A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret

140*" kai hanyatlott. A különbség legnagyobb része a németül is tudók javára esett s lehet, hogy a német nyelv gondosabb tanításának is van része ebben, de még inkább annak a körülménynek tulajdonithatjuk, hogy a városi németajkú népesség, különösen a zsidó felekezetűek erősen magyarosodtak; de bár magyar anyanyelvűnek vallották is már magukat, a német nyelvet szintén beszélik. Ugyanez okozhatja a tótul és rnthénul beszélő magyarajkúak arányszámának emelkedését is, de az oláhul is beszélő magyaroknál hasonló ok aligha forog fenn. Minthogy a feldől gozásnál a magyar után első helyen megnevezett nyelv vétetet fel, tényleg még több németül, tótul, oláhul, stb. beszélő magyar is van, mint a mennyit a fentebbi összeállítás kimutat. Az idegen ajkúak magyar nyelvismeretét az egész Magyarbirodalomról és annak egyes részeiről a következő számok mutatják: Magyarország Fiume Horvát-Szlavonország Magyarbirodalom Magyarul is beszél szám szerint 0 /o szám szerint °/o szám szerint °/o szám szerint 0/ 0 Magyarul is beszél 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890 • ben német anyanyelvű ..... 377.041 500.271 20-16 25-16 36 203 4-02 13-58 3.903 15.570 4'69 13-25 380.980 516.044 19*50 24*48 tót » 176.693 227.548 9-53 12-oo 2 12 22-22 50-00 203 921 2*24 6*77 176.898 228.481 9*49 11*90 oláh » 137.252 179.883 5-71 6'95 3 5 50-oo 38-46 80 686 3-91 24-27 137.335 180.574 5*71 6-96 ruthén » 19.525 27.835 5*47 7-33 — — — — 13 117 0-46 3*24 19.538 27.952 5*49 7*29 horvát szerb » » J 65.637 í 32.098 í 55.036 j 10-39 \ 17-48 \ 11-12 ! j 83 ! 6 J 0-16 1 2-20 \ 21*43 J 6.696 15.776 0-39 0-82 72.346 102.999 3-08 3-93 vend 7.450 12.480 11-78 17-60 4 14 0-17 0*50 44 286 0-22 1"36 7.498 12.780 9-02 13-45 egyéb » 34.070 42.741 23-oo 24-72 45 364 0-47 1-79 98 859 0*46 2-30 34.213 43.964 19*72 18*86 Összesen . . . 817.668 1,077.892 11-16 13-86 103 687 3-34 2*42 11.037 34.215 0-60 1*62 828.808 1,112.794 9*01 11-27 A magyar nyelvismeret valamennyi nemzetiségnél számbavehetőleg terjedt az utóbbi 10 év alatt. Aránylag a német ajkúaknak tud legnagyobb része magyarul, az anyaországban épen egy negyed része s a Magyarbirodalomban is közel egy negyed része; ellenben az oláhok közt van legkevésbé elterjedve a magyar nyelvismeret. A magyarul is beszélő idegen ajkúak száma egy évtized alatt a magyar anyaországban 260 ezerrel szaporodott, de ugyanezen idő alatt összes számuk 447 ezerrel szaporodott, úgy hogy 1890-ben 181 ezerrel több oly egyén találtatott a magyar anyaországban, ki nem tudott magyarul beszélni, mint tiz évvel korábban. Az egyes országrészek és megyék között természetesen roppant eltéréseket látunk. A Duna jobb partján, a Duna-Tisza közén és a Tisza jobb partján, a magyarul is beszélők száma erősebben gyarapodott, mint az idegen ajkúak összes száma s igy ezekben az országrészekben a magyarul nem beszélők némileg megapadtak; a Duna bal partján azonban 19 ezerrel, a Tisza bal partján 49 ezerrel, Erdélyben 