A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 9. Hitfelekezeti viszonyok

I 111* Nagy kár, hogy Horvát-Szlavonországokban ezt az összehasonlítást nem tehettük meg megyék szerint, főleg a szlavón megyékre nézve volna az érdekes, hol az anyaországból szakadatlan tartó kivándorlás meglehetősen átalakitotta a népesedési viszonyokat; az 1886. évi új politikai beosztás miatt azonban meg kell elégednünk az országos arányszámok szembeállításával. A Duna bal partján a romai katholikusok az 1869. és 1890. évi adatokat hasonlitva össze, két megyében, Barsban és Esztergomban némi csekély visszaesést mutatnak, mindkettőben a zsidók javára; a többi kilencz megyében azonban még nagyobb tért foglaltak, különösen Turócz és Nógrád megyében (ott 38-72°/oról 41-72°/o-ra, itt 68'55°/o-ról 70

#67°/o-ra emelkedtek). Térfoglalásuk különösen az ágostai hitvallásúak rovására történt, kiknek arányszáma csak Trencsén megyében javult némileg s Barsban (hol különben számuk igen csekély) változatlanul maradt, a többi megyékben erősen leszállt. Turóczban 57'25°/o-ról 53'67°/o-ra, Nógrádban 25'3i°/o-ról 23-i3

0/o-ra, Zólyomban 36-i9°/o-rol 33'86

0/o-ra, Hontbari 23v>i

n/o-ról 21\s6°/o-ra hanyatlottak. A reformátusoknál is azokban a megyékben, a hol nagyobb számmal laknak, némi kis visszaesés látszik, minthogy azonban ott, hol előbb alig : tusok 1857-ben Baranyában még 17*02, Tolnában 18'os, Veszfordultak elő, mint pl. Trencsénben, Turóczban, Zólyomban prémben 23-96, Somogyban pedig 24*o9°/o-át tették a népességszámuk erősen növekedett, az egész országrészben £.z utóbbi két nek ; mily roppant visszaesés 33 év alatt! Baranyában és Tolnában évtized alatt némileg kedvezőbb arányszámot értek el. A zsidók ez a visszaesés évtizedről évtizedre nagyobb arányokat ölt, a arányszáma több megyében, névszerint Liptóban, Árvában. Tren- ! reformátusok számaránya ugyanis csökkent: 1857—1869. 1870-1880. 1881—1890. (12 év alatt) (11 év alatt) (10 év alatt) Baranya várraegyében 2*88°/o-kal 4-96%-kal 10*76%-kal Tolna » 2'43%-kal 4*59°/o-kal 5'11%-kal csénben, Nyitrában és Pozsonyban, tehát az egész északnyugoti félkörben hanyatlott, a többi megyében emelkedett, legerősebben Zólyomban, l*os

0/o-ról 2*i5°/o-ra, mi arányszámuk megkétszereződését jelenti. A Duna jobb partján a római katholikusok számaránya csak az egyetlen Győr megyében hanyatlott, de itt is csak jelentéktelenül, 74'96°/o-ról 74'9i°/o-ra; ellenben Baranyában 72*29

n/o-ról 74'6o°/o-ra, Veszprémben 60'93°/o-ról 63*i8°/o-ra, Somogyban 67-s>9°/o-ról 70

,7o°/o-ra emelkedtek a lefolyt két évtized alatt. Az ágostaiak az egy Veszprém megye kivételével, mindenütt tért vesztettek, legerősebben Vas megyében, hol 21-35°/o-ról 20'5á°/o-ra szálltak le. A zsidók számaránya Moson, Somogy, Vas és Veszprém megyékben csökkent s némileg hátramaradt az egész országrészben is; legerősebb azonban a reformátusok visszaesése, kiknek arányszáma husz esztendő alatt 13'38°/o-ról 12*i4°/o-ra szállt le. Hanyatlásuk a legtöbb megyében nagyon jelentékeny, Baranyában 16'53°/o-ról 14'02°/o-ra, Somogyban 22'47°/o-ról 20-4ő°/o-ra, Tolnában 1764°/o-ról 15'97°/o-ra, Veszprémben 22T»i°/o-ról 21'09°/0-ra, Fejér megyében 28*i4°/o-ról 26'44

