A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)
I. Általános jelentés - 9. Hitfelekezeti viszonyok
140*" f A Duna bal partján valamennyi liilfelekezet szaporodása mérsékelt volt. nemcsak a kedvezőtlen hetvenes, hanem a nyolczvanas években is, bár az utóbbi évtizedben a római katholikusok szaporodása kielégítőnek mondható s egyes megyékben : Nógrádban, Turóczban és Zólyomban a 10 n/o-ot is meghaladta. Általában nagyon kedvezőtlen az ágostaiak szaporodása ; még az utóbbi évtizedben is csak az egy Bars megyében értek el tekintélyes növekedési arányt; minthogy azonban itt az ágostaiak 2°/'o-át sem teszik az összes népességnek, figyelembe ez sem igen vehető. A lefolyt 21 év alatt a római katholikusok száma csak Liptó megyében hanyatlott, az ágostaiaké ellenben Nógrád, Hont, Liptó és Árva megyében, az utóbbiban közel 9°/o-al. A reformátusok a két évtized alatt csak Nógrádban fogytak s minthogy a legtöbb megyében létszámuk 1869—80-ig is emelkedett, két évtizedes szaporodásuk valamennyi felekezetét meghaladja. Feltűnő, hogy szaporodásuk az utóbbi évtized alatt több megyében — s általában is — kedvezőtlenebb volt, mint a hetvenes években. A zsidók szaporodása ebben az országrészben nagyon mérsékelt volt, az utóbbi évtizedben alig rúgott többre l°/o-nál; egyes megyékben, mint Esztergom és Zólyom megyében rohamosan szaporodtak ugyan, de létszámuk számos megvében határozott visszaesést mutat. 21 év alatt Nyitra megyében, hol pedig számuk az összes népességnek köze^ i 7°/o-ára rúg, 0-94°/o-kal, Trencsénben 7-4.4, Árvában 8*72, Liptóban ; 8'83°/o-kal megfogytak. A Duna jobb partján a római katholikusok szépen szaporodtak; Zala, Vas, Somogy és Tolna megyék állnak legelői, mig ellenben Moson, Veszprém és Győr megyékben szaporodásuk csak mérsékelt volt. A görög keletiek megfogytak, de ezek száma a Duna jobb partján egészen jelentéktelen. Az ágostaiak szaporodása mérsékelt volt s a mi különösen feltűnő, az utóbbi évtizedben gyengébb, mint 1869—80-ban; ezt különben az okozza, hogy számuk két megyében, Komáromban és Mosonban az utóbbi évtized alatt megfogyott. A reformátusok szaporodása ez országrészben nemcsak igen gyenge, hanem hanyatló irányt is mutat. Egyike ez a legérdekesebb népesedési kérdéseknek s alább kissé behatóbban foglalkozunk vele. A zsidók szaporodása sem mondható kedvezőnek, különösen az 1881—90-iki cziklusban ; ez évtizedben számuk csak Baranyában növekedett nagyobb arányokban (17-45°/o-kal), ellenben Mosonban 1'47, Vasban 1-27, Somogyban 3*70, Veszprémben pedig 9 ,56°/o-kal megfogyott. Ugy itt, mint a Duna bal partján imént felsorolt megyékben a fogyás okát nem a természetes szaporodás csökkenésében, hanem az elköltözésben, kivándorlásban kell keresnünk. A Duna-Tisza közén egy hatalmas tényező, a főváros vonzereje hat módositólag a népesedési viszonyok alakulására. Emeli ez valamennyi hitfelekezet szaporodási arányát s különösen a zsidóknál és a görög katholikusoknál nyilatkozik leg! erősebben. A Duna-Tisza közén is leggyengébb a görög keletiek szaporodása. A fővároson kivül még Bács megyében értek el az utóbbi évtized alatt tisztességes növekedést, de már Pest megyében évtizedről-évtizedre fogynak s 21 év alatt több mint 10 n/o-kal csökkentek. Az ágostaiak szaporodása ez országrészben még a római katholikusokét is meghaladj reformátusoké csak Budapesten volt rendkívül nagy (21 év alatt 211°/o), nagyobb még mint a zsidóké, bár ezeké is hihetetlen magas perczentet képvisel (146°/o). A zsidók száma két évtized alatt Jász-NagyKun-Szolnok megyében is 57-56°/o-kal növekedett. Pest megyében azonban (Budapesten kivül) csak 18-07°/0-kal. A Tisza jobb partján valamennyi hitfeíekezet szaporodása kedvezőtlen volt. A hetvenes években a kolera, a nyolczvanas években