A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 3. Népszaporodás

37* népességét Ausztria szívja magához, mig Somogy, Bács-Bodrog és Torontál megyék Szlavóniába bocsátottak kisebb-nagyobb rajokat. Minderről alább részletesebben fogunk szólni. Itt még csak párhuzamba akarjuk állítani a természetes szaporodást (annak nagysága szerint sorakoztatva a megyeket) a tényleges népnövekedést, továbbá az átlagos születési, halálozási és gyer­mekhalálozási arányt: Termé­szetes Tény­leges Az 1880—90. évek átlagá­ban esett Termé­szetes Tény­leges Az 1880 —90; évek átlagá­ban esett a •cá cn V á r in e g y e szaporodás 1000 lélekre gyermek­halálozás 100 szüle­tésre g -c3 N! •Jí Vármegye szaporodás 1000 lélekre gyermek­•o ~o °/o-ban 1880—1890-ig születés halálozás gyermek­halálozás 100 szüle­tésre •o >> fe u/o­1880­ban -1890-ig születés halálozás 100 szüle­tésre 1 Csanád 19-27 19-78 53*30 36-70 42-60 33 10-99 12-20 49*70 39-70 4408 2 Bereg / 17-54 17-00 49-20 33-40 35-90 34 10-91 7-16 44'oo 33-90 39-08 3 Bács-Bodrog 17-24 12-29 48-90 33-io 39-60 35 10-76 11-84 44*70 34-90 40-20 4 Máramaros 16-91 17-96 48-io 32-70 35-60 36 10-71 5-62 41-oo 30-so 38-50 5 Ung 15-62 6-74 47-80 32-80 35-20 37 Abauj-Torna .... 10-67 0-73 43-io 32-80 37-80 6 Torontál ...... 15-28 12-23 49-30 35-30 41-oo 38 Esztergom 10-46 8-61 46'20 36-70 45-io 7 14-99 15-42 48-90 35-20 35-90 39 10-40 7-44 40-80 31-20 40"oo 8 Zala 14-78 12-42 42-60 29-io 35-40 40 Alsó-Fehér 10-34 8-45 42-60 32-90 36-80 9 Csongrád ...... 14-64 14*4:2 45*io 32-20 38-20 41 Udvarhely .... 10-28 4-37 40-io 30-30 37-oo 10 Békés 14-55 12-46 48-io 34-70 42-20 42 Fogaras . • .... 10U 4-31 38-40 28-60 35-oo 11 Jász-N.-K.-Szolnok . . 14-20 14-38 46-80 34-30 41-io 43 Szeben 9-60 5-02 36-70 27'90 33-50 12 Heves 13-99 11-36 49-00 37-io 43-30 44 Háromszék 9-55 3-77 38-70 29-80 37-oo 13 Zemplén 13-72 7-79 45-70 32-70 35-90 45 Komárom ...... 9-54 5-15 44-80 36-20 43-50 14 Szilágy . ... 13-43 12-44 44-70 32-30 35-70 46 9-54 3-89 39-oo 29-90 34-70 15 Vas 13-36 8-26 40-io 27-60 34-90 47 Veszprém . . . . 9-19 3-26 42-30 33-so 42-00 16 Szabolcs ..... 13-35 14-46 51*50 39-40 42*20 48 B.-Naszód ..... 9-u 10-23 36-60 28-40 34-80 17 Bihar 13-29 15-38 48*30 36-40 41'oo 49 Nagy-Küküllő ... 9-11 2-16 44*00 27-30 33-70 18 Maros-Torda .... 13-16 11-86 42-80 30-80 35-io 50 Trencsén 9-05 5-65 47-20 38-so 43-oo 19 Kis-Küküllő 13-08 9-57 42*90 30-80 36*00 51 9-05 8-81 41*20 33-20 39-30 20 Szatmár 13-07 10'47 45*io 33-oo 37-70 52 Pozsony 8-88 5-63 41-60 33-50 41 *óo 21 Sáros 13-07 0-oo 44-6O 31-70 36-80 53 8-87 5-75 42-40 34-20 41-20 22 Kolozs 12-81 14-72 42-80 31-oo 35-40 54 8-81 9-52 44*30 36-20 42-80 23 Torda-Aranyos . . . 12-79 9-87 43"io 31-io 34-50 55 Csik 8-82 2-85 43-oo 34-80 40-60 24 Szolnok-Doboka . . . 12-69 12-33 41-30 29-40 32-40 56 8-68 ( )1"06 41-90 33-60 42-70 25 Somogy 12-55 6-31 41-80 30-io 38-90 57 Baranya 8-50 9-84 37-80 30-oo 40-00 26 Nógrád 11-87 11-88 44'oo 33-20 39.60 58 Hont 8-36 5-98 37-70 30-oo 36-30 27 Fejér 11-82 6*21 44-so 33-50 41-60 59 Krassó-Szörény . . . 