A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 3. Népszaporodás

42* Folyó szám jj Város Összes lélekszám Szaporodás %-okban Folyó szám jj Város 1860-ben 1857-ben 1869-ben 1880-ban 1890-ben 1850-töl 1857-ig 1857-től 1869-ig 1869-től 1880-ig 1880-tól 1890-ig 1850-től 1890-ig 77 Sepsi-Szt.-György 2.294 3.008 4.365 5.268 5.665 31-12 45*11 20-69 7-54 ! 146-95 | 78 Somorja 2.461 2.555 2.470 2.709 2.643 3-82 — 3*33 9-68 — 2-44 7-40 79 Szakolcza . . ....... 5.866 5.882 5.278 5.115 4.926 0-27 — 10*27 — 3-09 — 3-70 — 16-02 80 3.850 4.611 5.188 5.317 5.793 19-77 12*51 2-49 8-95 50-47 81 Szászrégen 4.741 4.877 5.507 5.652 6.057 2-87 12*92 2-63 7-16 27-76 82 Szászsebes 4.388 5.644 5.790 6.244 6.692 28-62 2*59 7-84 7-18 52-51 83 Szászváros ... 4.506 5.092 5.661 5.451 5.650 13-oo 11-17 3-71 3-65 25-39 84 Székely-Udvarhely 3.489 4.332 4.376 5.003 5.438 24-16 1'02 14*33 8-69 55*86 85 Szent-Endre 3.600 4.261 4.683 4.229 4.260 18-36 9-90 — 9-69 0-73 18-33 86 Szent-György 3.538 2.914 3.026 2.881 3.048 — 17*64 3-84 — 4-79 5-80 — 13-85 87 Szentes . 22.136 26.094 27.658 28.712 30.791 17-88 5*99 3-81 7-24 39-10 88 Szepes-Olaszi 2.664 2.875 2.934 2.473 2.334 7-92 2*05 — 15-71 — 5-62 — 12-39 89 Szepes-Váralja 3.288 3.317 3.360 3.256 3.129 0-88 1-30 — 3-10 — 3-90 — 4*84 90 Szilágy-Somlyó . 3.639 4.002 4.786 4.189 4.548 9-98 19-59 - 12-47 8-57 24-98 91 Szolnok 10.617 13.936 15.847 18.247 20.748 31-26 13-71 15-08 13-71 95-42 92 Szombathely 4.099 5.853 7.561 10.820 16.133 42-79 29-18 43-io 49-io 293-58 93 Torda 7.687 8.302 8.803 9.434 11.079 8-oo 6*03 7-17 17-44 44*13 94 Trencsén . 2.602 2.981 3.449 4.402 5.100 14-57 15-70 27-63 15-86 96-00 95 Turkeve . 9.162 9.819 10.969 12.042 13.092 7-17 11*71 9-78 8-72 42-89 96 Újbánya 4.457 4.293 4.269 4.190 4.284 — 3-68 — 0*56 — 1-85 2-24 — 3*88 97 Ungvár 6.677 8.537 11.017 11.373 11.793 27-86 29*05 3-23 3-69 76-62 98 Vácz . . . 10.562 12.799 12.894 13.199 14.450 21-18 0*74 2-37 9-48 36-81 99 Vajda-Hunyad 1.340 2.171 2.597 2.303 3.037 62-oi 19-62 - 11-32 31-87 126-64 100 Veszprém • . 10.468 10.789 12.002 12.575 12.655 3-07 11-24 4'77 0-64 20-89 101 Vinga 4.343 4.369 4.552 4.796 4.795 0*60 4-19 5-36 — 0-02 10-41 102 Vizakna 3.515 3.441 4.104 3.683 3.772 — 2-11 19-27 — 10-26 2-42 7-31 103 Zala-Egerszeg ... ... 3.876 4.549 5.424 5.905 7.811 17-36 19-23 8-87 32-28 101-52 104 Zenta 14.797 16.808 19.938 21.200 25.725 13-59 18-62 6*33 21-31 73-85 105 Zilah 4.294 4.480 5.787 5.961 6.474 4*33 29-17 3*01 8-61 50-77 106 Zólyom 1.800 2.005 2.047 3.751 5.125 11-39 2-09 83-24 36-63 184-72 Összesen . . 744.547 844.388 945.524 1.008.653 1,118.317 13-41 11-98 6-68 10-77 50-07 Néhány városnak a régebbi népszámlálásokról nem ismerjük ugyan hiteles lélekszámát, de egykorú helységnévtárakból a hiányt pótolni lehetett s minthogy különben is csak a kisebb, jelentéktelenebb városoknál fordul elő ez az eset s csak néhány száz lélek különbségről lehet legfölebb szó, a kimutatást mégis teljesnek tekinthetjük. A törvényhatóságú városok között, a lefolyt negyven év alatt legerősebben Budapest népessége gyarapodott. Azután Zágráb . Eszek 1850-ben 14.258 13.221 1857-ben 16.657 13.883 élek 1869-ben 19.857 17.247 1880-ban 28.388 18.201 1890-ben 37.529 19.778 Mig Eszék aránylag csak mérsékelten fejlődött, Zágráb kivált az utóbbi évtized alatt roppant növekedést ért el, mi szintén egyik bizonysága az autonom társországok kedvező helyzetének, melyet számukra a kiegyezés teremtett. A 106 rendezett tanácsú város közül 13 határozott visszaesést mutat az 1850-iki állapothoz képest, többnyire felvidéki városok ezek s némelyiknél a hanyatlás meglepöleg nagy. Vannak azonban erőteljesen fejlődő rendezett tanácsú városok is, pl. Szombathely szaporodása még Budapestét is meghaladja s Budapesten kivül nincs törvényhatóságú város, mely oly nagy arányú fejlődést mutatna, mint Nagy-Kanizsa, a kis Zólyom és Kaposvár, melyek közül még a legutóbbi is 170'7o-kal gyakövetkeznek Újvidék, Temesvár, Pécs és Kassa, ezeknek a városoknak népessége is több mint megkétszereződött, tekintélyesebb szaporodást mutatnak még: Kolozsvár, Arad, Debreczen, Székes-Fejérvár, Nagy-Várad, Szeged, Hódmező-Vásárhely; Selmecz- és Bélabánya népességének szaporodása ellenben igen gyenge, Zombor, Pozsony, Versecz, Győr és Baja városoké pedig csak nagyon mérsékelt volt; Horvát-Szlavonországok két legfontosabb városa Zágráb és Eszék a következő fejlődést mutatja : Szaporodás százalékokban 1850—57-ben 1857—69-ben 1869—80-ban 1880—90-ben 1850—90-ben 16-83 19-21 42-96 32-20 163-21 5*01 24*23 5*53 8*6« 49.60 rapodott 40 év alatt, a 100 perczentes növekedést meghaladják még: Sepsi-Szent-György, Beregszász, Losoncz, Mármaros-Sziget, Vajda-Hunyad, Nyitra, Zala-Egerszeg, Körmöc-zbánya. Van e városok között egy pár olyan is, mely idegen nyelvterületeken a magyarság végvárát képezi. Sajnos, hogy az ily exponált pontoknak nem mindegyike fejlődött ily örvendetesen, FelsőBánya népessége 10'Vo-kal megfogyott, Szilágy-Somlyó pedig csak 24\>s, Szász-Régen 27-76, Nagy-Enyed 33*72, Abrudbánya 33-es, Szászváros 25-39, Vizakna 7-si, Erzsébetváros csak ll-ia°/okal növekedett. E városok pangása vagy csekély fejlődése egyiksötét pontját képezi népesedési viszonyainknak.