Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

Történelmi vázlat

XV mintha lapok szerint számlálva, az összes anyagot a központban dolgoztatjuk fel. Bátran fölvehetni ily vidéki költségül 15 frtot ezer fejenkint s ekkor láthatjuk, hogy nincs is szó valami nagy teherről, melyet a községekre akarnánk ruházni. Egy 500 lakosú kis falu, például, e szerint 7 frt 50 krral járulna a népszámlálási költségekhez; 20,000 lakosú városnak pedig 300 forintba kerülne az egész művelet, a mit mindenesetre megbírhat bármelyikök. Azt is bátran ki lehetne újra mondani — mint szabály volt 1870-ben — hogy a községi jegyzők hivatalból kötelesek egy-egy számláló ügynök teendőit végrehajtani, mig tanitók, kántorok stb. csak mérsékelt napidijat igényelhetnek, lelkészek és papok pedig a hatósági tisztviselők mellett a felülőrködéssel volnának megbizandók. Az egész költséget következőleg lehetne vázlatilag előirányozni : 1880-ra 1870-ben. számláló lapok nyomatása . . 60,000 45,900 frtba. egyéb munkálati nyomtatványok . 5,000 4,200 » 7000 számláló ügynök oktatása 5 napon át 2 írtjával 70,000 — » Ugyanannyinak 10 napi számláló működése 140,000 156,300 » Központi feldolgozás mellett 250 munkás 180 napon át, 1, 2 és 3 forintjával 100,000 20,900 » Vidéken felmerülő munkaköltség . 5,000 21,300 » Központi házbér 5,000 I r 11,300 » Irodai felszerelés 10,000 | A mű szerkesztése és kinyomatása 15,000 10,100 » Összesen": 410,000 270,000 frt. Az uj népszámlálás ennélfogva — mint látjuk 140,000 illetőleg, ha a föl nem számolt, de tényleg meg volt költségeket is tekintjük — csak 115,000 írttal kerülne többe, mint tiz évvel ezelőtt, de az államot ezért csekélyebb összeg terhelné, mint akkor. Ugyanis, ha a vidékre 15 frt költséget vetünk ki 1000—1000 fej megszámlálásra s ügyelünk arra, hogy az többe ne is kerüljön, ez 16 millió lakosnál 240,000 frtot tesz, mely levonva a kimutatott összés költségekből, az állambudgetre csak 170,000 frt fedezendő teher esnék. Ily alapon azonban oly számlálási eredményt lennénk képesek fölmutatni, mely méltán fogna sorakozhatni a velünk egy időben végrehajtott külföldi munkálatok mellé. Budapest, 1880. február 5. Keleti Károly s. k. miniszteri tanácsosEzeknek bemutatása után a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter következő leira- 1 tot intézte az orsz. m. kir. stat. hivatal főnökéhez: Folyó évi február hó 5-én 811. szám alatt kelt jelentésére szükségesnek tartottam mindenekelőtt a belügyi és honvédelmi miniszter urakat felkérni, hogy a népszámlálási ügy előzetes megbeszélésére e hó 13-án délelőtti 11 órakor tartandó értekezleten magukat képviseltetni szíveskedjenek, — Méltóságodat bizván meg az elnökséggel. — Ezen értekezlet megtartása után Méltóságod az országos statisztikai tanácsot szíveskedjék egybehívni,—és a népszámlálásra vonatkozó előmunkálatokat azonnal megkezdeni. Midőn egyúttal Méltóságodat ez utóbbiak eszközlésére felhatalmazom, •—időnkénti jelentéseit elvárom. Budapest, 1880. évi február hó 11-én. B. Kemény s. k. Ezek után megindultak a tanácskozások az előmunkálatok fölött a miniszter úr által elrendelt értekezlet kebelében, melynek tagjairól, lefolyásáról és eredményeiről tájékoztathat a miniszter úrlioz intézett következő fölterjesztés: Nagyméltóságú miniszter úr! Nagyméltóságodnak f. é. február hó 11-én, 184/eln. sz. a. kelt nagybecsű leiratára, melyben a népszámlálás ügyében előértekezlet tartására méltóztatott felhatalmazni, a következőket van szerencsém jelenteni. Az első előértekezlet f. évi február hó 13-án tartatott meg a nmltóságu belügyi és honvédelmi miniszter urak képviselői : Kibáry József és Benárd Lajos miniszteri tanácsosok, valamint Nagyméltóságod képviselője: dr. Herích Károly min. osztálytanácsos részvéte mellett. Ez előértekezleten csakis a Nagyméltóságod által máikorábbi jelentéseimből ismert számlálási elvek vétetvén tudomásul, egynémely részökre, nevezetesen a fölmerülendő költségek ki által való viselése iránt a belügyi miniszter úr képviselője külön informatio szerzését látta szükségesnek, melyet a további ülések folyamán ki is fejtett. Nyomban az előértekezlet után együvé hivatott f. é. február 20-án az országos statisztikai tanács, egyrészt, hogy az egész ügyre s az alkalmazandó uj számlálási módozatra nézve tudományos szempontból véleményt mondjon, másrészt, hogy a részleteket megállapítandó külön népszámlálási bizottságba szakértő tagokat válaszszon. Már ez első ülésben sikerült az általam Nagyméltóságodhoz f. é. február 5-én 811. szám alatt fölterjesztett javaslatot azon legfontosabb tekintetben elfogadtatni, hogy az 1880diki számlálás a tudomány által eleddig legtökéletesebbnek elismert rendszer szerint történjék, vagyis, hogy a számlálás országszerte számláló-lapokkal eszközöltessék s a begy ülendő ősanyag központilag dolgoztassék fel és állittassék össze közlésre alkalmas alakban. Megválasztatván ez ülésben a statisztikai tanácsnak is képviselői, a népszámlálási bizottság következőleg alakult meg : Elnök: Keleti Károly, min. tanácsos. Jegyző : Kollerffy Mihály, min. titkár. A nmlt. m. kir. belügyi miniszter úr részéről: Ribáry József, min. tanácsos. Dr. Faschó-Moys Sándor, oszt. tanácsos. Dr. Grosz Lipót, osztálytanácsos. A nmélt. honvédelmi miniszter úr részéről: Benárd Lajos, miniszteri tanácsos. Zoltán Elek, honvéd-őrnagy. A nmélt. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úr részéről: Dr. Herich Károly, osztály-tanácsos. Lipthay István, » » Máday Izidor, » » A nmélt. horvát-szlavon minisztérium részéről: Dr. Hűmmel Szaniszló, min. titkár. Az orsz. statisztikai tanács részéről: Havas Sándor, fővárosi képviselő. Hegedűs Sándor, orsz. képviselő. Dr. Hunfalvy János, egyet, tanár.