A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 8. A népesség családi állapota

lOá J>* E táblázat adatai a mellékelt 6 kis térképen a két nem s azokon belül a három fontosabb esaládi állapot szerint különkülön és pedig megyéről megyére fel vannak tüntetve. Az eredmények megitélésénél nem szabad számitáson kivül hagyni azt a tényt, hogy a két nem az ország egyes részein különböző arányban van képviselve, mint azt a jelen jelentésnek a nemre vonatkozó fejezete részletesen is feltárja. E körülménynek befolyása önként érthetőleg kell, hogy a családi állapot statisztikájában is nyilvánuljon. Csak természetes például, hogy az erős női többletet mutató kivándorló felvidéki megyékben sok nő marad pártában s ugyanez áll Erdély 2 határszéli megyéjére, Szebenre és Brassóra is, hol különben az e megyék területéhez tartozó jelentékeny várósok, Szeben, illetve Brassó is befolyással birnak ez irányban. Ha pedig a férjes nők térképét tekintjük s ott látjuk, hogy ép a most jelzett területen oly csekély arányban vannak a férjes nők : a magyarázat erre már adva van a mondottakkal. Viszont tudva, hogy Erdélyben a két nem aránya nagy területen majd teljes egyensúlyt, vagy ép férfi-többletet mutat: nem lesz nehéz megérteni, hogy ép e vidéken oly magas a házasságban élő nők aránya. Ha e zavaró, de eredményében könnyen mérlegelhető körülménytől eltekintünk, ugy térképeink szemlélése két jellemző mozzanatot tár elénk: a házasok nagyon magas arányát a nagy magyar Alföldön s alacsony arányát a nyugati határszéli megyékben. Ha hozzáveszszük ehhez azt a fentebb már érintett körülményt, hogy a drávántúli részekben általában magas a házasok száma: ugy néhány nagy vonással leirtuk azokat a tényeket, melyeket táblázatunk, valamint térképeink részletekben domborítanak ki. Különös tekintet alá jő az elváltak csoportja. A törvényes elválás, melyre adataink vonatkoznak, az egyes egyházak házassági joga szerint más és más feltételekhez levén kötve: az elváltak arányszáma felekezetről-felekezetre természetszerűleg jelentékeny eltérést mutat. Hozzájárul ehhez az a tapasztalati teny, hogy azok, kik a házasságot, melyben éltek, végleg felbontani akarják, ha vallásuk a házasság felbontását meg nem engedi, át térnek oly vallásra, melynek hitelvei a végleges elválást s új házasságra való lépést megengedik. E körülmény nagyon nagy súlylyal bir az egyes felekezetek elválási arányának megitélésénél. Itt adjuk az elváltak számarányát az egyes felekezetek szerint a két utolsó népszámlálás időpontjára. Volt törvényesen elvált 10.000 lélekre: A római katholikusok közt .... 5 A görög-katholikusok » .... 3 A görög-keletiek » ... • 4 Az ág. evang. » .... 14 A reformátusok » .... 15 Az unitáriusok » ... 31 A zsidók » .... 16 A protestáns felekezetek magasabb hányadot, mig a kevesebb az elvált, mint a görög-keletiek és sok közt. 1800 5 2 4 14 16 39 17 s a zsidók mutatják a leggörög - katholikusok közt még római katholiku-