A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

16* Ez a nagyobb részletezés n jogi népesség helyesebb megállapithatása végett történt. Már eleve sem szenvedett kétséget, hogy a távollevők bevallása csak hézagosan fog történni, kívánatosnak mutatkozott tehát, hogy a távollevőknek minél kisebb körét legyünk kénytelenek e hézagos adatok alapján venni fel a jogi népességbe, a magyar korona országaiban távollevők a tartózkodásuk helyén eszközölt számbavétel, az Ausztriában távollévők az osztrák népszámlálás eredménye szerint, a hadseregnél és honvédségnél távollevők pedig az ottani összeírás szerint vétessenek fel a jogi népességbe, csak a külföldön tartózkodókra nézve használjuk ezeket a hézagos adatokat, a kikről a számlálólapok nemzetközi kicserélése utján alig számíthattunk teljes adatokra. Némileg megváltozott a házi gyüjtőlajstrom 3-ik lapja is, mely a lakviszonyok kimutatására szolgál. Leglényegesebb változás azonban az, hogy a 4. lapon a házi állatok felvételére szolgáló kimutatás az épületek összeírására szolgáló kimutatással cseréitettet fel. Az 1880-ki népszámlálás alkalmával csupán a lakóházak írattak össze és pedig minden további részletezés nélkül csakis egy összegben, a mi visszaesést mutat az 1870. évi összeírással szemben is s oly gyakorlati czélokra, minő a tűzbiztosítás fontos kérdése, jóformán teljesen hasznavehetetlen volt. Az országos magyar kir. statisztikai hivatal 1890-ben a hivatal egyik tagját, dr. Vargha Gyulát megbízván a biztosítási statisztika előtanulmányainak megtételével, a nevezett a hivatal igazgatójához intézett jelentésében kiemelte, hogy jó tűzkárbiztositási statisztikát kimerítő épületstatisztika nélkül készíteni nem lehet s javasolta, hogy a legközelebbi népszámlálás erre is terjeszkedjék ki. Javaslata alapján csakugyan egy oly kimutatás vétetett föl a házi gyüjtőlajstromba, mely az összes épületeket a tulajdonos jogi minősége s az épület használati czélja szerint részletezi, a tetőzet és falazat anyagának együttes combinálása mellett. Az egész országban használt népszámlálási nyomtatványoktól némileg eltérnek a fővárosban alkalmazott nyomtatványok, a főváros eleve felhatalmaztatván, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr jóváhagyásával az egész országra megállapított kérdéseken kivül a főváros külön viszonyai szempontjából fontos kérdéseket is állapithat meg. Az eltérések a következők : A fő- és székvárosi számlálólapok 12 kérdés helyett 14-et tartalmaztak. A két új kérdés: 2. Mi ezímen lakik a lakásban? (mint családfő? családtag ? tanító ? segéd ? tanoncz ? albérlő ? áponcz ? árva ? betegápoló V ágyrajáró? vendég? cseléd? vagy mi más czímen ?). 13. Ha az illető Budapesttől távol volna: Mióta van távol és hol tartózkodik jelenleg? Ezenkívül a foglalkozásra vonatkozó 9. és 10. kérdés, főleg az által, hogy a főbb foglalkozási ágak s a nem önállók alkalmazási viszonyuk minősége szerint exemplicative felsoroltattak, következőleg módosult: 9. a) Mi a főfoglalkozása vagy keresete, illetve hivatala? (pl. föld- vagy házbirtokos ? haszonbérlő ? kereskedő vagy iparos és milyen ? Ha hivatalnok: állami, megyei, községi vagy magánhivatalnok ? Ha katona: közös hadsereg, tengerészetbeli vagy honvéd és minő rangú ? stb.). b) Van-e mellékfoglalkozása és milyen? A 10. kérdés b) pontja pedig következőleg bővíttetett ki: b) Ha nem Önálló: mily minőségben van alkalmazva ? (évi fizetéses tisztviselő ? más alkalmazásban évi, havi bérben, vagy napszám szerint dolgozik? segéd, írnok, iparos legény vagy más, kereskedő segéd vagy inas ? könyvelő ? háztartásnál van-e szolgálatban ? mint cseléd ? stb.). mely kereseti ágnál van alkalmazva? (itt világosan kiteendő, mily iparágnál ? mily kereskedői ágnál ? stb.). Ha nem önálló iparos: irja be a mesternek vagy a vállalatnak nevét és lakczímét: ... kerület .... utcza ... házszám. Egészen a fő- és székvárosi népszámlálás specialitása a lakásboriték, mely egy-egy lakásban talált összes egyének számlálólapjainak elhelyezésére szolgált, de azonkívül számos kérdőpontot is tartalmazott. A lakás fekvésére és kiterjedésére vokozó kérdések, melyek az országos fölvételnél a házi gyüjtőlajstrom 3-ik lapját foglalták el. itt vétettek fel a következő kérdésekkel kibővítve: 2. Ha a lakás nem szobából állana, hanem bolt, kamara, szín, istálló vagy egyéb volna, ez itt megnevezendő. 3. Ha a lakás üresen áll, az üresség oka is beírandó. 4. Ha a lakás nem rendes háztartásra szolgál, mint pl. klastrom, kórház, fogház, kaszárnya, tápintézet, ápolda, stb.. az intézet czíme itt fölemlítendő. Legfontosabb része azonban a lakásboritéknak, mely az egyes családoknál a házasság termékenységére kíván világot vetni. 6. Áz egész lakásban összeirt családok íelsorsolása. (Ha a családfő, özvegy vagy elvált, ezen kérdést nem kell kitölteni.) A családfő neve Nejének kora Hány év óta házasok A családfő Ezen házasságból élve született hány gyermek ? Ezek közül hány van életben ? (A távollevőket is beleszámítva) A családfő neve Nejének kora Hány év óta házasok hitfelekezete foglalkozása Ezen házasságból élve született hány gyermek ? Ezek közül hány van életben ? (A távollevőket is beleszámítva) A népszámlálási nyomtatványok a magyar anyaország és Fiume számára a következő számmal és nyelven állíttattak elő I. Számlálólap (férfi és női lapok együtt): Tisztán magyar 8,500.000 darab. Magyar-német 3,000.000 » » -tót 3,000.000 » » -oláh 3,600.000 » » -ruthén 1,000.000 » » -horvát-szerb 800.000 » » -vend 60.000 » » -olasz 30.000 » » -örmény 10.000 » Összesen . . . . 20,000.000 darab.