi; bár általánosságban ezt sem lehet mondani, mert vannak alföldi városaink, melyek hatalmas rajokat bocsátottak ki s a tiszai és kőrösmelléki magyarság is lassan, folyvást terjeszkedik az alvidék felé. Az egyes magyar vármegyék egymás közötti népcseréjét a következő táblázat tünteti fel: 5 szám Országrész, vármegye A megyében tartózkodó más megyebeli illetőségűek A más megyében tartózkodó megyei illetőségűek A megyében tartózkodó más megyebeliek száma a más megyében tartózkodó megyebelieknél több (+), kevesebb (—) volt o fa Országrész, vármegye 1880-ban 1890-ben 1890-ben több (+) kevesebb (—) 1880-ban 1890-ben 1890-ben több (+) kevesebb (—) 1880-ban 1890-ben a) Duna bal partja. 1 Árva 429 599 + 170 3.822 6.305 + 2.483 — 3.393 — 5.706 2 Bars 4.483 7.179 + 2.696 7.313 13.689 + 6.376 — 2.830 — 6.510 3 Esztergom 3.424 6.134 + 2.710 3.807 7.184 + 3.377 — 383 — 1.050 4 . Hont 4.627 6.309 + 1.682 6.584 11.454 + 4.870 — 1.957 — 5.145 5 Liptó 1.034 1.930 + 896 5.735 7.636 + 1.901 — 4.701 — 5.7C6 6 Nógrád 9.495 13.919 + 4.424 8.841 15.840 + 6.999 + 654 — 1.921 7 Nyitra 8.707 14.941 + 6.234 17.227 31.143 + 13.916 — 8.520 — 16.202 8 Pozsony 15.011 23.438 + 8.427 10.699 18.080 + 7.381 + 4.312 + 5.358 9 Trencsén 2.604 4.903 + 2.299 9.094 15.018 + 5.924 — 6.490 — 10.115 10 Turócz 1.491 2.987 + 1.496 2.507 4.077 + 1.570 — 1.016 — 1.090 1

1 Zólyom 2.209 4.098 + 1.889 4.928 7.114 + 2.186 — 2.719 — 3.016 Összesen . . 53.514 86.437 + 32.923 80.557 137.540 + 56.983 — 27.043 51.103 b) Duna jobb partja. 1 Baranya 8.908 14.863 + 5.955 4.951 7.709 + 2.758 + 3.957 + 7.154 2 Fejér 5.900 9.835 + 3.935 14.624 30.185 + 15.561 — 8.724 20.350 B Győr 7.192 9.526 + 2.334 8.511 13.469 + 4.958 — 1.319 — 3.943 4 Komárom 6.356 9.377 + 3.021 9.397 17.040 + 7.643 — 3.041 — 7.663 5 Moson 5.834 7.667 + 1.833 3.172 5.095 + 1.923 + 2.662 + 2.572 fi Somogy 6.887 10.526 + 3.639 7.970 15.110 + 7.140 — 1.083 — 4.584