1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

I. AZ 1850. ÉS AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZMÉNYEI

gyei adatokat Thirring Gusztáv levéltári adatgyűjtése alapján Thirring Lajos és Móricz Miklós publikálta az 1804., 1821., 1823., 1830., 1831., 1838., 1840., 1841. és 1843. évekre vonatkozóan. A Katonai Határőrvidék tartozott a népösszeírások negyedik csoportjába. A Haditanács 1814. évi rendelete alapján folytak az összeírások ötévenként, nagyrészt azonos tartalommal, mint a "Régóta összeírt tartományokéban, de részletesen feltüntetve a férfi lakosság katonai rendfokozatát és beosztását. Az 1848/49. évi szabadságharc leverése, különösen pedig a Monarchia politikai és közigazgatási átszervezése után elodázhatatlanná vált egy új magyarországi népszámlálás megszervezése. A népszámlálásra a Monarchia más országaiban is szükség volt, mert az utolsó népszámlálást ezekben az országokban 1846-ban tartották. A bécsi belügy-, hadügy- és kereskedelmi minisztérium, valamint a statisztikai hivatal (Bureau der Administrativen Statistik) a szükségletek mérlegelése után kidolgozta az 1850. év nyarán Magyarországon is végrehajtandó népszámlálás tervezetét (1850. április 24.). A népszámlálás kiterjedt a Monarchia egész területére és a katonaság közreműködésével kellett végrehajtani. A népszámlálás művelete azonban a Poroszország elleni fegyverkezés miatt megakadt és csak 1851. nyarán folytathatták, illetve fejezhették be. A népszámlálás várhatóan nem járt megfelelő eredménnyel. A korabeli szakmai irodalom is úgy vélte, hogy a szervezési nehézségeknek és egyéb, végrehajtással kapcsolatos bonyodalmaknak tudható be az alulszámlálás. Becslések szerint a népszámlálásból a népesség 5-6 százaléka hiányzott. Az 1850. évi népszámlálás sikertelensége után a Belügyminisztérium azonnal megkezdte egy újabb népszámlálás előkészítését. Mindenekelőtt összegyűjtötték a közreműködő hatóságok tapasztalatait a népszámlálás végrehajtásával kapcsolatban. Alapos dokumentációt állítottak össze a hazai és a külföldi népszámlálások jogszabályairól és eljárásairól. Az előkészületek után 1853ban elkészítették az új népszámlálás tervezetét, amelyet a főhatóságoknak hozzászólásra megküldték. Az érvényben levő jogszabályok szerint háromévenként kellett volna népszámlálást tartani, azaz az új népszámlálás 1854-ben vált volna esedékessé. Bach belügyminiszter javaslata alapján, azonban az uralkodó úgy döntött, hogy az újabb népszámlálás az új közigazgatási-politikai szervezet kialakítása — azaz az 1857. évi márciusi pátens után — hajtható végre. Az előkészítési munkálatokat Bach belügyminiszter már 1857. április 6-án elrendelte, a népszámlálás időpontját 1857. október 31-ére tűzték ki. 8