n/o-ra estek. Régóta észlelhető ez az irányzat; a reformáEz a hanyatlás a nép között erősen lábrakaj: otU s mindinkább térjedő két, sőt egy gyermekrendszernek következménye, mely köztudomású tény a születési arányszámnak alacsony voltában s állandó csökkenésében a leghatározottabban nyilatkozik. Sajnos, hogv e nemű adataink csak 1876-ig, vagyis csak másfél évtizedre terjednek, de azok igy is kétségbevonhatlanul igazolják a kárhozatos bűn elharapózását. Év 1000 lélekre esik születés Év 1000 lélekre esik születés Év Baranya vármegyében Somogy vármegyében Tolna vármegyében Veszprém vármegyében Év Baranya vármegyében Somogy vármegyében Tolna vármegyében Veszprém vármegyében Év a római katholikusoknál a reformátusoknál a római katholikusoknál a reformátusoknál a római katholikusoknál a reformátusoknál a római katholikusoknál a reformátusoknál Év a római katholikusoknál a reformátusoknál a római katholikusoknál a reformátusoknál a római katholikusoknál a reformátusoknál a római katholikusoknál a reformátusoknál 1876 . . 46*31 31-06 51-36 38-84 46-18 37-42 49-40 39-60 1884 . . 44-76 23-16 49*93 33-70 48-92 35-47 48'94 37*36 1877 46'i5 26-64 47-48 35-86 48-02 36-03 47*74 38-05 1885 . 42-91 22-71 47*93 32-24 47-oi 32-96 47*86 38-18 1878 . . 42-31 24-44 47*29 32-96 47-21 33-97 46-91 38-36 1886 . . 44'n 23-os 49-68 32-83 48-29 32-56 51*04 34*97 1879 . . 44-07 25-46 49-56 36-17 49-54 35-27 50-07 38-18 1887 . . 43-56 23-12 47*81 30-58 45*37 32-35 46-45 34*36 1880 . . 44'65 26-09 45-74 33-04 49-22 36-38 47*60 39-69 1888. . 43-59 21-30 46*72 29-44 45-57 30*96 44*57 32*08 1881 . . 42-45 23-43 45-08 30-31 45-66 33-29 45*38 35-57 1889 . . 44-05 21-52 48-70 30-22 47-05 32-05 47*78 33*36 1882 . . Cl fjq 23-62 48-85 32-25 46-84 33-14 48-40 36-08 1890 . 39*54 20-45 44-14 26-75 41*84 27-59 42*89 31*39 1883 . . 43-62 22-67 47-40 32-TI 46-33 34-38 48-20 36-66 Daczára, hogy hazánkban általában oly kedvező a születési arány, mint Oroszországot és Szerbiát kivéve, sehol egész Európában; Baranyában mégis az utóbbi években a reformátusoknál oly gyér volt a születés, minőre nincu példa egész Európában. Még Francziaországban is kedvezőbb a születési arány, hol pedig a rendkívül csekély születést már is országos szerencsétlenségnek tekintik. Mind a négy vármegyében a reformátusok síületési aránya a leghatározottabban hanyatló irányt mutat. A baj, ugy látszik, még nem érte el tetőpontját, a kóros állapotnak még nagyobb elfajulását várhatjuk, ha csak a politikai s részien az egyházi hatóságok alkalmas ellenszert nem találnak a kárhozatos bűn megszüntetésére. Tartani lehet tőle, hogy a rossz példa nem marad követők nélkül s a római katholikus népet is megmételyezi. A fentebbi adatokból még ezt nem álli:hatjuk ugyan határozottan, mert a római katholikusoknál a születések nagysága inkább hullámzik, semmint állandóan csökkenne, 1890-ben azonban már a csökkenés ennél a felekezetnél is rendkívül nagy; lehet, hogy ez csak a véletlen műve, de az is lehet, hogy némileg már a rossz példa átkos hatása is nyilatkozik. A Duna-Tisza közén Bács, Csongrád és Jász-Nagy-KunSzolnok megyében a római katholikusok tért hódítottak, Hevesben és Pestben ellenben egy kevéssé tért vesztettek. Figyelemre méltó, hogy a görög-keletiek, még Bács megyében is, hol pedig szaporodásuk legkedvezőbb, a két évtized alatt 20*44°/o-ról 18*33°/o-ra szálltak le. Legerősebb a Duna-Tisza közén a zsidók térfoglalása, kiknek arányszáma Pest megyében (Budapestet is oda számítva) 7

,5i°/o-ról 10'53°/o-ra emelkedett. Ellenben a reformátusok itt is, mindenütt tért vesztettek s számarányuk Pest megyében (daczára, hogy a fővárosban roppantul szaporodtak) 19-i7°/o-ról 16\si°/o-ra, Csongrád megyében 24'4o°/o-ról 22'ii°/o-ra. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében pedig 41*6G

N/O-ról 39'07°/0-ra