1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

A keresők és az eltartottak aránya, valamint a keresők foglalkozás szerinti megoszlása 1857-ben — az ország mai területén — nem különbözött jelentős mértékben az eddig ismertetett, különösen pedig az Üt Kerületre bemutatott arányoktól. A keresők között valamivel alacsonyabb a mezőgazdasági keresők és valamivel nagyobb az ipari keresők aránya, mint az Üt Kerületben. Ezer önállóra azonban több mezőgazdasági és kevesebb ipari segédmunkás jut, mint az Ot Kerületben (617,4 ; 806,6.) A mai országterület 1857. évi foglalkozási viszonyait jól jellemzi, hogy közel minden ötödik kereső napszámos, minden tizedik szolga és a keresők 20 %-a mezőgazdasági, ipari, vagy kereskedelmi segédmunkás. Győr, Komárom, Veszprém megyék a legiparosodottabbak — Budapesten kívül. A kereskedelem (a hajósokkal együtt) Budapestet és Győr megyét kivéve, még a keresők 2 H-át sem foglalkoztatja (lásd a 44. táblát). A NÉPESSÉG VALLÁSOK, FELEKEZETEK SZERINTI MEGOSZLÁSA Két évtized alatt — 1850 és 1870 között — a népesség vallás, illetve felekezetek szerinti összetétele alig módosult. A kerületekben és a tartományokban sem fedezhető fel nagyobb mértékű arányváltozás. Megjegyzendő azonban, hogy 1850-ben és 1857-ben a jogi, 1870-ben azonban a tényleges népesség vallási megoszlását ismerjük. Az 1850. és 1857. évi kerületi és tartományi adatok területi változások miatt csak hozzávetőlegesen vethetők egybe. Az ország mai területén a honos népesség vallás, felekezet szerinti megoszlása 1857-ben természetesen jelentős mértékben különbözik az Üt Kerület vallási megoszlásától (45., 46. tábla). A NEMZETISÉGEK SZÁMA Amint már említettük, az 1850. évi népszámlálás során nemzetiségek szerint is megszámlálták a népességet. Az utasítás szerint mindenkit ahhoz a nemzetiséghez kellett sorolni, amely nemzetiségből valónak vallja magát. Az 1850. évi népszámlálás összesítése viszonylag részletesen taglalta a nemzetiségek megoszlását. A 48. sz. táblázatban közöljük az öt kerület nemzetiségeinek megyénkénti adatait elsősorban a későbbi adatokkal való összehasonlíthatóság érdekében. (Megjegyezzük, hogy Erdély településeifi/ nek nemzetiségi adatait az 1850. évi népszámlálás alapján Dávid Zoltán tette közzé.) Az 1850. évi népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó adatait a magyar statisztikai szakirodalom joggal minősítette hibásnak, a magyarok számát szándékosan alulszámláltnak. Kőnek tömör jellemzése szerint "az akkori viszonyoknál fogva különös hitelre alig tarthat igényt" ez a nemzetiségi statisztika. A korabeli, néhány évvel később napvilágot látott osztrák statisztikai publikációk is (Czoernig, Ficker és mások irásai) megnövelték — ma már alig tudjuk, hogy milyen 39/ módszerek alapján — a magyar nemzetiségűek létszámát. Az 1850. évi népszámlálás nemzetiségi adatait a jelenlévő népesség szerint is ismerjük. Megjegyezzük, hogy ezeket a számokat is korrigálta már Czoernig és az arányok alig különböznek a jogi népességre vonatkozó nemzetiségi megoszlás arányszámaitól. A későbbi nemzetiségi statisztikai adatokkal való összehasonlítás érdekében Erdély 1876. évi területére átszámított értékeket is közöljük (49. tábla). 58