A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 9. Hitfelekezeti viszonyok

104* Valamennyi hitfelekezet közül (nem számítva a zsidókat, kiknek ugy szaporodása, mint összes népesedési viszonya merőben eltér a többi felekezetétől) nemcsak legerősebben, hanem legegyenletesebben is a római katholikusok szaporodtak; még a hetvenes években is, midőn a kolera pusztitása egy egész évtizedre kiható sebeket ütött hazánk népességén, tűrhető szaporodást értek el. A fentebbi adatok azonban az egész Magyarbirodalomra, tehát Horvát-Szlavonországokra is vonatkoznak; a túlnyomólag róm. katholikus népességű társországokban pedig ugy a legutóbbi, mint a megelőző évtized alkalmával jóval erősebb volt a szaporodás, mint az anyaországban; hogy ez a körülmény mennyire hatott a római katholikusok kedvező szaporodására, azt csak ugy tudjuk meg, ha külön tekintjük az anyaország és társországoknak adatait. Emiitettük, hogy ez az elkülönítés 1850-től kezdve nem lehetséges, az 1857. évi adatoknál azonban már keresztülvezethetjük ezt a csoportosítást. A fontosabb hitfelekezetek száma a magyar anyaországban, valamint szaporodásuk az egyes népszámlálások közt fekvő idő alatt a következő volt: Lélekszám 1857-ben 1869-ben 1880-ban 18

lJ0-ben Róm. katholikus 5,414.708 6,197.582 6,482.595 7,239.212 Görög katholikus 1,374.754 1,578.039 1,486.598 1,655.600 Görög keleti 2,023.416 2,067.227 1,937.105 2,064.715 Ágostai 1,002.943 1,096.143 1,107.515 1,180.489 Református 1,822.953 2,017.380 2,023.257 2,212.663 Unitárius 49.006 54.345 55.787 61.617 Zsidó 407.798 543.186 624.737 707.472 Évi átlagos szaporodás százalékokban 1857—1869. 1870-1880. 1881-1890. 1857-1890. Római katholikus l*2i 0*42 1*17 0*93 Görög katholikus 1*23 (—) 0'53 1*14 0-62 Görög keleti 0*18 (—) 0*57 0*66 0*08 Ágostai 0*77 U'09 0'66 0'51 Református 0*89 0*03 0*94 0*62 Unitárius 0*91 0*24 1*05 0*78 Zsidó 2*75 1"38 1*32 1*85 A római katholikusok szaporodása magában az anyaországban is minden más keresztény felekezet szaporodásánál jóval kedvezőbb s csak az 1857—69. időszakban értek el némileg jobb eredményt a görög katholikusok. Ez utóbbi felekezet két évtizedben nagyon erősen szaporodott, csak a kolerás évek vetették vissza, mert a mint fentebb is említettük, a kolera az országnak épen abban a részében pusztított legerősebben, a hol a görög katholikusok tekintélyes százalékát képezik az összes népességnek. A hetvenes évek a görög keletieket még jobban visszavetették, de ezek szaporodása különben is általában a leggyengébb s még a legutóbbi évtized alatt is, a midőn kiválólag kedvező eredményt értek el, az ágostai hitvallásúakkal álltak egy színvonalon, mely utóbbi hitfelekezet szaporodása általában nagyon mérsékeltnek mondható. Valamivel kedvezőbb a reformátusok szaporodása s ezeknél még az 1857—69-ki időszakkal hasonlítva össze a legutolsó évtizedet, sem látunk hanyatlást, csak az 1870—80. évek szaporodása volt nagyon kedvezőtlen, mi szintén annak tulaj donitható, hogy a kolera rendkívüli hevességgel pusztított azokon a vidékeken, a hol a reformátusok nagy tömegei laknak; ezekre a részletekre azonban alább fogunk kitérni, a hol egyúttal kimutatjuk a reformátusok szaporaságának vidékenkint előforduló roppant egyenlőtlenségét is. A kis unitárius felekezet szaporodása általában elég kedvező, a kolerás években szintén csekély volt ugyan, de még sem szállt le annyira, mint a legtöbb más hitfelekezeté. A