1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

A HONOS NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA Az 1850. és az 1857. évi népszámlálás különféleképpen részletezte a népesség struktúráját. Kiemelendő, hogy a demográfiai jellemzők — a nem, a kor, a családi állapot, a vallás, a nemzetiség és a foglalkozás — mindig csak a honos népességre vonatkoztak. 1850-ben ez alól csak a nemek megkülönböztetése esetében alkottak kivételt, mert részletezték a jelenlévő nők és férfiak számát is. A felsorolt ismérvek közül, különösen a kor, a családi állapot és a foglalkozás adatai tartalmazhatnak hibákat. Mindezeket az adatokat ugyanis a távollevő honosok esetében a család tagjai, vagy a szomszédok bemondása alapján jegyezték be a népszámlálási nyomtatványokba. Feltehető, hogy a nem, a vallás és a nemzetiség adatai állandóságuk miatt nem tartalmaztak olyan torzítást, amelyet a honos népesség számbavételének rovására kellene írnunk. A népesség demográfiai és társadalmi összetételének részletezése előtt joggal merül fel a jogi (honos) népesség számának korrekciójával kapcsolatos igény. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a jelenlevő (tényleges) népesség számát indokolt volt módosítani, akkor alkotóelemeinek korrekciója elől sem zárkózhatunk el. A jelenlevő népesség száma ugyanis nem más, mint a jelenlevő honos és az idegen — azaz egy másik településen, járásban, megyében, kerületben, tartományban vagy külföldön honos — népesség számának összege. Sajnos a honos népesség számának korrekcióját nem végezhettük el, mert nem rendelkezünk semmiféle forrással, vagy módszerrel a feltételezhető alulszámlálás kijavítására. Arra utalhatunk csupán — amint ezt a honosság fogalmának tartalmával összefüggésben már kiemeltük —, hogy elsősorban a távollevő honosok számának bizonytalansága miatt, feltételezhetően a honos népesség száma is legalább oly mértékben alulszámlált, mint a jelenlevő, tényleges népesség száma. Mindezt szem előtt tartva és mérlegelve, az 1850. és 1857. évi közigazgatási határoknak megfelelő jogi népesség számát és összetételét a következőkben a korabeli hivatalos népszámlálási kiadványok szerint közöljük, azzal a megjegyzéssel, hogy bár néhány település és közigazgatási egység kivételével nincs lényeges különbség a jelenlévő, a tényleges és a honos népesség száma között (lásd a 11. és a 12. sz. táblákat) a jelenlévő népesség struktúrája bizonyára jelentősebb mértékben különbözött a jogi népesség összetételétől. Az 1857. évi, mai országterületre vonatkozó jogi népesség számát és összetételét azonban — az alábbiak szerint — megkíséreltük megbecsülni. (Az eljárás további részleteit lásd még a VI. sz. melléklet bevezetőjében.) Alapadatnak tekintettük a járások 1857. évi népszámlálási kiadványban szereplő honos (jogi) népesség számát és részletezését. A korabeli járásokhoz tartozó községek névsorát a már említett Kormánylapok közlése alapján állapítottuk meg. Ha a trianoni határok valamely 1857. évi járás területét egy vagy több részre bontották, akkor a részek jogi népességszámának arányát, illetve számát a BRAP helynévtárban szereplő községek lélekszáma szerint határoztuk meg. A mai országterületre eső járástöredékek demográfiai összetételét — azaz honos népességének struktúráját — az eredeti, az egész járás demográfiai struktúrájával tekintettük azonosnak. Ugyanilyen eljárással állapítottuk meg a mai megyei határoknak megfelelő jogi népesség számát és demográfiai jellemzőit. Nem vitatható, hogy ez az eljárás kisebb-nagyobb mértékű torzítást tartalmazhat, elsősorban azért, mert a szétosztott és különféle megyékhez sorolt járástöredékek jogi népességének számát, illetve hányadát a BRAP helynévtárban szereplő tényleges, illetve az előzőekben már részletezett tartalmú községi népességszámok alapján határoztuk meg. Feltételeztük továbbá, hogy a járások és járástöredékek demográfiai struktúrája azonos. Ez utóbbi eljárással bizonyára kisebb hibát kö38