1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

vettünk el az egész mai terület demográfiai összetétele tekintetében, mint az egyes megyék demográfiai struktúrájának részletezése során. 17. A JELENLEVŐ ÉS A JOGI NÉPESSÉG SZÁMA MEGYÉNKÉNT AZ ORSZÁG MAI TERÜLETÉN, 1857. Megye A jelenlevő A jogi Különbség Megye népesség száma szám szerint százalék Budapest 215835 146727 69108 32,0 Baranya 256220 244483 11737 4,6 Bács-Kiskun 305808 299855 5953 1,9 Békés 250714 240704 10010 4,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 350497 335043 15454 4,4 Csongrád 253175 250000 3175 1,3 Fejér 193236 187202 6034 3,1 Győr-Sopron 241062 222127 18935 7,9 Hajdú-Bihar 247596 238914 8682 3,5 Heves 191411 184902 6509 3,4 Komárom 111057 107453 3604 3,2 Nógrád 120961 116237 4724 3,9 Pest 305247 290320 14927 4,9 Somogy 230053 221309 8744 3,8 Szabolcs-Szatmár 251944 243992 7952 3,2 Szolnok 252551 243342 9209 3,6 Tolna 217550 214607 2943 1,4 Vas 156941 152275 4666 3,0 Veszprém 222014 220928 1086 0,5 Zala 161101 157019 4082 2,5 Összesen 4534973 4317439 217534 4,8 Az előző táblázat szerint a jogi népesség száma minden megyében kisebb, mint a tényleges népesség száma. A különbség országos szinten közel öt százalék. Feltehetően azért is nagyobb a mai megyék területén az 1857. évi jogi népesség száma, mint a tényleges népességé, mert a.) az 1857. évi közigazgatás szerinti Pest-Budai, Soproni és Nagyváradi kerületben — Sopron, Vas, Veszprém és Szatmár megyék kivételével — minden megyében több volt a jelenlévő népesség száma a jogi népességnél (lásd az 1. sz. táblát); b.) a BRAP helységnévtár alapján végzett területi becslésünk — amint azt az előbb ismertettük — eleve megnövelte a jelenlévő népesség számát a távollevő honosokkal (lásd a 2. sz. táblát). A jogi népesség struktúrájának további adatai tehát becslésnek minősítendők, amikor is a megyei adatokat a VI. mellékletben részletezett járási számítások alapján határoztuk meg. 39