A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 12. betegségi állapot

161*" v" Mindenekelőtt feltűnő ebben a táblázatban, bogy a szorosabb értelemben vett Magyarországon, melyre nézve a inult népszámlálás idejéből is vannak adatok, az arányszámok valamennyi törvényhatóságban kisebbek most, mint akkor; egyetlen kivétel Pées városa, hol épen a népszámlálás idején az ivóviz megromlása folytán támadt typhus járvány dühöngött s ennek következtében a betegek számaránya 19-ről 3l-re emelkedett. Igen természetes azonban, hogy a betegesedési arányszám, apadása nem egyenlő arányban történt. Már csak az országrészeket tekintve is igen nagy a különbözet. Volt ugyanis a betegek arányszáma: 1880-ban 1890-ben Apadás Duna bal partján 16 11 5 Duna jobb partján 14 10 4 Duna-Tisza közében 17 11 6 Tisza jobb partján lti 9 7 Tisza bal partján 15 8 7 Tisza-Maros szögéber^ 11 7 4 Erdélyben 12 7 5 1880-ban, épen ugy, mint jelenleg, a Tisza-Maros szöge volt a legkedvezőbb egészségi viszonyok között s legkedvezőtlenebb a Duna-Tisza köze, mely most is leghátul áll a Duna bal partjával együtt. A közbeeső sorrend azonban most már megváltozott, mivel a Tisza vidék egészségügye sokkal jobban javult, mint a Duna partjaié s Erdélyé, melyek pedig egészséges hegyes vidékek. A Duna-Tisza köze feltűnő nagy betegségi arányszáma mindkét népszámlálásnál kétségkívül összefüggésben van a városi elem nagy számával. Városokban ugyanis már csak a lakásviszonyok miatt is mindig több a betegek száma, de jelentékenyen nevelik az arányt különösen a kórházak, melyekben főkép Budapesten a vidéki illetőségűek száma mindenkor igen nagv. Egyes törvényhatóságoknál feltűnő nagy a két népszámlálás adatai közti különbség vagyis az egészségügy javulása. 10-nél nagyobb javulás, vagyis az ezer lakosra eső beteglétszámnak 10-nél többel való csökkenése a következő törvényhatóságoknál észlelhető : Pozsony városában 30-al Kolozsvárt 26-al Arad városában 23-al Temesvárt 20-al Kassán és Szatmár-Németiben 19-el Zomborban 18-al Szabolcs megyében 15-el Komárom városában 14-el Baján és Szabadkán 13-al Sopron városában és Szatmár megyében 12-el Győr és Maros-Vásárhely városokban 11-el Budapesten a különbözet 9, mely szám a fő- és székváros lakosságának rohamos emelkedése mellett nagyon örvendetes, 1880-ban 10.945, 1890-ben ellenben 10.546 volt a betegek száma. Látható fenti adatokból, hogy legnagyobb a javulás 13 törvényhatóságú városban, tehát a városok többségében, a megyék közül azonban csak kettőben. Ez az eredmény nagyjában megfelel ama ténynek, hogy vidéken az orvosok száma kisebb s a közegész| ségiigyi intézkedések végrehajtása rendszerint hiányosabb, mindamellett a fenti sorrendet legfelebb csak megközelítőleg mondhatjuk helyesnek s a további következtetésekre nézve ujabb népszámlálások eredményeivel való összehasonlításuk még mindig szükséges előfeltételnek látszik. A jelen népszámlálásnak is van egy fontos eredménye, mely a megelőzővel egybehasonlitva teljesen biztosnak mondható. Ez a férfi és női lakosság betegségi számarányának viszonya, vagyis az a mindkét népszámlálás által constatált tény, hogy a nők között hazánkban több a beteg, mint a férfiak között. A különbözet ugyanis, mint már fentebb láttuk, a férfiak előnyére az összes népesség számarányában 1880-ban O'io, 1890-ben OT2°/O volt. mely szám az általános számok csekélységét s a nők tulnyomóságát tekintve igen jelentékeny. Aligha csalódunk, ha e nagy különbözet okát főkép a műveltebb osztályokhoz tartozó leányoknak természetellenes vagy nagyon elhanyagolt testi nevelésében találjuk. Mert igaz ugyan, hogy az úgynevezett középosztály nálunk is aránylag kis részét teszi a népességnek, azonban 87.825 beteg nő számában már bizonynyal számot tesz a sok sápkóros leány és ideges nő, kikkel a középosztály tagjai között — fájdalom! — minden lépten-nyomon találkozunk. Mivel a középosztályhoz tartozó egyének zöme a városokban lakik, tájékozásul összeállítjuk itt a legutóbbi népszámlálás eredményét a városi lakosság egészségi állapotáról nemek szerint. Volt ugyanis a betegek között a következő városokban: Város Férfi Nő Több vagy kevesebb (—) nő Város Férfi Nő Több vagy kevesebb (—) nő Arad . 258 400 142 Pétervárad 50 60 10 Baja 95 227 132 33 34 1 Belovár 64 67 3 .46 30 16 Bród 31 33 2 Pozsony 381 • 625 244 Budapest 5.094 5.452 358 72 65 7 Buccari . 16 31 15 Selmecz- és Bélabánya .... 80 195 115 Carlopago . . . • 6 9 3 ! Sopron 123 238 115 Debreczen 305 379 74 : Szabadka . . 52 — — 52 Eszék 322 219 — 103 j Szatmár-Németi 187 222 35 Fiume 315 143 — 172 1 656 537 — 119 Gvőr 224 282 58 Székes-Fejérvár 71 83 12 Hód mező-Vásárhely 249 267 18 40 30 — 10 Ivanic 4 9 5 ' I Temesvár 231 362 131 Kaproncza ... 211 74 — 137 158 128 — 30 Karlócza 49 23 — 26 ! 92 111 19 Károlyváros . 78 71 — 7 114 115 1 Kassa 208 327 119 922 806 — 116 Kecskemét 264 341 77 Zengg 38 43 5 Kolozsvár 215 212 — 3 167 132 — 35 Komárom 77 132 55 — 108 108 Kőrös Kostajnicza 31 17 36 9 5 8 Összesen . . 13.012 13.941 929 Maros-Vásárhely Mitrovicza 140 127 131 50 — 9 — 77 Százalékokban 48*64 51*36 2*72 Nagy-Várad Pancsova ... Pécs 398 124 577 429 183 481 31 59 — 96 A férfiak és nők °/o-os aránya az összes betegek között országos átlagban 46*41 53*59 7*18