pedig a nagy arányokat öltött kivándorlás nagyon megrontotta itt a népesedési viszonyokat; mindazáltal Beregben és Borsodban 1881—90-ben a római katholikusok s az előbbiben a többi felekezetek, az utóbbiban pedig az ágostaiak is erősen szaporodtak. Az ágostaiak daczára ennek, az egész országrészben 21 év alatt 10*29°/o kai fogytak, ugy látszik a kivándorlás ezt a felekezetet támadta meg leginkább; Szepes megyében az utóbbi évtized alatt az ágostaiak 12-62°/o-kal, Sárosban 3*22, Gömörben l'08°/o-kal fogytak. Nagyon erős a zsidók kivándorlása is, oly annyira, hogy bár e felekezet Borsodban, ele különösen Beregben jelentékenyen szaporodott s a beszivárgás Galicziából, a mint a honossági adatokból látjuk, igen nagy, mégis az egész országrészben tiz év alatt nem szaporodott többel l'03°/o-nál, vagyis évenkint 0'io°/o-nál. Számuk több megyében rohamosan apad. Sárosban 7-i7, Abauj-Tornában 6*97, Ungban 5*02, Zemplénben pedig 3'92°/o-al; tehát mind oly megyékben, honnan erős a kivándorlás, mi világosan arra mutat, hogy az Amerikába kivándorlók közt zsidók nagy számmal fordulnak elő. A reformátusok is csak mérsékelt szaporodást mutatnak fel a legutóbbi évtizedben s miután a megelőző évtizedben fogytak, 21 évi szaporodásuk alig számbavehető csekélységre apad. Az 1873. évi kolera a református vidékeken nagy hevességgel pusztított, ugy, hogy létszámuk 1869-től 1880-ig Abauj-Tornában lO'oo, Beregben 8-1«, Zemplén megyében pedig 7'68°/o-kal fogyott. Sokkal kedvezőbb a zsidók szaporodása a Tisza bal partján. A legmagasabb növekedési százalékot itt (1869—80-ig 27-26, 1881 —90-ig 34-69, az egész 21 éves időszak, alatt 71-4i 0/ ( -ot) Máramaros megyében érték el, mi ellentmond annak a föltevésnek, hogy a zsidók szaporodása ott, a hol már a népesség telitve van velük, meglassudik. Rendkivül nagy a zsidók szaporodása Hajdú, Békés és Ugocsa megyében is, csak az egy Szabolcsban volt mérsékeltebb. A zsidók után ebben az országrészben az ágostaiak szaporodása volt legkedvezőbb, kik azonban csak két megyében, Békésben és Szabolcsban fordulnak elő jelentékenyebb számmal. A római katholikusok, kik a Tisza bal partján hasonlóképen a kisebb felekezetek közé tartoznak, szintén kedvező arányban növekedtek, ezeknél az 1869—81. időszaki kedvezőtlen szaporodást bőven kipótolta az utóbbi évtized rendkivül fényes eredménye, mely még a legkedvezőtlenebb megyében, Szatmárban is jóval meghaladta a 10 n/ 0-ot, mig Biharban 23'27, Hajdúban 20*99, Szabolcsban 18*57 s Szilágyban 18 ,02%ra rúgott. A görög katholikusok szaporodása 21 év alatt mérsékelt volt, mert e felekezet oly nagy veszteségeket szenvedett a kolera pusztitásától az 1869—80. időszakban, hogy azt a következő évtized kielégitő, sőt Biharban és Szabolcsban fényes eredménye is csak részben tudta helyrepótolni. A görög keletiek növekedési aránya 1881 —90-ig még nagyobb, mint a görög katholikusoké, de korántsem elég, hogy az 1873. évi kolera által ütött rést teljesen betöltse. Biharban a görög keletiek, hol pedig legnagyobb tömegük lakik, 1869—80-ig 17-63%-kal megfogytak s 1890-ki létszámuk 5v,9°/ 0-kal volt kisebb az 1869. évi létszámnál. Az 1873. évi kolera a reformátusokat szintén súlyosan meglátogatta a Tisza balparti megyék legnagyobb részében, Szilágyban lO'so, Ugocsában 8*26, Szabolcsban 5*91, Biharban 5'eo, Szatmárban 4'97%-kal megfogytak, a két évtized eredménye azonban csak Szilágynál záródik némi csökkenéssel. Szilágyban a reformátusok szaporodása az utóbbi évtized alatt nem volt jobb, mint a görög katholikusoké s határozottan gyengébb a görög keletiekénél. A Tisza-Maros szögében azzal az érdekes tüneménynyel találkozunk, hogy a reformátusok, kik többnyire a gyengébb szaporodású felekezetek sorába tartoznak, itt "a legelső helyet