zsidó hitfelekezetűek nagy szaporodása általánosan ismeretes ; két ok működik ennek előidézésére, egyik a rendkívül mérsékelt halálozás s ennek megfelelőleg a nagyon kedvező természetes szaporodás, a másik pedig az állandó erős bevándorlás a lengyel tartományokból. A fentebbi adatok azonban egy igen érdekes tüneményt tolmácsolnak, azt t. i., hogy a zsidók évi átlagos szaporodása évtizedről évtizedre csökken ; 1857—69-ki időszakban még jóval ^ több mint kétszeresét tette a legerősebben fejlődő keresztény felekezet szaporodásának, az utóbbi évtizedben ellenben cs alig haladta meg a római katholikusok szaporodását. Hároi féle okra lehet visszavezetni ezt a feltűnő körülményt, vag megcsökkent a zsidóság természetes szaporodása, vagy a gali cziai bevándorlás mérséklődött (ha nem is abszolúte, hanem a zsidók létszámához képest), vagy pedig a zsidók erős kiszivárgása indult meg. Ez utóbbit tartjuk a legvalószínűbbnek és pedig a kivándorlás két irányban történhetett s tényleg történt is ; Amerikába a felvidékről s Ausztriába részint az ország nyugoti részéből, részint Budapesten át az ország többi részéből is. Horvát-Sslavonországokban a hitfelekezeti viszonyok 1857 óta következőleg alakultak: Lélekszám 1857-ben 1869-ben 1880-ban lS90-ben Római katholikus 1,107.619 1,286.749 1,346.485 1.553.075 Görög katholikus 6.326 9.515 10.640 12.367 Görögkeleti 422.175 511.802 497.746 567.443 Ágostai 5.585 12.970 15.241 23.326 Református 5.088 6.941 8.443 12.365 Zsidó 4.850 9.876 13.488 17.261 Évi átlagos szaporodás százalékokban 1857-1869 1870—1880 1881-18901857-1890 Római katholikus 1*35 0*42 1*53 1'09 Görög katholikus 4*20 1*07 1*62 2*37 Görög keleti 1-77 (—)0*26 1*39 0*98 Ágostai 11*02 1*59 5*61 6*24 Református 3*03 1*97 4*65 3*17 Zsidó 8*64 3*32 2*80 5*10 Itt a népesedésnek egészen eltérő irányát látjuk, mint az anyaországban, a római katholikusoknál csak egyetlen felekezet, a görög keleti mutat gyengébb szaporodást. De két évtizedben még ez utóbbinak a szaporodása is nagyon kedvező. Legnagyobb szaporodást ellenben — a zsidókat sem véve ki — az ágostaiak mutatnak fel, kik az anyaországban az utolsó előtti helyen álltak ; rendkívül kedvező még a zsidók és reformátusok szaporodása, valamint a görög katholikusoké. A két protestáns és a zsidók létszámának meglepő növekedését az anyaországból szakadatlanul tartó erős bevándorlásnak tulaj donithatjuk. Az egyes hitfelekezetek eltérő szaporodási aránya maga után vonja a számarány megváltozását is. Az egész Magyarbirodalomban a hitfelekezetek számaránya 1850-ben és negyven évvel később következő volt: 1850-ben 1890-ben Római katholikus 47*46 50*84 Görög katholikus 10*35 9*61 Görög keleti 17*88 15*17 Ágostai hitvallású 7*64 6*94 Református 13*58 12*88 Unitárius 0*35 0*36 Zsidó 2*79 4*18 Egyéb — 0*07 A római katholikusok arányszáma több mint 3-maI javult s ma már elérték az abszolút többséget; tetemesen emelkedett a zsidók arányszáma, az unitáriusoké pedig némi javuló irányzattal, mondhatni változatlan maradt; a többi hitfelekezeteké ellenben tetemesen csökkent és pedig a görög keletieké 2*71, a görög katholikusoké 0'74, a reformátusoké 0*7o, az ágostaiaké szintén 0*7o-dal. Minél kisebb számű valamely hitfelekezet, ugyanaz a százalékos arány annál súlyosabban esik mérlegbe s igy a görög keletiek után legerősebb volt az ágostai hitvallásúak és a görög katholikusok, legmérsékeltebb ellenben a reformátusok hanyatlása.