A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)
I. Általános jelentés - 2. Házak, lakások és háztartások, polgári és katonai népesség
ben rendszerint több lakásból álló házak e'pülnek. Ez az utóbbi föltevés bir ugyan a valószinűség látszatával, de nézetünk szerint korántsem szolgál az emiitett feltűnő különbség teljes magyarázatával s alig szenved kétséget, hogy itt a népszámlálási adatokban rejlő hibával van dolgunk, mely, azon ingadozás mellett, mely a lakások defmitiójában fenforog, nagyon könnyen érthető. Még kevésbé vagyunk képesek kimagyarázni az ellenmondást a házak és lakások 1880—90. évi szaporodása közt. A magyar anyaországban az alatt a tiz év alatt 332.523 lakóház épült, de a lakások száma adataink szerint csak 64.213-mal szaporodott. Minden lakóházban kell lenni legalább is egy lakásnak, de tekintve a városoknak (pl. Budapestnek, Szegednek, stb.) épen a legutóbbi évtizedben tapasztalt roppant épitkezését, kétségtelén, hogy egy újonnan épült házra átlagosan nemcsak egy lakás esett, a miből Önként következik, hogy ha a lakások számára vonatkozó adatok csakugyan valók volnának, az utóbbi évtized alatt több százezer kisebb lakást alakítottak volna át nagyobb lakásokká. Ez azonban olyan mértékben határozottan nem áll s kétségtelen, hogy az adatokban rejlő hibával van dolgunk és pedig, tekintve azt, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával nagyobb súlyt fektettünk az épületi és lakviszonyokra, nagyon valoszinü. hogy a korábbi adatok a tévesek. A háztartásokra vonatkozó adatokat sem fogadhatjuk el minden aggály nélkül, mert a háztartások felfogásában hasonló ingadozás forog fenn. mint a lakásoknál. Mindazáltal itt is közöljük a régibb adatokat, sőt itt ismét visszamehetünk egészen 1850-ig: Háztartások A háztartások szaporodása Egy háztartásra száma összesen »/«-ban esik lélek 1850-ben 3,079.271 — — 4'28 1857-ben • • 2,952.089 — 127.182 — 4-13 4-66 1869-ben .... 3,179.133 227.04 t 7-69 4*85 1880-ban .... 3,450.855 271.722 8-55 4-53 1890-ben 3,790.741 339.886 9-85 4-58 E szerint a háztartások száma 1850-t.ől 1857-ig határozottan fogyott volna s 1869-től 1880-ig, daczára a népesség csekély fejlődésének a háztartások száma erősebben növekedett volna, mint 1857-től 1869-ig, a midőn a népesség hatalmasan fejlődött. Oly ellenmondások ezek, melyekre kielégitő magyaráMagyarország száma 1869-ben 2,919.423 1880-ban 3,112.558 1890-ben 3,380.659 E két évtized fejlődése már sokkal valószínűbb. Igaz, hogy a háztartások számának növekedése 1869-től 1880-ig ugy a népesség általános szaporodásához, mint az 1880—90. évi fejlődéshez képest túlságos magasnak látszik; de nem szabad itt sem elfelejtenünk, hogy erre az időszakra esik ugy nálunk, mint Horvát-Szlavonországokban % katonai határőrvidékek polgárosítása, s a megszüntetett házközösség sok új háztartás alakulására szolgáltatott alkalmat. És minthogy a magyar anyaország tömegéhez képest a polgárosított néhány határezred aránytalanul zatot szintén nem találunk, a miért is a következő kis összeállításnál, mely a Magyarbirodalom egyes alkatrészeit tünteti fel, az 1850. és 1857-iki népszámlálások adatait egészen figyelmen kivül hagyjuk: Fiume város és kerülete A h szaporodása 8/o-ban 6*68-61 á z t a száma 3.584 4.877 6.561t á szaporodása °/ű-ban 36-08 31-59 H orvát- Szlavonországok o k 256.126 333.420 403.518 szaporodása 9/o-ban 30-18 21-02 kevesebb volt, mint a horvát-szlavon határőrvidék a társországok polgári részéhez képest, nagyon természetes, hogy a horvátszlavonországi adatokban a háztartások szaporodásának erősebben kellett nyilatkozni. A házak arányát a területhez, továbbá a házak, lakások, háztartások és a lélekszám egymással való összehasonlítását törvényhatóságok szerint a legújabb népszámlálás adatai alapján a következő kimutatás nyújtja: Esett átlagosan egy Esett átlagosan egy S •rt N Országrész és törvényhatóság km.» lakóházra lakásra intézeti családi a -aj N Országrész és törvényhatóság km. a lakóházra lakásra intézeti családi -o Országrész és törvényhatóság területre lakóház lakóházra háztartásra •o í>> Országrész és törvényhatóság területre lakóház lakóházra háztartásra fa 1 é 1 e k fa 1 é 1 e k 1 2 I. Duna bal partja. Árva vármegye ..... Bars > • 8-36 8-32 11-68 4*89 6"87 4-65 5-29 4-89 3-00 7-86 35-44 4-58 4-69 4-38 9 10 11 Trencsén vármegye Turócz » Zólyom » 8-93 6-76 5-29 6-27 6-43 7-79 5-62 5*41 6-32 41-15 20-33 23-56 4-81 4-57 4-37 3 Esztergom > • 8-36 8-32 11-68 5-97 4-65 5-29 4-89 3-00 7-86 35-44 4-58 4-69 4-38 Összesen . 8-69 6-44 5-24 35-62 4-57 4 Hont > 8' 02 5-24 4' 85 70-oo 4'io Selmecz- és Bélabánya, sz. k.v. 33-20 7-48 5-27 14-00 4' 03 II. Duna jobb partja. Baranya vármegye 5 6 7 Együtt . Liptó vármegye Nógrád » Nyitra » 8-53 5'74 8' 29 5-44 5-94 5-91 6-72 4*90 5-13 5-05 5-28 50-24 42-GO 29-05 49-u 4-35 4-66 4'48 4-65 1 II. Duna jobb partja. Baranya vármegye 10-22 56' 55 5-57 S-48 4'64 4-28 5-57 50-00 4-45 5-70 5 6 7 Együtt . Liptó vármegye Nógrád » Nyitra » 10-31 5-44 5-94 5-91 6-72 4*90 5-13 5-05 5-28 50-24 42-GO 29-05 49-u 4-35 4-66 4'48 4-65 Együtt . 10-86 5-78 4*59 38-04 4*38 8 Pozsony » ... 19- 24 6' 58 5-30 20-29 4-61 2 Fejér vármegye 7-61 6-34 5-24 10-33 4-39 Pozsony, sz. k. v 31' 80 21' 99 4' 23 55-ii «3-96 Székes-Fejérvár. sz. k. v. . , . 22' 03 10' 42 4-93 48' 17 4*21 Együtt . 10*63 7-40 5*09 32-19 4-49 Együtt . 8-03 6*67 5-20 29-25 4-37 í
