1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

JEGYZETEK

29/ Pest, Székesfehérvár, Eger, Sopron, Pécs, Kismarton, Ruszt, Kőszeg, Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat, Modor, Szentgyörgy, Besztercebánya és Nagyvárad városok esetében. 30/ A IV. sz. melléklet szerint csak Bagamér, Bajna, Bátaszék, Csabrendek, Csorna, Kapuvár, Komárom, Lébény, Mosonszentmiklós, Sümeg, Szany, Szil és Tállya települések népességszáma azonos a két kiadványban. 31/ A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Országos Magyar királyi Statistikai Hivatal. Pest, 1871. 32/ Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie. Neu Folge 3. Bd. Wien, 1861. 89. p. 33/ Kőnek Sándor. A magyar korona országainak statisztikai évkönyve. Pest, 1865. 57. p. A Statisztikai Közlemények III. kötetében pedig még arra is kísérletet tett, hogy az 1857. évi népszámlálás eredményeit a népmozgalmi statisztika adataival igazolja. (Statisztikai Közlemények MTA Pest, III. kötet 1. füzet, 5. p.) 34/ Az osztrák statisztikai szervek 1850 és 1857 között a népmozgalmi statisztika alapján 1854ben és 1864-ben is megbecsülték az egyes tartományok népességének számát. Az 1854. évi becslés során az 1850. évi népességszámhoz hozzáadták a Conscriptio Animárumok szerint számított természetes szaporulatot. Az utóbbi összeírások hibáját azonban 5-6 %-ra becsülték, és ennek megfelelően növelték a népesség számát. E szerint a számítás szerint az Öt kerület népessége három év alatt 11,19 %-kal növekedett volna, összesen 8,744.481 főre. A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság népességének számát 1574,8 ezerre, Horvát-Szlavónországét 967,1 ezerre, Erdély népességét 2285,6 ezerre, a Katonai Határőrvidék népességének számát pedig 1054 ezer főre becsülték. A becslés nyilvánvalóan hibás volt. Bár az 1855. évi kolerajárvány mintegy 200 ezer főnyi többlethalálozást okozott, az Öt kerület népességének száma 1857-ben is csak 8125 ezer főre növekedett. A Szerb Vajdaság, Horvátország és Erdély népessége is kisebb volt 1857-ben, mint amennyit 1854-re becsültek (1540 ezer, 865 ezer, 2173 ezer). Egyedül a Katonai Határőrvidék 1857. évi népességszáma haladta meg az 1854. évi becslést (1065 ezer). Az 1864. évi becslés alkalmával az 1857. évi népszámlálás adataiból indultak ki. Az 1860. évi területi reformnak megfelelően Temes, Torontál, Krassó, Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megye és Kővár vidéke népességszámát a magyar kerületek népességéhez adták hozzá, és az így nyert terület természetes szaporulatával növelték meg az 1857. évi népesség számát. Az eredmény 9,388.539 fő volt. Ez az eredmény is jókora tévedést tartalmazott. Gőhlert adatai szerint ugyanis ugyanennek a területnek a népessége már 1857-ben is 9890 ezer fő volt. Mittheilungen aus dem Gebiete der Administrative Statistik. Wien, 1855. IV. évf. 2. füzet, 1865. 13. évf. 1. füzet. 35/ Lásd: "Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években. (Az 1980. évi államigazgatási beosztás szerint)" KSH Budapest, 1984. 12. p. 36/ Lásd a népmozgalmi statisztika alapján számított adatokat a 3. sz. táblában. 37/ Az alapadatokat lásd az 1. sz. táblában. 38/ The aging of population and its economic and social implications. U. N. New York. 1956. 91168 p. 39/ Kőnek, Sándor: Az Ausztriai Magyar Monarchia statistikai kézikönyve Pest. 1868 137 p. Czoernig, Carl: Statistisches Handbüchlein. Wien 1859. 36., 39. p. Ficker, A.: Bevölkerung des Österreichischen Staates. Gotha, 1860. Vizneker Antal: A nemzetiségek aránya Magyarországon az 1851-iki, 1870-iki és 1881-iki népszámlálások alapján. Pályamunka. Doktori szigorlati értekezés 145 p. 40/ Fényes Elek: A Magyar Birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint. Pest 1867. 88