A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 13. A testi és szellemi fogyatkozásokban szenvedő népesség

165*" 1880-ban 1890-ben K o r c s o p o r t o k Vak Siketnéma Elmebeteg Hülye Összesen Vak Siketnéma Elmebeteg | Hülye Összesen 0— 2 éves 223 68 27 83 401 159 122 11 75 367 3— 5 » 402 1.618 105 309 2.434 321 979 66 299 1.665 6—10 » 822 3.012 511 1.370 5.715 615 2.591 328 1.487 5.021 11—15 » 993 2.884 945 2.174 6.996 774 3.528 659 2.208 7.169 16—20 » 934 2.688 1.196 2.470 7.288 745 2.403 820 2.174 6.142 21—30 » 1.776 3.523 2.966 4.652 12.917 1.550 3.843 2.230 4.070 11.693 31—40 » 2.117 2.595 2.732 3.386 10.830 1.648 2.140 2.340 3.043 9.171 41—50 » * 2.628 1.620 2.136 2.190 8.574 2.223 1.677 1.888 2.150 7.938 51—50 » 3.322 1.012 1.297 1.216 6.847 3.063 980 1.296 1.323 6.662 7.590 730 850 764 9.934 7.159 687 836 749 9.431 Ismeretlen korú . . . 32 124 44 58 258 106 74 62 44 286 Összesen . . . 20.839 19.874 12.809 18.672 72.194 18.363 19.024 10.536 17.622 65.545 10.000 lélek között volt az egyes korcsoportokban K o r c s o p ortok 1880-ban 1890-ben K o r c s o p ortok Vak Siketnéma Elmebeteg Hülye Összesen Vak Siketnéma Elmebeteg Hülye Összesen 0— 2 éves 2 1 — 1 4 1 1 — 1 3 3— 5 » ... 3 13 1 2 19 2 7 — 2 11 6—10 » 5 19 3 8 35 4 13 2 7 26 11—15 » .... 6 18 6 13 43 4 20 4 12 40 16—20 » 6 18 8 17 49 5 16 6 15 42 21—30 » .... 7 13 11 18 49 6 14 8 15 43 31—40 » 10 12 13 16 51 7 9 10 13 39 41—50 » .... 16 10 13 13 52 12 9 10 12 43 51—60 > 31 9 12 11 63 24 8 10 10 52 60 éven felüli . . . 97 9 11 10 127 73 1 9 8 97 Ismeretlen korú . . 19 74 26 35 154 104 73 61 43 281 Átlag . . . 10 12 6 12 47 11 ii 6 10 38 Ez arányszámok arról tanúskodnak, hogy a szóban forgó fogyatkozások eredete és hatása az emberi élettartamra más és más. Csak a siketnémák és hülyék korviszonyai haladnak párhuzamosan. bár a hülyék aránya később valamivel kezd emelkedni, valószínűleg egyszerűen azért, mert e baj a zsenge korban még nem ismerhető fel. Az emiitett két fogyatkozás többnyire veleszületik az egyénnel s az emberi életet határozottan megrövidíti. Ellenben a vakság, az aggkor csapása a 60 éven felüli korban több mint 10-szer oly erősen van elterjedve, mint a 30 éven aluliak közt. Az elmebetegség az élet dele körül legelterjedtebb, de magas marad annak aránya az aggkorban is, mi, számbavéve a baj életröviditő hatását, arra enged következtetni, hogy a szellemi egyensúly megzavarodásának valószínűsége az aggkorral nem csökken, hanem tán inkább emelkedik. Áttérve arra a kérdésre, hogy egyes nemzetiségeink minő kontingessel szerepelnek e szerencsétlenek közt, adjuk a testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőknek a népszámlálás által megállapított nemzetiségi viszonyait: Anyanyelv Vak Siketnéma Elmebeteg Hülye Vak Siketnéma Elmebeteg Hülye A nemzetiségek aránya az összes lélekszámban Anyanyelv szám szerint százalékokban A nemzetiségek aránya az összes lélekszámban Magyar 7.691 7.256 4.867 7.587 41*88 38-14 46-19 43-05 42*81 Német 1.801 1.905 1.526 2.192 9*81 10*01 14-48 12-44 12*15 Tót 2.059 2.567 994 1.954 11*21 13-49 9-44 11*09 11*01 Oláh 2.621 3.102 1.235 2.956 14*27 16-31 11-72 16-77 14*94 Ruthén 330 545 170 614 1'80 2-87 1*61 3-49 2*21 Horvát-Szerb 3.533 3.298 1.519 2.089 19*24 17*34 14-42 11*85 15-05 Vend 98 124 52 83 0*53 0-65 0-49 0-17 0-54 Örmény 15 12 11 10 0*08 0-06 0-11 0-U6 0*01 Gzigány ... 89 75 22 38 0-49 0-39 0-21 0-22 0-56 Egyéb hazai 126 140 140 99 0*69 0-74 l-33 0-56 0*72 Összesen . . 18.363 19.024 10.536 17.622 100*oo 100*oo 100*oo 100*oo 100-oo Sajnos, hogy itt az egyes nemzetiségek arányait az 1880-ik évben találtakhoz viszonyítani azért nem lehet, mert 1880-ban a beszélni nem tudók anyanyelve számításon kiviil maradt, mi a siketnémáknál teljesen kizárja a nemzetiség megállapítását, a többi fogyatkozásoknál pedig kisebb-nagyobb zavart okoz. Táblázatunk egyébiránt arról tanúskodik, hogy a vakság a horvátszerbeket sújtja leginkább, többi nagyobb nemzetiségeink közt a vakok számaránya alacsonyabb, mint az országos átlagban, legkedvezőbb a helyzet a németeknél. A siketnémaság leginkább a tótoknál, aztán a horvát-szerbeknél és az oláhoknál mutatkozik; a kisebb nemzetiségek közül aránytalanul magas a siketnémák száma a ruthéneknél; nagyon kedvező ellenben a németek s aztán a magyarok helyzete. Egészen megfordítva áll a dolog az elmebetegek tekintetében: a két legműveltebb nemzetiség, a német és a magyar, mutat fel legtöbb ily szerencsétlent, legkevesebbet az oláh és ruthén. Viszont a hülyeség leginkább az oláhoknál uralkodik, mig legkedvezőbb helyzetben a horvátszerbek látszanak lenni. Nagyon jó összehasonlítást enged az 1880-iki adatokkal a testi és szellemi fogyatkozásban levők megoszlása az egyes hitfelekezetek közt. A vonatkozó számok a következő táblázatba vannak összefoglalva: