A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 3. Népszaporodás

3. Népszaporodás. A magyar nemzetnek azt az önbizalmát és vérmes reményét, mely az új alkotmányos korszak első éveit jellemzi, az 1869. decz. 31-iki állapot alapján végrehajtott népszámlálás is igazolni látszott. Az 1857-iki népszámlálás óta lefolyt 12 év alatt a Magyarbirodalom népessége nein kevesebb mint ll-öi °/o-kal szaporodott, sőt a magyar anyaországé 12*38 °/o-kal. Ha az abszolút uralom nyomorúságai közepett s két nagy háborúnak óriás pénz- és véráldozatot követelő veszedelme s egy intensiv kolerajárvány daczára népünk akkora fejlődést tudott felmutatni, mit nem várhattunk a jövőtől, midőn a nemzetben szunnyadó vagy mesterségesen lelánczolt erők fölszabadultak s a gazdasági és társadalmi élet vérkeringése egyszerre fiatal erővel kezdett lüktetni. A hetvenes évek azonban keserű csalódást hoztak. Egyszerre megnyílt a gazdasági és pénzügyi válság örvénye, eh ez járult a politikai és társadalmi szétziláltság s az egész országon keresztül tomboló iszonyú járványok dúlása. E végzetes korszak sötét képe tükröződött vissza az 1880-iki népszámlálás eredményéből, melyből kitiint, hogy a magyar állam népessége 11 év alatt mindössze csak 1*46 szaporodott s voltak vármegyek, melyek több mint lO'Vo-os népfogyást mutattak az 1869. évi állapothoz képest. Ez a sötét évtized nemcsak saját önbizalmunkat renditette meg, discreditálta hazánkat a külföld előtt is. Nem az állam hitelének arról a súlyos megromlásáról beszélek itt, mely már az 1873. évben teljes nagyságában nyilatkozott, hanem arról a pessimistikus felfogásról, melylyel a külföld tudományos világa a magyar népesedési viszonyokat tekintette. Sokáig a külföldi szakmunkákban, ha Magyarországról volt szó, a 70-es évek horribilis halálozási aránya s az 1869—80-iki elenyészőleg csekély szaporodás közöltetett, sőt elvétve közöltetik még ma is. Arról nem igen, vagy csak nagy későn vettek tudomást, hogy a hetvenes éveknek már második felében megkezdődött minden tekintetben hazánkban a belső consolidátió s Magyarország népességének fejlődése ismét a normális mederbe jutott. Az 1890. évi népszámlálás eredménye a legékesszólóbban megczáfolja a rólunk elterjedt balvéleményt, de mielőtt a legutóbbi évtized népnövekedését közelebbről vizsgálnók, tegyünk egy futó összehasonlítást a megelőző népszámlálások eredményével : Magyarország . . . Fiume Horvát-Szlavonország A Magyarbirodalom pol 1850-ben 1857-ben 1869-ben 11,554.877 12,067.183 13,561.245 10.568 13.074 17.884 1,626.608 1,688.256 1,838.198 ári nepessege 1880-ban 13,728.622 20.981 1,892.499 1890-ben 15,133.494 29.494 2,186.410 Összesen . . 13,191.553 13,768.513 15,417.327 15,642.102 A szaporodás nagyságát a különböző időszakokban a következő százalékszámok világítják meg: 17,349.398 Magyarország . . . . Fiume Horvát-Szlavonország Összes száz 1850—57 1857—69 4-44% 12-3S°/O 23-71 » 36-79 » 3*79 » 8*88 » i 1 é k o s 1869—80 1-23 % 17*32 » 2-95 » szaporodás 1880—90 1850—90 Évi á t 1 a 10-23 1 40-57 15-53 30-88 % 179-09 » 34-42 » 1850-57 0'63 % 3*09 » 0*53 > 1857—69 0-98 % 2-64 » 0-71 » ; o s 1869 80 0-11 °/o 1'46 » 0-27 » szaporod .1880—90 0-98 % 3*47 » 1*45 » 1850-90 0-68 % 2-60 » 0*74 »• Összesen 4-3- °/o 11-91 °/o 1-46% 10-91°/ 31-52% 0*61 % 0'93 °/0 0-15 0/0 1-03 % 0-69 % Meg kell jegyeznünk, hogy az évi átlagos szaporodás kiszámításánál a népesség időközi növekedésére is tekintettel voltunk, tehát mintegy a kamatos kamat számítás szabályai szerint jártunk el. Magyarország népességének negyven éves fejlődését tünteti fel a fentebbi kimutatás. A négy évtized közül kettő határozottan kedvező, egy határozottan kedvezőtlen volt, a legelső (7 éves) cziklus jó közepes eredményt mutat. Legelői természetesen mindig Fiume áll, mely helyzeténél fogva praedestinálva van a gyors fejlődésre, népessége a lefolyt négy évtized alatt 179°/o-kal emelkedett. Érdekes, hogy a magyar anyaország népességének gyarapodása 1850-től 1869-ig jóval erősebb volt, mint Horvát-Szlavonországoké; 1869. óta ellenben az arány egészen megváltozott, világos jeléül annak, mily kedvezőn alakult a társországok helyzete a magyar anyaországgal való kiegyezés óta. Különösen a legutóbbi évtized alatt volt Horvát-Szlavonország népnövekedése rendkívül rohamos, mit részint az ottani igen kedvező természetes szaporodás, részint a nagy bevándorlás idézett elő. Likkai ezred Ottocsáni ezred Ogulini ezred Sluini ezred Zengg város Garlopago város Sajnos, hogy mi, hazánk népességének fejlődését szabályosan visszatérő népszámlálások adataiból régebb idő óta nem kisérhetjük úgy nyomról-nyomra, mint pl. Ausztria és több európai állam. 1850-en túl csak egy általános népszámlálás volt nálunk, a József-féle. a mult század vége felé ; mert már az 1805.-ki összeírás csak az adózó népre szorítkozott, nem terjedt ki a papságra és nemességre. Az 1785-ki József-féle összeírás a magyar királyságban tehát Horvát-Tótországot is beleértve, de kizárva abból az akkori Erdély nagyfejedelemséget és a határőrvidékeket 7,008.574 lelket talált, az 1786. évi rectificátió ezt a számot 7,044.462-re, az 1787-ik évi pedig 7,116.789-re emelte. Erdély népességét ugyancsak az 1787-ik évi összeírás, a Partiummal együtt 1,577.516 lélekben állapította meg, miből 1,443.372 a polgári, 134.141 lélek pedig a katonai határvidéken vétetett számba. A katonai határőrvidékek népessége Schwartner szerint az 1807. évi népszámlálás alkalmával következő volt: 52.734 lélek. 46.131 » • 44.940 > 45.750 » 2.800 » . . . . • 1.00

0 » Károly városi parancsnokság összesen . . 193.355 lélek.