Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

XIV. A városi népesség különleges viszonyai

ZHIIT7-. A városi népesség különleges viszonyai. Tudvalevő, hogy a társadalmi viszonyokat kutató és feltüntető statisztika mindenha kiváló érdekeltséggel fordult a városi és vidéki lakosság különféle állapotainak kiderítése felé és e tekintetben a népszámlálások alkalmával gyűjtötte leggazdagabb anyagát. A városi lakosság külön viszonyainak kitüntetése ugyan már az 1870-diki számlálás alkalmával is megkiséreltetett; de végleg keresztül vihető nem volt, mert a különválasztás mindössze az akkor még létezett szab. kir. városok lakosságára terjedhetett. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. tczikk azonban megadta az alapot, hogy a többnyire városi elemmel biró rendezett tanácsú városok is bevonassanak e műveletbe s igy ezúttal 143 város népességének legkülönbözőbb viszonyaira vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, melyek az általános országos adatokkal összebasonlithatók. Természetes, hogy e 143 városnak nem összes népszámlálási anyagát mutatjuk be újra — inert ez az egész mü terjedelmének megkettőzése volna, — hanem csak azon viszonyok összehasonlítására szoritkozunk, melyekre nézve a városi és vidéki népesség között lényeges és tanulságos eltérés várható. Hogy azonban mégis megitélhető legyen, mely városoknak és mekkora lakosszámának viszonyai kutattatnak a következő lapokon, a XXVI. táblázatban adjuk részletesen elősorolva az emiitett 143 városnak lakóit illetőségi helyök szerint. Ebből kitűnik, hogy 1,036.384 férfi és 1,106.65

2 női összesen 2,143.036 főnyi lakosságról van szó,mely Magyarország (Horvát-Szlavonország nélküli) 13,728.622 főnyi lakosságának 15"6°/

0-át képezi. De már itt is mutatkozik némi eltérés. Ugyanis: a városi lakosság az általános szama °/o-a népesség °/

0-a helybeli . 1.752.305 = 81.77 90.78 azon megyebeli — 6.25 5.38 más megyebeli 199,192 9.29 3.02 a fővárosból való . 4,178 = 0.19 0.08 Horvát-Szlavonországból való 0.18 0.04 Fiuméből való = 0.01 0.00 Ausztriából való 40,163 — 1.87 0.49 külföldről való — 0.30 0.08 ismeretlen illetőségű = 0.19 0.13 összesen . . 2.143,036 = 100.00°/o 1 OO.OO'Vo A városok népgyüjtő hatását tehát már e számokból is látjuk, mert a helyben illetékes, nagyrészt helyben született lakosság része közel 10°/

o-kal csekélyebb, mint a vidéken, az azon megyebeli egy százalékkal, a más megyebeli illetőségű épen 6°/

0-kal nagyobb. Szintúgy az Ausztriába és a külföldre illetőségűek közül közel 2°/

0-kal több lakik városokban, mint általában az országban. A népesség nemi állapotában is van különbség. így az általános népességnél, mint láttuk, átlag 1033 nő esik 1000 férfira, a városi lakosságnál azonban 107] nő, a mi valószínűleg az itt számosabban tartott női cselédeknek tulaj donitható. Ezzel némileg ellenkezik a családi állapot, mert nőtlen hajadon nős férj es özvegy férfi 30,033 » nő elvált férfi » nő ismeretlen családi állapotú férfi » » » nő Vagyis a nőtlenek és hajadonok a városokban 3—l°/

0-kal nagyobb, a nősek és férjesek 2—2°/

0-kal csekélyebb számban szerepelnek, mint a népességnél átlag. Özvegy nő is körülbelül háromnegyed-százalékkal több lakik a városokban, hol az elváltak is kissé nagyobb számban szerepelnek. a városi lakosság az általános szama °/o-a népesség °/

0-a 601,695 = 28.08 27.17 574,048 26.79 25.00 399,950 18.66 20.48 399,910 = 18.66 20.54 — 1.40 1.47 125,982 = 5.88 5.14 1,526 = 0.07 0.02 2,990 = 0.14 0.04 3,180 — 0.15 0.06 3,723 = 0.17 0.08 Erősebb eltérés mutatkozik a vallásfelek ezúttal a vidéken lakó népességet a városiak levonása után tekintjük, és pedig :