1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA

VI. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS STRUKTÚRÁJA A három — 1850., 1857. és 1870. évi — népszámlálás adatainak pontosságát, a népesség számának növekedését, struktúrájának változását az alábbi források alapján elemezhetjük: 1. a három népszámlálás korabeli hivatalos kiadványai;

1^

1"

1'

5' 2. az 1856. és 1858. évi Kormánylapok, amelyekben közzétették az öt kerület településeinek (olykor külterületeinek) 1850. évi jelenlevő népességszámát az 1857. évi közigazgatási beosztás szerint; 3. Göhlert, V. J. közleménye, amely az 1857. évi jelenlevő népesség számát tartalmazza, megyék, kerületek és tartományok szerint, az 1860 utáni területi reformnak megfelelően, azaz kisebb 25/ eltérésektől eltekintve az 1870. évi közigazgatási beosztás szerint; 4. az 1863-ban megjelentetett úgynevezett BRAP helynévtár, amelyben a települések (olykor külterületek) 1857. évi népességszámát közlik, megjelölve az 1862. évi közigazgatási hovatartozásukat. Megjegyzendő, hogy ez az egyetlen nyomtatott forrás, amely a települések 1857. évi né21/ pessegenek szamat tartalmazza; 5. az ország mai területén fekvő települések 1870. évi népességszáma, az 1980. évi közigazgatási 26/ beosztás szerint tagolva, az 1980. évi népszámlálás kiadványaiban; 6. a Központi Statisztikai Hivatal 1828-1900 évekre vonatkozó retrospektív jellegű, településen27/ kénti népmozgalmi adatokat tartalmazó kiadványai; A felsorolt források alapján az 1. sz. táblázatban foglaltuk össze az 1850., 1857. és 1870. évi honos és jelenlevő népesség számát tartományok, kerületek és megyék szerint, módot nyújtva OQ I arra, hogy a közigazgatási területi változások ellenére összehasonlítható adatokat közöljünk. A NÉPESSÉG SZÁMA Az előzőekben felsorolt források adatainak egybevetése és elemzése során szem előtt kell tartani, hogy az 1850. és 1857. évi népszámlálás, a korabeli más, külföldi népszámlálásokhoz hasonlóan, feltehetően alulszámlálást tartalmaz. Az alulszámlálást a népszámlálások utasításainak tartalmi pontatlansága, illetve bonyolultsága, szervezeti körülményei és a korabeli közigazgatás állapota idézhette elő. Már az országos és a kerületenkénti adatok egybevetése is kisebb-nagyobb eltérésekre, pontatlanságokra figyelmeztetett. Megállapítható például — kijavítva a nyilvánvaló sajtó- és összegezési hibákat —, hogy a Kormánylapokban közölt 1850. évi adatok megyénkénti és kerületenkénti összegei eltérnek az 1851. évi népszámlálási kiadványban szereplő népesség összegeitől. Az eltérés igen csekély, az öt kerületre összesen 1852 fő. Ez a kis eltérés tehát megengedi, hogy az 1850. és 1857. évi népesség számának járási, megyei és kerületenkénti értékeit összevessük az 1857. évi közigazgatási beosztás szerint. 20