A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 4. Viszonylagos népesség és néptÖmörülés

54* Ha a részleteket vizsgáljuk, a mint már imént is emiitettük, még inkább szemünkbe tűnik, hogy a községeknek magasabb kategóriákba lépését első sorban nem a községek egyesítése okozta, hanem a falvaknak erőteljes népszaporodása. A Duna-Tisza közén például a községek száma változatlan maradt és mégis a 700 lelken aluli községek 51-ről 36-ra fogytak, 1880-ban még két 200 lelken aluli község volt, 1890-ben már egy sem, 1880-ban 7 201—300 lelkes, 1890-ben csak 5; 1880-ban 14 301—500 lelkes, 1890-ben csak 10; 1880-ban 28 501—700 lelkes, 1890-ben csak 21 ; még 701—1.000 lelkes is kettővel kevesebb volt 1890-ben, mint 10 évvel korábban, sőt 1.001—1.500 lelkes 28-al kevesebb, ellenben a nagyobb népességű községek száma rohamosan emelkedett, 2—3.000 lelkes 14-el, 5—10.000 lelkes 19-el, 10.000 lelken felüli 5-tel volt több. És ez a fejlődés nem szorítkozik az ország közepére, a Tisza balpartján hasonló nagy arányű fejlődést látunk, noha itt is csak kisebb számmal fordultak elő a községegyesitések. A 10.000 lelken felüli községek csakis egy országrészben, a Duna balpartján fogytak. Itt, Nyitra megyében Miava községlélekszáma csakugyan megfogyott, ellenben Zólyom megyében Gyetva csupán azért szállt le az alsóbb kategóriába, mert ebből az irtványcsoportból időközben több községet alakítottak. Az átlagos népesség valamennyi országrészben emelkedett, természetesen ott legerősebben, a hol a népszaporodás is a legnagyobb volt; ellenben a hanyatló népességű vármegyékben a községek átlagos lélekszáma is leszállt, ezt látjuk Sárosban és Mosonban; hogy Szepes megyében az átlagos lélekszám a nagy kivándorlás daczára változatlan maradt, azt csakis annak az egy körülménynek tulaj donithatjuk, hogy a nevezett vármegyében 6 rendezett tanácsú város nagyközséggé alakult s ellensúlyozta a kis- és nagyközségek különbeni fogyását. A községek legkisebbek Sáros megyében; hol átlag csak 395 lélek esik egy községre, 500 és 600 közt van az átlagos népesség Turócz, Hont, Gömör, Abauj-Torna, Hunvad, Ung és Vas megyében. Ellenben legnagyobb a községek átlagos lélekszáma Békés, Csongrád, Hajdú, Bács-Bodrog és Jász-NagyKun-Szolnok megyékben. A két véglet Sáros és Békés, amaz 395, emez 8.803 átlagos lélekszámmal s mig az Alföldön a roppant kiterjedésű határokon a létező pusztákból új községek alakítása s a nagy anyaközségek lakosságának kitelepülése volna kívánatos, addig a felvidéken s az ország nyugati részén az apróbb községek egyesítése az óhajtandó. A rendezett tanácsú városok száma 1880 óta 12-vel megfogyott. Tulajdonképen 15 rendezett tanácsú város alakult át nagyközséggé, minthogy azonban időközben 3 nagyközség rendezett tanácsú várossá szervezte magát, a tényleges fogyás csak 12. A nagyközséggé alakult rendezett tanácsú városok többnyire hanyatló felvidéki vagy erdélyi kisebb városok, u. m. Szepes-Béla, Gnézda, Leibitz, O-Lubló, Podolin, Szepes-Szombat, Libetbánya, Bakabánya, Bereczk és Szék. Nem lehet rossz néven venni ezektől, hogy a városi administraczió terheit, melyek reájuk aránytalanul súlyosan nehezedtek, nem voltak hajlandók tovább viselni. De van városi jellegükből nagyközséggé vetkezett helyek közt négy elég népes alföldi város is, névszerint Hajdu-Dorog és Hadház, továbbá Kunhegyes és JászÁrokszállás, ezeket méltán lehet vádolni a közművelődés iránti érzék hiányával. Általában anomáliának látszik, hogy mig vannak 1.000 lelket alig meghaladó rendezett tanácsú városaink s a rendezett tanácsú városoknak 60'/o-a nem éri el a 10.000 lelket, addig a nagyközségek közt nem kevesebb, mint 38 van olyan, mely a 10.000 lelket is meghaladja. Ezek közül BékésCsaba 31.243, Békés 25.087, Szarvas 24.393 lélekkel bir s valamennyi óriás kiterjedésű gazdag határral. A szabad kir. és törvényhatósági joggal bíró városok közt egy sincs, melynek népessége a 10.000 lelket meg nem haladná. Átlagos népességük 1880-tól 1890-ig 44.513-ról 53.243-ra emelkedett, a rendezett tanácsú városoké pedig 8.743-ról 10.550-re.