A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 9. Hitfelekezeti viszonyok

A 25 törvényhatósága város közül 17-ben a római katholikusok a népességnek abszolút többségét képezik. E 17 város közül igaz, hogy csak kilenczben csökkent a római katholikusok számaránya, de nem szabad figyelmen kivül hagyni a római katholikusoknak, a zsidókat kivéve, valamennyi hitfelekezetet messze túlszárnyaló szaporodását. Daczára ennek az erős szaporodásnak, a római katholikusok a nagyobb forgalmi csomópontot képező városokban többé-kevésbbé vesztettek túlnyomóságukból, mint első sorban Budapesten, azután Pécsett, Kassán, Szekes-Fejérvárott, stb., hogy egyik legerősebb vidéki központon, Temesvárott, számarányuk még növekedett, az onnan van, hogy a fogyó görög keletiekkel állnak szemben, ugyanezt mondhatjuk Aradról. A görög keletiek Pancsován 20 évvel ezelőtt még abszolút többséget képeztek, 1890-ben kerekszám 13°/o-kal estek hátrább. Ép ugy hanyatlottak a többi városokban is, hol tekintélyesebb számban laknak, névszerint Aradon, Újvidéken, Verseczen, Zomborban s általában elmondhatjuk, hogy a két görög vallás hivei nem igen alkalmasak rá, hogy a városi elemet szaporítsák. Az ágostaiak csak az egy Sopronban képezik a népesség tekintélyes részét, de számarányuk itt is 35*6i-ről 30*46°/o-ra hanyatlott. A reformátusok is a kálvinista városokban: Debreczenben, Hódmező-Vásárhelytt, Maros-Vásárhelyit és SzatmárNémetiben erősen tért vesztenek, ellenben több városban, hol korábban alig fordultak elő, újabban számbavehető töredékévé váltak a népességnek. A zsidók számaránya csak Baján, Kolozsvárott és Temesvárott csökkent, máshol mindenütt emelkedett. Foglalkozásuk hozza magával, hogy előszeretettel tömörülnek a nagyobb forgalmú helyeken, az ipar és kereskedelem góczpontjain. Kimutattuk, a mennyire a régi adatok fogyatékossága engedte, a-különböző hitfelekezetek hivei számának és számarányának változását. Adataink kétségtelenül igazolják, hogy hazánk népességében a zsidók után a római katholikusok szaporodnak legerősebben, része lehet ebben annak a körülménynek is, hogy a római katholikusok Magyarországnak épen nyugoti felében tömörülnek leginkább, mely előrehaladottabb culturája mellett nincs kitéve oly erősen a különböző pusztitó járványok dühének, mint az ország keleti fele, hol az 1872/73. évi kolera is a leghevesebben pusztított; de a mellett kétségtelen, hogy a szaporodásra a valláserkölcsi érzületnek s talán még inkább a nép gondolkozásmódjában nyilatkozó sociális felfogás különbözőségének is lényeges befolyása van, a mint azt a vidékenkint divó egy gyermek rendszerre nézve többen bebizonyították. Ez lassítja meg sokfelé a két protestáns felekezet híveinek szaporodását ; mig ellenben a görög katholikusok hátramaradását jóformán csak a kolera pusztításának tulaj donithatjuk; normális viszonyok közt ez utóbbiak szaporasága versenyez a római katholikusokéval.