7-43 Ö-56 35-90 29-io 36-10 28 Hajdú ...... 11-59 10-18 43-40 33-40 39-80 60 7-25 (—)5-55 43-50 36-50 42-80 29 Zólyom ..... 11*38 9*67 43oo 33-20 38-10 61 7-21 3-39 39-20 32-60 38-so 30 Pest-Pilis-S.-K.-Kun . 11"30 23*90 47-50 35-50 43-5O 62 7-05 7-82 37-30 30-60 35 90 31 Nyitra ....... 11*23 7*51 47-90 37-70 45*30 63 6-76 2*80 42-40 1 36-30 41-40 32 Brassó 11-07 3-3!) 38-io 28-io 34'ÓO 11-89 10-23 44*03 33-02 37-09 A legnagyobb természetes szaporodást mutató Csanád megyében, hol a tényleges népnüvekedés is legnagyobb (nem számítva Pest megyét, hol Budapest felszívó hatása nyilatkozik), a legmagasabb születési arányt látjuk, de egyúttal a halálozás és gyermekhalálozás is igen magas. Azonban nem mondhatjuk, hogy ez általános szabály volna, mert az országos átlagnál magasabb természetes szaporodással biró 25 megye közül 8 megyében a születési arány az országos átlagot sem érte el, de azért még sem lehet kétségbe vonni a belső összefüggést a születési arány és természetes szaporodás közt, inert nálunk a halandóság ritkán olyan kedvező, hogy a mérsékeltebb születési arányú megyék a csekély halandóság folytán erősebb szaporodást érhetnének el. Az országos átlagon felüli természetes szaporodást mutató 25 megye közül 17-ben magasabb volt a születési arány az országos átlagnál, mig a kisebb szaporodási! 38 megye közül csak hétben haladta meg a születési arányszám az országos átlagot. A népesedési mozgalomnak az álló népességre gya­korolt hatása alább a kor viszony oknál fog részletesen mérlegel­tetni, itt csak a fentebbi futólagos összehasonlításra szorít­kozunk. Horvát-Szlavonországokban nemcsak teljesen megmaradt a természetes szaporodás, hanem az utóbbit a tényleges nép­növekedés még 19.909 lélekkel felül is multa. Ennél a számnál ugyan a bevándorlás főleg az anyaországból sokkal nagyobb volt. azonban a társországokban is van egy pár megye, melynek nép­fölöslege nagy hajlandóságot mutat a kiszivárgásra. Ilyen a két tengerparti megye Lika-Krbava és Modrus-Fiurne, sőt kisebb mértékben a túlnépes Varasd is, a többi 5 megyében a tény­leges népnövekedés jóval nagyobb volt a belső természetes szaporodásnál. A népesség fejlődését 1869-től 1880-ig és 1880-tól 1890-ig a mellékelt kis grafikai térképek világítják meg. Összehasonlítás kedvéért ugyanott szintén grafice tüntetjük fel a 10 évi termé­szetes szaporodást is. Az 1880—90. évi népnövekedést azonban járások és városok szerint is bemutatjuk egy nagyobb grafikai térképen; sok tekin­tetben eltér ez attól a kis térképtől, melyen vármegyék szerint mutatjuk be az utóbbi évtized tényleges növekedését. Némely megyében valóban roppant eltéréseket látunk az egyes járások közt. Ilyen például Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye, itt Szent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom