A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

Bevezetés

BEVEZETÉS. E kötettel az országos magyar kir. statisztikai hivatal hivatalos közleményeinek új sorozata nyilik meg. mely nemcsak külalakra, hanem a szerkesztésnél követett elvekre nézve is lényegesen különbözik a régitől. Az országos statisztikai hivatal eddigelé — nem tekintve az egyes speciális czélokra szerkesztett kiadványokat, s a nagy népszámlálási műveket munkásságának eredményét háromféle kiadványban tette közzé. Az évről évre gyűjtött adatokat a »Magyar Statisztikai Évkönyv« füzeteiben közölte, kivéve az árúforgalmi statisztikát, melyből egészen különálló évi, félévi és havi füzeteket adott ki. A »Hivatalos Statisztikai Közlemények« czímű kiadványokat pedig az időnként történt különböző irányú adatgyűjtéseknek szöveggel ellátott eredményei töltötték meg. E közlemények sem folytatólagos számozással nem birtak, sem megjelenésük időhöz kötve nem volt, gyakran évek teltek el. mig egy-egy kötet napvilágot látott. A kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságának elhatározása fotytán a statisztikai kiadványok szerkesztése jövőre egészen új alapon történik. A 12 külön füzetben megjelenő Evkönyvet, mely czéljának egyáltalán nem felelt meg, egy jobb beosztású, tömör és áttekinthető egységes kötet fogja helyettesi teni, mely felölelendi a statisztika minden ágát s tartalmazni fogja úgy az országos magyar kir. statisztikai hivatal, valamint a szakminisztériumok által eszközölt valamennyi statisztikai adatgyűjtés főbb adatait. Ez általánosan tájékoztató kézikönyv mellett jelenik meg a »Magyar Statisztikai Közlemények« sorozata, termetes kötetekben nyújtva az országos magyar kir. statisztikai hivatal munkásságának eredményét. E gyűjtemény folytatólagos számmal fog birni s nemcsak egyes monografiaszerű vagy periodikus adatgyűjtéseket ölel magába, hanem ebben fog megjelenni az árúforgalmi statisztika is. valamint itt látnak napvilágot a hivatalos statisztikának évenként mívelt ágai közül is a fontosabbak, minő a népmozgalmi, mezőgazdasági statisztika, stb., melyek eddig nagy terjedelmükkel az Évkönyvnek természet szerint szűk kereteit túlságosan kitágították. A »Magyar Statisztikai Közlemények« nemcsak táblás kimutatásokat fognak nyújtani, hanem az egyes tárgyakat tudományos feldolgozásban is adják s a modern statisztika egyik hatalmas eszközével, grafikai és kartografiai ábrázolásokkal is igyekezni fognak szemlélhetőbbé s a nagy közönségre nézve hozzáférhetőbbé tenni a statisztikai anyagban rejlő tanulságokat. A »Magyar Statisztikai Közlemények« új sorozatát az 1890. deczember 31-iki állapot szerint végrehajtott nagy népszámlálás eredményeinek közlése nyitja meg. Az első rész az általános népleirásra vonatkozó adatokat foglalja magában, a népességnek háztartások és családok szerinti tagozatát, a születés és illetőségi hely részletezését, családi állapotát, korévek szerinti megoszlását, míveltségi fokát, hitfelekezeti és nyelvi viszonyait s a fontosabb viszonyoknak egymással való combinativ feltüntetését A táblás kimutatásokat az egész anyagnak részletes, beható feldolgozása előzi meg, mety gazdag összehasonhtásokat tartalmaz a mult népszámlálások eredményeivel is. A táblás kimutatások adatai törvényhatóságok szerint részleteztettek, további részletezés (járások, községek szerint) az anyag roppant terjedelme miatt nem volt lehetséges, hogy azonban ezek a részletesebb adatok se maradjanak holt kincs gyanánt eltemetve, az országos magyar kir. statisztikai hivatal az 1892. május havában kiadott 237 ív terjedelmű Helységnévtárban a polgári népességnek anyanyelv és hitfelekezet szerinti megoszlását, valamint a lakott házak számát, járások, sőt községek szerint részletezve is közzé tette. A népszámlálási nagy munka második részét a foglalkozási statisztika képezi, mely egyúttal kimeritő 4