72 ezerrel, a Tisza-Maros szögében pedig 87 ezerrel szaporodott a magyarul nem beszélők száma. Legroszabb az arány a túlnyomólag oláh ajkú megyékben, mint, pl. KrassóSzörényben, Hunyadban, Alsó-Fehérben, stb. Nem érdektelen, hogy a 25 törvényhatóságú város közül csak az egyetlen Szabadkában volt nagyobb az idegen ajkúak összes, mint a közöttük magyarul is beszélők száma; Szabadka ellentétéül ki kell emelnünk Budapestet, hol daczára az óriás fejlődésnek s az emelkedő ipar következtében az idegenek nagy mérvű beözönlésének jelenleg 11 ezer lélekkel kevesebb azok száma, kik magyarul nem beszélnek, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Az egyes nemzetiségek közt nagy eltérés van. Hogy csak a magyar anyaországnál maradjunk, mert a Dráván túl a magyar hivatalos nyelv uralma megszűnik, a különböző nemzetiségek számának szaporodása és a magyarul is tudók szaporodása közt a következő párhuzamot vonhatjuk: Anyanyelv Összes szaporodás Német 118.712 Tót 41.199 Oláh 186.031 Ruthén 26.556 Horvát-Szerb 46.752 Vend 1880—1890 A magyarul is Az összes szaporodás több (+) beszélők szaporodása 123.230 50.855 42.631 8.310 21.497 5.030 kevesebb (—) — 4.518 — 9.656 + 143.400 -f 18.246 + 25.255 A tótok és németek között tehát erősebb volt a magyar nyelv terjedése, mint az összes szaporodás s 1890-ben mindkét nemzetiségnél fogyott a magyarul nem tudók száma; ellenben az oláhok közt 144 ezerrel több magyarul nem tudó volt 1890-ben, mint 10 évvel korábban. Ez a nagy szám teszi annyira kedvezőtlenné az idegen ajkúak összes és a közülök magyarul is tudók szaporodása közötti arányt, mert ha az oláhok közt is elég kedvező volna a magyar nyelvismeret terjedése, ez lépést tudna tartani nemzetiségeink szaporodásával. Hogy a különböző ajkúak, az egyes vármegyékben a magyar nyelvet mily mértékben birják, a következő perczentszámokból látjuk: a ti tfi -o >> Országrész, törvényhatóság A német A tót Az oláh A ruthén A horvát A szerb £ •rt N 03 -o j>> Országrész, törvényhatóság A német A tót Az oláh A ruthén A horvát A szerb fa anyanyelvűeknek magyarul beszél százaléka fa anyanyelvűeknek magyarul beszél százaléka 1 2 a) Duna bal partja. Árva vm Bars » Esztergom » Hont » 26-85 13-46 36*18 36-38 3-12 10-47 40-03 15' 35 — — — 9 10 11 Trencsén vm Turócz » Zólyom » 21-03 9-os 47-37 2*oo 4-38 7*36 — — — — 3 4 a) Duna bal partja. Árva vm Bars » Esztergom » Hont » 26-85 13-46 36*18 36-38 3-12 10-47 40-03 15' 35 • Összesen . 25*21 6-76 — — 7*62 — Selm.- és Bélab., sz. k. v. 38" 03 ll'8l — — — — b) Duna jobb partja. együtt . 36-64 14-64 — — — — b) Duna jobb partja. 5 Liptó vm 32*59 3*90 — — — — 1 Baranya vm 27-88 63-ie — — 21' 97 23-13 6 23*52 — — — — 56-53 42-09 — — 7,2*04 59*46 7 Nyitra » 19-40 5*74 — — — — együtt . 29*53 52-51 — — 22*96 23-21 8 Pozsony » <90*98 5'97 — — 1*44 — 2 Fejér vm 40-17 58' 25 — — — — Pozsony, sz. k. v. . . . 28'38 19-22 — — 20' oo — Székes-Fejérvár, sz. k. v. 71-15 74' 19 — — — — együtt . 29-52 6'74 — — 3*94 — együtt . 41-oi 58*58 — — — —